adatbázis-kezelő függvények
2019-01-22    Excel 2016
Nem is függvények, inkább függvény-család. Igen. Tizenkét függvény, egy család. Nevük az „AB.” karakterekkel kezdődik. Funkciójuk azo­nos, az adatbázis-táblázat egy mezőjének statisztikai elemzése. Argumentumaik is azonosak, sorrendben a következők: az adat­bá­zis-táb­lá­zat-, az elemzendő mező- és az elemzendő rekordok körét meghatározó szűrő tartomány deklarációja. A leírás a 2016-os Ex­cel verzió alapján készült.
az AB függvény-család tagjai
Az adatbázis-kezelő függvények első argumentuma az elemzendő adatbázis-táblázat deklarációja. Ha a névkiegészítővel dolgozunk, ak­kor az adatbázis-táblázat neve után üssünk egy nyitó szögletes zárójelet és a listából válasszuk #Mind tételt. Ha a kijelöléses kép­let­szer­kesz­tést preferáljuk, akkor kattintsunk kétszer a negyvenöt fokos nyíllal az első mezőnév cellájára.
az AB függvény-család tagjainak első argumentuma
Az adatbázis-kezelő függvények második argumentuma a statisztikai mező, vagy másszóval az elemzendő mező, deklarációja. Ez le­het a mező neve vagy belső azonosítója vagy sorszáma vagy a nevét tartalmazó cella hivatkozása.
az AB függvény-család tagjainak második argumentuma
A függvény-család tagjainak harmadik argumentuma egy tartomány deklaráció. Ebben a tartományban állnak a felhasználó által meg­szer­kesz­tett szűrő feltételek, amelyek meghatározzák a függvény hatókörét, magyarul: azokat a rekordokat, amelyeket vizsgálni sze­ret­nénk. Ez tehát a szűrő tartomány.
    De Tanító bácsi! Miért kell egy újabb szűrő-rendszer, amikor az adatbázis-táblázatnak van saját belső- és külső szűrő-modulja is? Azért Pistike, mert a táblázat szűrőit ezek a függvények nem veszik figyelembe. Ez a megoldás persze plusz munkával jár, de a fá­radt­sá­gért cse­ré­be újabb lehetőségeket kapunk: [1] egy mezőhöz több feltételt is meghatározhatunk, [2] képleten alapuló feltételt is lét­re­hoz­ha­tunk, [3] bo­nyo­lult feltétel-rendszert alakíthatunk ki, [4] több szűrő tartománnyal is dolgozhatunk, amelyek között a képlet át­í­rá­sá­val egy­sze­rű­en vált­ha­tunk és végül [5] a létrehozott szűrő-rendszert a munkafüzettel együtt menthetjük.
    A szűrő tartomány helyét a munkafüzetben szabadon választhatjuk meg, sőt még másik munkafüzetet is használhatunk erre a célra. A me­ző­ne­ve­ket a tartomány első sorába kell begépelni vagy bemásolni. Egy mező többször is szerepelhet. A szűrő tartományban a me­zők tet­sző­le­ges sorrendben követhetik egymást. A mezőnevek sorában áll a képleten alapuló feltétel neve is, amelyet a felhasználó ad meg.
    A feltételeket annak a mezőnévnek az oszlopába kell begépelnünk, amelynek bejegyzéseit szelektálni akarjuk. Az egy sorban álló fel­té­te­lek ÉS, a különböző sorokban állók VAGY logikai viszonyban állnak egymással. Nézzünk egy-két példát!
az AB függvény-család tagjainak harmadik argumentuma
A képen látható adatbázis-táblázatot három adatbázis-kezelő függvénnyel elemeztem. A függvények szűrő tartományait a táblázat alatt lát­hat­juk. Balról jobbra haladva, először a bajaiak és a tataiak, azután a negyvenes éveikben járók és végül az egri nők rekordjait ele­mez­tem. Az egyenlőségjellel kezdődő szövegkonstansokat így kell beírnunk: =”=szöveg”. A függvények harmadik argumentuma, a kép sze­rint, sor­rend­ben: H8:H10; J8:K9; M8:M9.
    Egyesítsük a három szűrő tartomány feltételeit! Lépésenként haladva megismerkedhetünk a feltétel-rendszer tulajdonságaival. Dol­goz­zunk az AB.DARAB függvénnyel, amelynek második argumentuma a szszám (személyi szám) mező legyen!
az AB függvény-család tagjainak harmadik argumentuma
A bal oldali szűrő tartomány a bajai negyvenesek és az összes tatai rekordot határoza meg. A középen álló szűrők a bajai és tatai negy­ve­ne­sek rekordjait adják eredményül. A jobb oldali tartomány szűrői pedig a bajai és a tatai negyvenesek, plusz az egri nők rekordjait ered­mé­nye­zik.
    A szűrő tartományban, szabadon választott, felhasználói névvel, képleten alapuló szűrést is meghatározhatunk. A kifejezés ered­mé­nyé­nek logikai típusúnak kell lennie. A képletet az első rekord adataival kell megszerkesztenünk. A program ezt a kifejezést fogja má­sol­ni az összes rekordba. Ha az adott rekord adataival történő kiértékelés IGAZ eredményt ad, akkor a rekord bejegyzése szerepel a sta­tisz­ti­kai elemzésben, különben nem.
az AB függvény-család tagjainak harmadik argumentuma
A felül a városok adatbázis-táblázatot látjuk. Alatta balra az elemzésére használt két szűrőtartomány, jobbra pedig, a logikai adattípusú eredményt adó képletek állnak. A G4 cellában álló kifejezés azokat a rekordokat határozza meg amelyekben a szül.hely és a lakhely me­zők bejegyzése azonos. A második szűrőtartomány I4-es és I5 képlete a legnagyobb kereset kilencven százalékánál nagyobb és a há­rom­száz ezernél kisebb keresetek rekordjait definiálja. Az elemzéshez használt adatbázis-kezelő függvények harmadik ar­gu­men­tu­ma: G3:G4 és I3:I5.
    Ahogy láttuk a szűrő tartomány üres cellájának jelentése: itt nincs beállítva feltétel. De akkor felmerül a kérdés, hogyan határozzuk meg az adott mező bejegyzés nélküli celláit. Az egyenlőségjellel. És tartalmuktól függetlenül, a bejegyzéssel rendelkező celláit? Két re­lá­ci­ós jel­lel: nem egyenlő. A nem szöveg konstansok elé az egyenlőségjelet nem kell kitennünk!
az AB függvény-család tagjainak harmadik argumentuma
A lekötések adatbázis-táblázat ötszáz ügyfél adatait tartalmazza. Kíváncsi voltam a lekötéssel rendelkező, a lekötés nélküli, a száz ezer fo­rint lekötéssel rendelkező, a kétezertizennyolc november huszonharmadikai kötéssel rendelkezők és a kiemelt számlatulajdonosok szá­má­ra. A H6 cellában szerkesztettem meg a képletet, majd másolatokat készítettem róla a szűrő tartományoknak megfelelően.
    A feltétel egy relációból és egy konstansból áll. Szöveg adattípusú mező feltételében nyolc reláció fordulhat elő: egyenlő, nem egyen­lő, kezdete, nem kezdete, tartalmazza, nem tartalmazza, vége és nem vége. Szöveg-konstansban a program megkülönbözteti a kis- és nagy­be­tű­ket. A feltétel-szöveg joker karaktereket (? *) is tartalmazhat. A joker kerekterek helyettesítő funkcióját a hullám ka­rak­ter­rel (~) tö­röl­het­jük. Magyarul, ha a bejegyzés kérdőjel tartalmát „keressük”, akkor „~?” kell írnunk.
az AB függvény-család tagjainak harmadik argumentuma
Ahogy látjuk, az egyenlő és a vége relációt használva a beírás eltér a megjelenítéstől. Ha csak a végeredményt gépeljük be a cellába, ak­kor hibaüzenetet kapunk!
    Végül beszéljünk az AB.MEZŐ függvényről. Ő egy kicsit kilóg a sorból, mert nem statisztikai vizsgálatot végez, hanem a második ar­gu­men­tu­ma­ként megadott mező bejegyzését adja eredményül, a feltételekkel meghatározott egyetlen rekordból. Ha a program nem ta­lál a feltételeknek megfelelő rekordot, akkor az #ÉRTÉK!, ha több rekordot is talál, akkor a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül. Kér­dez­zünk le néhány adatot a SzülDátumok adatbázis-táblázatból! [1] Ki született ezerkilencszázötvenhárom október negyedikén? [2] És ki ezer­ki­lenc­száz­het­ve­nöt január tizenkettedikén? [3] Mikor született Rezeda Kázmér?
az AB.MEZŐ függvény
Az első két kérdésre a kép alján álló képlet ad választ. Az első kérdés megválaszolása után (Tóth Sára) csak a dátumot kell módosítani a szűrő tartományban. A második kérdésre a program nem ad választ, mert a függvény harmadik argumentuma több rekordot ha­tá­ro­zott meg. Ezért kaptuk az #SZÁM! hibaértéket eredményül. A harmadik kérdés megválaszolásához a függvény harmadik argumentumát kel­lett módosítani H3:H4-re. Az eredmény az #ÉRTÉK! lett, mert Rezeda Kázmér bejegyzést nem talált a program a név mezőben!
  ismertető letöltése pdf-ben   munkafüzet letöltése
margitfalvi.arpad@gmail.com