képletek detektálása, megjelenítése

2021-07-14    Excel 2019
képlet-cellák detektálása a szelektív kijelölés modullal
Az Excel-képernyőn, a szokásos beállítások mellett, nem látunk képletet. Legfeljebb csak egyet. Az aktív cella képletét. Az övét is csak a szerkesztőlécen.
az aktív cella képlete a szerkesztőlécen
Tehát az adatterületen álló konstansokat és képlet-eredményeket, így szemre, nem tudjuk megkülönböztetni. Pedig a mások által készített munkafüzet megismerését mindenképpen ezzel a vizsgálattal kell kezdenünk!
A képlet-cellák detektálását rábízhatjuk a szelektív kijelölés modulra: Kezdőlap, Szerkesztés, Keresés és kijelölés, Képletek. Az utasítás hatására a program kijelöli a képleteket tartalmazó cellákat a felhasználó által előzetesen kijelölt területen, illetve kijelölés híján, a munkalapon. A kijelölt cellákat ezután már tetszés szerint formázhatjuk.
képlet-cellák felhasználói formázása
Én például cián kitöltést választottam. Ha kérjük, akkor a modul megkülönbözteti a szám, a szöveg, a logikai érték és a hibaérték adattípusú képlet-eredményeket: Kezdőlap, Szerkesztés, Szerkesztés és kijelölés, Irányított kijelölés.
az irányított kijelölés parancstáblája
Ahogy látjuk a választás nem kizárólagos. Magyarul, nem csak egyetlen adattípust tudunk deklarálni. A parancs kiadását követően a program csak azokat a cellákat jelöli ki, amelynek képlete a megadott adattípusok egyikét adja eredményül.
képlet detektálása képletben
A szelektív kijelölés modul képletek szolgáltatása tehát felkutatja a képletet tartalmazó cellákat az általunk megadott területen. A KÉPLET függvény is ezt teszi, de hatóköre csupáncsak egyetlen cella. Ha az argumentumában hivatkozott cella képletet tartalmaz, akkor IGAZ, minden más esetben, HAMIS logikai értéket ad eredményül.
a KÉPLET függvény szintaktikája
Ahogy a képen látjuk, a függvény egyetlen argumentumával tartományt is deklarálhatunk, de a program ebben az esetben is csak egyetlen cellát vizsgál: a tartomány bal felső celláját. Tömbös feldolgozásban természetesen más a helyzet…
képlet-cellák felfétételes formázása
A KÉPLET függvény teszi lehetővé a képlet-cellák feltételes formázását is. A műveletsor első lépése a vizsgált terület kijelölése. Legyen például az A1:I29 tartomány. Ezután a Kezdőlap, Stílusok, Feltételes formázás, Új szabály… utasítással jelenítsük meg az Új formázási szabály panelt! A parancstáblán válasszuk ki A formázandó cellák kijelölése képlettel szabálytípust, és írjuk be a képletet!
a képlet-cellák feltételes formázása
Végül adjuk meg a képlet-cellák formázási tulajdonságait a Formátum… vezérlővel megnyitható összetett parancstáblán. Az így beállított formai jegyek a Kezdőlap, Stílusok, Feltételes formázás, Szabályok törlése utasítással távolíthatók el.
Aki még nem hallott a feltételes formázásról, annak annyit azért érdemes tudni róla, hogy [1] a megadott képletnek logikai értéket kell eredményeznie, [2] a képletet a modul minden kijelölt cellába elhelyezi, [3] a cella akkor lesz formázva, ha a képlet IGAZ logikai értéket ad és [4] a cella formázó-képletét a program folyamatosan frissíti. Másként fogalmazva, az adat-képletekkel megegyező szabályok szerint, újra és újra kiértékeli.
képletek megjelenítése az adatterületen
A képletek szokásos megjelenítését praktikus szempontok diktálják, de ha úgy akarjuk, a képleteket is megjeleníthetjük az adatterületen. A két megjelenítési mód között az Alt+. (pont) billentyű-paranccsal kapcsolgathatunk. A megjelenítés váltása az aktuális munkalapra vonatkozik.
váltás a képlet és az eredménye megjelenítése között
Ha elfelejtenénk a billentyűparancsot, akkor a funkció vezérlőjét a Fájl menüben keressük! Beállítások, Speciális, E munkalap megjelenítési beállításai, Számított eredmények helyett képletek megjelenítése a cellákban.
képlet megjelenítése más cellában
Úgy értem, nem a sajátjában. Megjelenített képletek mellet egy kissé nehézkessé válik a munka, mert nem látjuk a frissen szerkesztett képletünk eredményét. Állandóan oda-vissza kell kapcsolgatni az Alt+. billentyű-paranccsal. Ésszerűbb lenne, ha nem az összes, hanem csak a fontosabb képleteket jelenítenénk meg.
De hát ezt könnyen megtehetjük! Vágólapra tesszük a képletet, nem a celláját, hanem a képletet megtestesítő karakterláncot és beillesszük a kívánt cellába egy aposztróf (Shift+1) után. Valóban! Így is lehet, de azért ez nem az igazi! A profi eszköz a KÉPLETSZÖVEG függvény. Egyetlen argumentuma a képletet tartalmazó cella azonosítója.
a KÉPLETSZÖVEG függvény szintaktikája
A függvény az eredeti képletet adja eredményül, az egyenlőségjellel együtt. És természetesen, mint minden képlet, ez a képlet is folyamatosan frissül.
képlet megjelenítése a figyelőablakban
Az előző részben ismertetett módszernek van egy hibája, ha a munkalap egy másik területére navigálunk eltűnhet a képlet-szöveget tartalmazó cella. Ezt a problémát küszöbölhetjük ki a figyelőablak modullal. Bár ez a szolgáltatás számítási-rendszerek elemzésére szolgál, de erre a célra is használhatjuk.
A Figyelőablak egy méretezhető és pozícionálható lebegő segédablak, de a címsorán duplán kattintva integrálható a program felhasználói felületébe. Ekkor a szerkesztőléc felett, méretezhető alsó szegélyvonallal jelenik meg. A címsorát a számolótáblára húzva, a Figyelőablak ismét lebegő segédablakként jelenik meg.
figyelőablak
A folyamatosan megjelenítendő képlet celláját a Figyelőpont elhelyezése… vezérlővel megnyíló parancstáblán deklarálhatjuk. Ha tartományt adunk meg, akkor a program a tartomány összes celláját elhelyezi a figyelt cellák listájába. A már érdektelen képletet a Figyelőpont törlése vezérlővel távolíthatjuk el az ablakból.
Itt a vége, fuss el véle! Kerek erdő közepébe!
margitfalvi.arpad@gmail.com