mozgás a munkafüzetben
2021-03-11    Excel 2019
fogalmak
Szóval, ezt úgy kell elképzelni, hogy van egy irtózatos nagy táblázatunk. Ez a munkalap. És van egy kis ablakunk. Ez meg a program a­dat­te­rü­le­te, amelyet a sor- és oszlop-azonosítók, a vízszintes és függőleges görgetősávok valamint a munkalap-fülek szegélyeznek. És a hát­tér­ben áll egy óriás, aki a munkalapot mozgatja. Mindig úgy, hogy éppen az a terület kerüljön az ablak elé, amit látni szeretnénk…
a munklap mozgatása az adaterület előtt
Persze, nem kell óriás, az egér-görgővel valamint a vízszintes és függőleges gördítősávval mi magunk is mozgathatjuk a munkalapot, de ál­ta­lá­ban a fókusz áthelyezésével utasítjuk a programot a kívánt terület megjelenítésére.
    A fókusz a cellához kapcsolódó fogalom. Latin eredetű szó. Jelentése, többek között, középpont. Egy cella akkor van fókuszban, ha a­dat­be­vi­tel­re alkalmas. Magyarul, ha tudunk bele írni. A munkafüzetben mindig csak egyetlen cellába tudunk írni: az aktív cellába. Tehát a fó­kusszal határozzuk meg az aktív cellát. Az aktív cella váltása egyenlő a fókusz áthelyezésével, ami közvetett utasítás a program szá­má­ra egy másik munkalap-terület megjelenítésére.
    A munkafüzet objektumaira az azonosítóikkal hivatkozunk. A munkalap oszlopait az angol ABC betűivel azonosítjuk: balról jobbra ha­lad­va az első 26 oszlopot egy, 27-től 702-ig kettő és 703-tól három betűvel.
a munkalap oszlopainak azonosítása
A sorok azonosítói sorszámok. Egytől kezdődően, felülről lefelé haladva. A cella azonosítója a tartalmazó oszlop és a tartalmazó sor a­zo­no­sí­tó­ja. Tehát, a K7-es cellát a K oszlop és a 7-es sor tartalmazza.
    A tartomány szomszédos cellák, téglalapot alkotó halmaza. A tartomány azonosítója első sorának első és utolsó sorának utolsó cel­lá­já­nak azonosítója.
tartományok azonosítása
A képen a B2 D5, az F2 F5 és a B7 D7 tartományokat sárgával színeztem. Beszélhetünk oszlopok és sorok tartományáról is. Itt is szom­szé­dos objektumokról van szó. Például, vegyük a B F oszlop- és a 2 7 sor-tartományt. Előbbi a teljes B, C, D, E és F oszlopokat, az utóbbi a teljes 2, 3, 4, 5, 6 és 7-es sorokat tartalmazza.
    A munkalap azonosítója a neve. A munkalapok esetén is beszélhetünk tartományról. Azonosítója az első és az utolsó munkalap neve: Pél­dá­ul, az I. negyedév III. negyedév munkalap-tartomány.
    A „többes kijelölés” kifejezés olyan kijelöléseket takar, amelyek nem alkotnak összefüggő területet. Vagy másként fogalmazva, a többes kijelölés nem szomszédos objektumok kijelölését jelenti.
lépegetés celláról cellára
Elsősorban a Nyíl billentyűk és a Tab jöhet szóba. És persze az Enter.
a fókusz áthelyezése a szomszéd cellába
A leggyakoribb az Enter, amely a fókuszt az alsó szomszédos cellára helyezi át. Ez a szokásos működés. De ha másként akarjuk, azt is megtehetjük… Fájl, Beállítások, Speciális, Szerkesztés…
az Enter billentyű működésének szabályozása
Dönthetünk úgy is, hogy az adatbevitel lezárását követően a fókusz ne lépjen tovább. Ehhez törölni kell a vezérlőből a pipát.
    Van még egy jópofa viselkedése a programnak: ha több Tab leütés után Entert nyomunk, akkor a fókusz nem az alsó szomszédra kerül, hanem annak a cellának az alsó szomszédjára, ahol a sorozatos Tab leütések elkezdődtek.
az Enter billentyű működése Tab leütések után
Három Tab után egy Entert nyomtam és a fókusz nem az E4-es, hanem a B4-es cellára került. Nem is kell olyan sok Tab-ot nyomnunk, hogy kiváltsuk ezt a működést! Elég már egy is.
a fókusz vízszintes és függőleges mozgatása
Másként fogalmazva a fókusz áthelyezése a sor egy másik cellájára, vagy áthelyezése az oszlop egy másik cellájára.
a fókusz vízszintes és függőleges mozgatása
A Ctrl+Nyíl billentyűkkel a nyíl irányába eső első illetve utolsó adattal rendelkező cellára helyezhetjük a fókuszt. Nézzünk két példát!
ugrás a Ctrl plusz a nyíl billentyűkkel
A B2-es cellán állva a Ctrl+Jobbra nyíl billentyű-paranccsal indultunk el jobbra a második sorban. A program a fókuszt az üres cellákat kö­ve­tő első adattal rendelkező cellára helyezte: B2»E2. Az E2-n ismét Ctrl+Jobbra nyíl paranccsal léptünk tovább. A fókusz az utolsó a­dat­tal rendelkező cellára került: E2»H2. Ezután a sorban üres cellák következtek. Ezeket a program átugrotta és a fókuszt az üres cel­lá­kat kö­ve­tő első adattal rendelkező cellára helyezte: H2»L2. A fókusz további állomásai: L2»M2, M2»XFD2. A második példában a C4-es cellából in­dul­tunk és a Ctrl+Le billentyű-paranccsal haladtunk lefelé a C oszlopban: C4»C6, C6»C7, C7»C10, C10»C13, C13»C1048376.
    Vízszintesen és függőlegesen a fókuszt egérrel is mozgathatjuk. Mutassunk az aktív cella a kívánt elmozdulás irányába eső szegélyére és kattintsunk duplán! Ismételjük meg az előző képen látható műveleteket, hogy kiderüljenek a különbségek!
mozgás dupla kattintásokkal az aktív cella szegélyén
A B2-es cellából indulunk. A dupla kattintás után a fókusz az utolsó üres cellára kerül át. A következő dupla kattintás hatására a fókusz az üres cellákat követő tartalommal rendelkező cellák utolsó cellájára kerül. Majd megint az utolsó üres cellán áll meg és végül az utolsó a­da­tot tartalmazó cella következik. De innen már nincs tovább. Hiába kattintgatunk. A sor további celláiban a program már nem talált adatot, ezért nincs hová ugrania.
    A második példában a C4-es cellából indultunk és mindig az aktív cella alsó szegélyére kattintottunk duplán. A fókusz útvonala így a­la­kult: C4»C5, C5»C7, C7»C9, C9»C13. Tehát a Ctrl plusz nyilas fókusz-áthelyezés mindig az első és az utolsó adattal rendelkező cellára ugrik, addig a dupla kattintásos mindig az utolsó üres és az utolsó adattal rendelkező cellára.
    A fókuszt a munkalap tartalmától függetlenül is mozgathatjuk vízszintesen és függőlegesen. A Page Up és a Page Down billentyűk füg­gő­le­ge­sen, tehát az eredeti pozíció oszlopában, ablaknyi távolságra léptetik fókuszt.
a fókusz áthelyezése ablaknyit felfelé
A Page Up ablaknyit felfelé, a Page Down ablaknyit lefelé. A fókusz vízszintes, tehát eredeti pozíciójának sorában, történő áthelyezését is a Page billentyűkkel kezdeményezhetjük, csak az Alt billentyűvel kiegészítve.
a fókusz áthelyezése ablaknyit jobbra
Az Alt+Page Down-nal ablaknyit jobbra, az Alt+Page Up-pal ablaknyit balra. Ahogy tapasztalhattuk, a tartalom-független vízszintes- és füg­gő­le­ges fókusz-áthelyezés a fókusz ablak-pozíciójának megtartásával történik.
a fókusz ablaknyi mozgatása felfelé, lefelé, balra, jobbra
ugrás a munkaterület első és utolsó cellájára
A munkaterület az a tartomány, amelyen a felhasználó dolgozik. Bal felső cellája az A1-es, jobb alsó celláját a felhasználói tevékenység u­tol­só oszlopa és utolsó sora határozza meg. A felhasználó terjeszkedése a munkalapon tehát együtt jár a munkaterület növekedésével. A program a munkaterület utolsó cellájának azonosítóját folyamatosan feljegyzi. Nézzünk egy példát hogyan módosítja, illetve nem mó­do­sít­ja a munkaterületet az Excel!
munkaterület
Felül a kiindulási helyzetet látjuk. A munkaterület az A1 F5 tartomány. Középen töröltük az E és az F oszlop adatait, de ennek ellenére a munkaterület nem változott: A1 F5. Végül adatot írtunk a C6-os cellába. A munkaterület a 6-os sorral bővült, tehát jobb alsó cellája az F6-os cella lett. Ezek szerint a munkaterület folyamatosan növekedhet, de csökkeni sohesem tud.
    A fókuszt a munkaterület első cellájára a Ctrl+Home, utolsó cellájára a Ctrl+End billentyűkkel helyezhetjük át.
ugrás a munkaterület első és utolsó cellájára
ugrás meghatározott cellára
Két eszköz áll rendelkéezésünkre, ha meghatározott cellára kívánjuk áthelyezni a kurzort. Az első a szerkesztőléc Név mezője.
a név mező a szerkesztőlécen
A név mező az aktív cella azonosítóját mutatja. Ezt kell felülírnunk a megjelenítendő cella azonosítójával. Miután az adatbevitelt az Enter billentyűvel lezártuk, a program a fókuszt áthelyezi a megadott cellára. A másik lehetőség az Ugrás modul használata. Nyomjuk meg az F5 billentyűt…
Ugrás panel
…és írjuk be a megjelenítendő cella azonosítóját a Hivatkozás mezőbe. Az OK gombra kattintva a program eltünteti a panelt és a fókuszt árhelyezi a megadott cellára. A parancstábla Ugrás mezője az utolsó négy ugrás induló cellájának listáját tartalmazza. Másként fo­gal­maz­va, azoknak a celláknak az azonosítóit, amelyekben megnyomtuk az F5-t.
munkalapok váltása
Rámutatunk az aktiválandó munkalap fülére és kattintunk. Ha nem látszik a fül, akkor [1] a fülek előtt álló háromszöges vezérlőkkel tudjuk megjeleníteni, [2] vagy hagyjuk a fenébe a füleket és valamelyik háromszöges vezérlő helyi menüjéből válasszuk ki a megjelenítendő mun­ka­la­pot.
    Billentyű-paranccsal a lapokat sorrendben válthatjuk. A következő munkalapot a Page Down, az előzőt a Ctrl+Page Up billentyűkkel je­le­nít­het­jük meg.
    Ha már dolgoztunk az aktivált lapon, akkor a fókuszt azon a cellán találjuk, amelyiken akkor állt, amikor elhagytuk a munkalapot. Ha még nem dolgoztunk a lapon, akkor az A1-es cella áll a fókuszban.
Ugrás panel
Itt a vége, fuss el véle! Gyerekek! Nem kell ám mindent szó szerint venni! Mert ez itt, csupa-csupa metafóra. Valójában egy digitális a­dat­szer­ke­zet grafikus megjelenítése.
  ismertető letöltése pdf-ben   munkafüzet letöltése
margitfalvi.arpad@gmail.com