|
TÖRTÉNETE
A füge az egyik legősibb kultúrnövényünk, a Földközi-tenger
környékének minden országában fontos gyümölcs, de Kis-Ázsiában is
termesztik, és mára Amerikában is elterjedt. Itthon a Buda vidéki
domboldalakon, Budafok, Nagytétény, Érd, Diósd és Törökbálint környékén
vannak régi hagyományai a fügének. Kisebb ültetvényeket a balatoni
szőlőhegyek lejtőin is felfedezhetünk. Szépen díszlő példányai
mediterrán hangulatot árasztanak. A fügefa ősi kultúrnövény voltát mi
sem bizonyítja jobban, mint hogy ásatásokon 7000 éves fügemaradványokat
is találtak már régészek. A fáraók kedvelt gyógynövénye volt, az
egyiptomi középbirodalomból egy leleményes kertészt és idomított
fügeszedő majmait ábrázoló alkotás maradt fenn. A Bibliában a fügefát a
jó és a rossz tudás fájának tartották, fügefalevél volt Ádámon, amikor
belekóstolt a tiltott gyümölcsbe, mely az ígéret földjének is jelképe.
Az Énekek Énekében mint a termékenység és érzékiség szimbóluma
szerepel. Az ókori Rómában a Romulust és Remust szoptató farkasnak egy
fügefa adott árnyékot. A rómaiak már 29 féle fügefajt ismertek.
Hazánkban a 16. századtól terjedt el. A fügefa régóta a termékenység, a
házasság, a szerelem szimbóluma. Indiában a füge szent fa, aki egy
fügét kivág, olyan bűnt követ el, mintha egy papot ölt volna meg.
Vallási rituáléik során a fügefa a nő, a banán a férfi, gyakran még
össze is házasítják őket. A muszlimoknál is szent gyümölcs.
HOGYAN VÁLASSZUNK?
A kiválasztáskor figyeljünk a gyümölcshús keménységére, mert az éretlen
vagy csak félig érett gyümölcs kellemetlen ízű, fanyar. Az érett
fügéket óvatosan szállítsuk, nagyon érzékenyek az ütődésre, rázkódásra.
HOGYAN TÁROLJUK?
Az érett gyümölcs csupán néhány napot bír ki a hűtőszekrényben. Aszalni
a magyar fajtákat nem lehet.
HOGYAN KÉSZÍTSÜK ELŐ?
Az aszalt és a friss fügét is jól mossuk meg, a szárát távolítsuk el. A
külső része is ehető!
HOGYAN FŐZZÜK?
Édes ételekhez, nyers sonka és szalámi mellé, sajtokhoz nyersen
fogyasszuk. Az olaszok mozzarellával és pármai sonkával fogyasztják
héjastul.
FELHASZNÁLÁSI JAVASLAT
Salátákba kitűnő, párolva isteni köretet készíthetünk belőle.
Termőhelyein mindenféle finomság készül belőle: fügerétes, fügesajt,
fügepogácsa, fügekalács.
MIÉRT NE?
Különleges töltött fügét készíthetünk, ha a gyümölcsöket félbevágjuk,
belsejüket kikaparjuk, majd a gyümölcshúst friss kecskesajttal,
pirított fenyőmaggal, citromfűvel és kevés túróval összekeverve
visszatöltjük a gyümölcsbe. A tetejére csepegtessük méz és ribizlilikőr
keverékét.
ISMERJÜK MEG JOBBAN!
A fügefa (Ficus carica) az eperfafélék családjába tartozik (Moraceae),
rokona tehát a lakásokban gyakori ficus, a gumifa és az eperfa is. A
füge 3-10 méteres cserjéjén júliustól októberig teremnek a 3-5 cm
nagyságú körte vagy csepp alakú termések. Húsa pirosas, lédús, apró
magvakat találunk benne. Héja zöld, lila vagy sárga. Az ókorban a
termés gyógyító erejét kimerültség ellen, gyors roborálószerként
alkalmazták. A fügének nagy a cukortartalma, a belőle készített pép
pedig kitűnő gyógyír volt fekélyre, torok- és fülfájás esetén is
használták. Nyers állapotban emésztési zavarok, székrekedés ellen, a
főzete pedig köhögés és tüdőbaj esetén régről ismert házi patikaszer. A
füge segíti a szervezet méregtelenítését, erősíti az immunrendszert,
kiegyenlíti az esetleges túlzott savképződést, mely reumát és fejfájást
okozhat. Káliumtartalma adja tápértékét, emiatt jó hatással van a
szívre és a keringésre. A benne található B-vitaminok segítik a
táplálékok felszívódását. Cinktartalma miatt prosztataproblémákra lehet
gyógyír.
|