az adatbázis-kezelés alapfogalmai
2018-02-21
Az adatbázis-kezelés a számítástechnika „klasszikusa”, mégis csak kevesen merészkednek erre a területe. Peddig az adatbázis-ke­ze­lő szoftverek használata nem nehéz. Csak elsajátitása idő-igényes. És a nagyképű oktatók is elriasztják az érdeklődőket: előbb a bőséges el­mé­let és csak azután jöhet a gyakorlat… Ezt az adatbázis-egyszeregyet az érdeklődő PowerPivot használóknak állítottam össze. Nem tel­jes, és nem is szakszerű, csak egy kis étvágygerjesztő.
az adatbázis-kezelés alapfogalmai
1. a digitális adatkezelés egyik eszköze az ADATBÁZIS-KEZELŐ SZOFTVER • az adatbázis-kezelő szoftverrel létrehozott fájl az ADATBÁZIS • az adatbázis létrehozója a TERVEZŐ • az adatbázis-kezelő szoftver moduljai és a tervező által létrehozott objektumok együttesen alkotják azt a KEZELŐ FELÜLETET, amellyel a digitális adatkezelés megvalósul • az adatbázissal adatkezelő műveleteket végző ember a FEL­HASZ­NÁ­LÓ
2. az adatbázis objektumainak struktúráját és a tárolás rendjét bonyolult szabályrendszer, az ADATMODELL írja elő a tervező számára • az adatbázis-kezelő szoftverek többsége, az Edgar Frank Codd által megfogalmazott, matematikai alapú, RELÁCIÓS MODELLT alkalmazza
3. az adatbázisban élőlények, tárgyak és fogalmak, egyetlen szóval, EGYEDEK adatait tároljuk • a tárolás TÁBLÁKBAN történik • a tábla sorai a REKORDOK • oszlopai a MEZŐK • az oszlopok címkéi a MEZŐNEVEK • a rekord és a mező metszéspontjában álló adat a MEZŐBEJEGYZÉS vagy röviden BEJEGYZÉS
4. a rekord az egyed egy előfordulása (a Zalatej adatai a gyártók táblában) • a mező az egyed egy tulajdonsága (gyártók tábla, kap­cso­lat­tar­tó neve mező) • a mezőbejegyzés a tulajdonság egy értéke (kapcsolattartó neve mező Tót Áron bejegyzése)
5. a tervező deklarálja a mezőbe bevihető bejegyzések fajtáját (karakteres, numerikus, logikai), azaz a mező ADATTÍPUSÁT • ka­rak­te­res és numerikus adattípusú mezőkben a tervező korlátozhatja a bejegyzés maximális hosszát • a rekordban álló, bejegyzés nélküli mező, az ÜRES BEJEGYZÉS, vagy más szóval ÜRES ÉRTÉK, vagy más más szóval NULL ÉRTÉK
6. minden egyednek külön táblát kell létrehozni (gyártók, termékek) • nem szabad létrehozni több értékű mezőt (nyelvtudás mező) • a több értékű mezőnek új táblát kell készíteni (nyelvek) • tilos egy tulajdonságot az adatbázisban többször tárolni (tilos a szerviz nevét az autók és a szervizek táblában is tárolni) • tilos olyan adatot tárolni, amely a tárolt adatokból kiszámítható
7. a rekord egyértelmű azonosíthatósága a digitális adatkezelés alapkövetelménye • a rekordok azonosítása általában a tábla egyik me­ző­jé­nek bejegyzései alapján történik • az azonosító mező minden bejegyzése egyedi • az azonosító mező a tábla KULCS MEZŐJE (a szak­zsar­gon­ban: a tábla kulcsa) • a kulcs mezőt a tervezőnek deklarálnia kell
8. ha nincs azonosításra alkalmas mező a táblában, akkor több mezőt kell kiválasztani erre a szerepkörre • többmezős azonosítás esetén a bejegyzések együttesének kell egyedinek lennie
9. modern adatbázisban, a tervező minden táblában létrehoz egy sorszámot tartalmazó mezőt, a rekordok egyértelmű azonosítására • ez a kulcs mező • szokásos elnevezése: táblanév egyes számban, szóköz és nagy a és z betűk, utóbbi két betű az azonosító szó rö­vi­dí­té­se (a gyártók tábla kulcs mezőjének neve gyártó AZ)
10. a különböző táblákban tárolt rekordok logikailag összetartoznak (a megrendelők tábla egy megrendelőjének aktív megrendelései a meg­ren­de­lé­sek táblában állnak) • ez a megállapítás a táblák bármely rekordjára vonatkozhat (tehát a megrendelők tábla bármely rekordja összetartozhat a megrendelések tábla egy vagy több rekordjával) • ha a tábla minden rekordjáról elmondható az összetartozás, akkor a táblák összetartozásáról is beszélhetünk
11. a táblák szintjén megfogalmazott összetartozás azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az egyik táblában állhatnak olyan re­kor­dok, amelyek nem tartoznak össze a másik tábla egyetlen rekordjával sem (aktív megrendeléssel nem rendelkező megrendelők) • de ez csak a két tábla egyikére igaz (megrendelő tábla) • az a tábla, amelyben állhatnak önálló, a másik tábla egyetlen rekordjával sem össze­tar­to­zó rekordok, az ELSŐDLEGES TÁBLA • az a tábla, amely csak olyan rekordot tartalmazhat, amely kapcsolódik az elsődleges táb­la egy re­kord­já­hoz, a KAPCSOLÓDÓ TÁBLA (a megrendelések táblában kiválasztott tetszőleges rekord valamelyik megrendelőtől érkezett meg­ren­de­lést tartalmazza, megrendelő nélkül nincs megrendelés)
12. ha az elsődleges tábla egy rekordja a kapcsolódó tábla több rekordjával alkothat logikai egységet, akkor a két tábla EGY A TÖBBHÖZ vi­szony­ban áll egymással (megrendelő, megrendelések) • a két tábla EGY AZ EGYHEZ viszonyban áll egymással, ha az egyik tábla egy re­kord­ja a másik tábla egyetlen rekordjával tartozhat össze (országok, fővárosok) • ha a két tábla tetszőleges rekordja a másik tábla több re­kord­ja­i­val állhat logikailag összefüggésben TÖBB A TÖBBHÖZ viszonyról beszélünk (színészek, színdarabok)
13. az elsődleges tábla kulcs mezőjét a tervező „elhelyezi” a kapcsolódó táblába • ez a mező a kapcsolódó tábla IDEGEN KULCS MEZŐJE (rö­vi­den: idegen kulcsa) • a kapcsolat a kapcsoló mezők (elsődleges kulcs mező, idegen kulcs mező) deklarálásával jön létre • az össze­tar­to­zó rekordok lekérdethetőségét a kapcsoló mezők azonos bejegyzései biztosítják
14. a „több a többhöz” kapcsolatot csak egy harmadik tábla, a KAPCSOLÓ TÁBLA közbeiktatásával hozhatjuk létre (a színészek és szín­da­ra­bok táblákat a szerepek tábla „kapcsolja” össze, mert Kis Imre színész az egyik darabban apa, a másikban szerető) • a szak­zsar­gon­ban az ILLESZTŐ TÁBLA a kapcsoló tábla szinonímája • a két tábla kulcs mezőjét „hozzá kell adni” a kapcsoló táblához (a szerepek táb­lá­hoz a szí­nész AZ és színdarab AZ mezőket) • a kapcsoló tábla a többi táblával egyenrangú, az idegen kulcs mezőkön kívül saját kulcs mezővel és egyéb, a kapcsolatra jellemző tulajdonságokat tároló mezőkkel
letöltés pdf-ben
margitfalvi.arpad@gmail.com