a megszámlálás függvényei

A Microsoft Excel leggyakrabban használt funkciói az összeadás és a megszámlálás. Utóbbi művelethez öt függvényt biztosít a program: ezek a „darab” függvények.

Az első két függvény, a DARABÜRES és a DARAB2, a cellák egyik alap-tulajdonságát vizsgálja: van-e tartalma a cellának.

Három tartalommal rendelkező cellát látunk a képen, és sok üreset. De nem minden cella üres, amit üresnek látunk. Az A5-ös cella sem az. Egy képlet áll benne, amelynek eredménye nulla hosszúságú szöveg. A nulla hosszúságú szöveget, hívják még „üres karakterlánc”-nak is. Jelzése két idézőjel (””).

A képen látható A5-ös cellát mindkét függvény „tartalommal rendelkező”-nek ítéli. De nem mindig volt ez így! A DARABÜRES függvény még a 2021-es program-változatban is üresnek tekintette ezeket a cellákat.

A függvény numerikus adatok megszámlálására szolgál. Numerikus adatok a számok, a dátumok és az időpontok. A függvény nem tesz különbséget a konstans és a képlet eredményeként kapott adatok között. Ez a tulajdonság a teljes darab-családot jellemzi.

A DARAB-nak furcsa a viszonya a logikai értékekhez: a hivatkozás-argumentumaiban állókat nem veszi figyelembe, de a kifejezés- és konstans-argumentumaiban deklaráltakat már számként kezeli.

A függvény a darab-család egyik „feltételes” függvénye. Azért feltételes, mert csak azokat a cellákat számlálja meg, amelynek tartalma megfelel egy felhasználói feltételnek. A függvény csak 2021-es excel-verzióban lett DARABHA, előtte DARABTELI-nek hívták. Két argumentumával a vizsgálandó cellákat és a feltételt kell deklarálnunk.

„Számold meg az A1:A3 tartományban azokat a cellákat, amelyekben az IGAZ logikai érték áll!” Erre utasítjuk a függvényt a képen látható argumentumokkal. De hogyan kell megadnunk a feltételt? Milyen szintaktikai szabályokat kell betartanunk?

A feltétel két elemből áll: reláció és viszonyítási alap. A reláció lehet: nem egyenlő (<>), kisebb (<), kisebb, de legfeljebb egyenlő (<=), nagyobb (>) és nagyobb, de legalább egyenlő (>=). A jelek sorrendje (<>, <=, >=) kötött. A rossz sorrend, például „=>”, nem hibaüzenetet, hanem nullát (0) eredményez.

És tessék mondani, az egyenlőség hol marad, mert azt se a felsorolásban, se a képen nem találom? Valóban nem szerepel, de szándékosan hagytam ki, mert az egyenlőséget nem kell deklarálnunk. A feltétel-argumentum elejéről hiányzó relációs jel az azonosság megállapítására utasítja a függvényt.

Tehát, a dátum-, az idő- és a szövegkonstansokat idézőjelezni kell, a többi típust nem. A relációs jeleket idézőjelek között, „és” karakterrel (&) kapcsoljuk a viszonyítási alaphoz.

A feltétel szövegkonstansaiban helyettesítő karaktereket is használhatunk: a csillagot (*) meghatározatlan számú- és a kérdőjelet (?) egyetlen karakter helyettesítésére. A „meghatározatlan szám”-ba a nulla is beletartozik!

A kérdőjelet és a csillagot, nem karakter-helyettesítő szerepben, a „hullámvonal” karakterrel (~) kell a viszonyítási alapban szerepeltetni. A feltételben a kis- és nagybetűk nincsenek megkülönböztetve.

A DARABHA két idézőjeles változata másként értelmezi az üresség fogalmát, mint a DARAÜRES. A függvény számára az a cella is üres, amely eredményileg :) üres. Tehát, a =HA(1<2;””) képletet tartalmazó cella is üres.

Miről van szó? Egy vektorban ismétlődő adatok állnak. Az „ismétlődő adat” helyett, mondhatjuk azt is, hogy „többször előforduló adat”. A vektor minden egyes adatát megvizsgáljuk, felülről lefelé vagy balról jobbra haladva és ezt kérdezzük: ennek az adatnak, ez az előfordulása hányadik a vektorban.

A B1-es cella képletében álló DARABHA függvény egyetlen cellát vizsgál, az A1-est. De a cella nem a szokásos módon, cella-hivatkozással van deklarálva, hanem tartományosan :) $A$1:A1. Sőt a tartomány első cellája :) abszolút, utolsó cellája pedig relatív hivatkozással lett megadva. Ráadásul a függvény második argumentumával azt az értelmetlenséget kérdezzük, hogy a A1-es cellában, hányszor fordul elő a A1-es cellában álló név?! Ezek a furcsaságok csak a képlet másolásakor kapnak értelmet: minden egyes másolat egy cellával növeli a függvény által vizsgált tartományt a „rögzítésnek” köszönhetően ($A$1) és a második argumentummal feltett kérdés is módosul: hányszor fordul elő a vizsgált tartományban, a vizsgált tartomány utolsó cellájában álló név.

A darab-család másik feltételes megszámláló függvénye a DARABHATÖBB. Azért „hatöbb”, mert a függvény argumentumaival nem egy feltételt, hanem egy egész feltétel-rendszert deklarálhatunk.

Tehát a függvény argumentumai párban állnak. Legfeljebb százhuszonhét párost deklarálhatunk. Az argumentum-párosok első eleme egy tartomány, amelynek celláit a függvénynek meg kell vizsgálnia, megfelelnek-e az argumentum-páros második elemeként deklarált feltételnek. A függvény csak azonos méretű és tájolású tartományokkal tud dolgozni. Ha a két követelmény valamelyike nem teljesül, akkor a függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül. A DARABHATÖBB és a DARABHA feltétel-argumentumainak írásmódja azonos.

A fenti példában a jótanuló-kevesethiányzó diákokat számláltattuk meg. A függvény két azonos cellapozíciót talált a vektorokban, amelyek celláiban a feltételeiknek megfelelő tartalmak állnak: az elsőt és a negyediket. Nézzünk egy olyan példát is, amelyben a tartomány-argumentumok mátrixok.

A fenti példában a nagybevételű-nagyhasznú üzemeket számláltattuk meg. A függvény három azonos cellapozíciót talált a mátrixokban, amelyek celláiban a feltételeiknek megfelelő tartalmak állnak: az elsőt, a negyediket és a nyolcadikat.