a megszámlálás függvényei

2019-09-29    Excel 2019
A Microsoft Excel leggyakrabban használt funkciói az összeadás és a megszámlálás. Mindkét művelethez egy-egy függvény-családot biztosít a program, a SZUM és a DARAB függvényeket.
a DARAB függvény-család tagjai
A táblázat első két függvénye egy tulajdonság két lehetséges étékét vizsgálja: van-e tartalma a vizsgált cellának vagy nincs.
a DARABÜRES és a DARAB2 függvények
Az A1:A5 tartomány celláit elemezzük. Az első három cella állandót tartalmaz: egy szöveget (koko), egy számot (11) és egy logikai értéket (IGAZ). A negyedik cellában egy képlet áll, amelynek eredménye egy nulla hosszúságú szöveg, vagy más szóval, üres karakterlánc. Az ötödik cella üres.
a DARABÜRES és a DARAB2 függvények
Ahogy látjuk, a két függvény nem azonos üresség-fogalmat használ! A DARABÜRES számára a láthatóság a kritérium: ha nincs látható tartalom, akkor üres. A DARAB2-t viszont csak a kitöltöttség érdekli: rendelkezik a cella bevitt tartalommal? Igen? Akkor nem üres.
A két függvény argumentumainak száma és tulajdonságaik is különböznek. A DARABÜRES-t használva csak egyetlen argumentumot adhatunk meg, a DARAB2-nek akár kettőszázötvenötöt. Az előbbi csak cella és tartomány hivatkozást „fogad el”, utóbbi ezeken felül még képletet és állandót is. Mivel képlettel és állandóval nem tudunk a DARAB2 szerinti „ürességet” képezni, ezért a függvény eredménye az argumentumaiban álló cella és tartomány hivatkozások tartalommal rendelkező celláinak darabszáma és további argumentumai számának összege. Például:
a DARAB2 függvény
A DARAB függvénynek is legfeljebb kettőszázötvenöt argumentuma lehet és argumentumai cella és tartományhivatkozásokon kívül képleteket és állandókat is tartalmazhatnak. A függvény eredménye az argumentumaiban álló cella és tartomány hivatkozásokban álló számokat tartalmazó cellák darabszáma és az argumentumaiban álló szám-állandók és számot eredményező képletek számának összege.
a DARAB függvény
A B2:B6 tartományban állandók állnak, a D2:D6-ben képletek, amelyeknek eredménye azonos az állandókkal. A DARAB függvény nem tesz különbséget egy állandó vagy a képlet eredménye között.
a DARAB függvény
Ez a tulajdonság a DARABÜRES kivételével a teljes családot jellemzi. De mit is tekint a DARAB függvény számnak? Mindent amit a program a cellában jobbra igazít. Ahogy látjuk a DARAB a logikai értéket figyelmen kívül hagyja. De csak a cella és a tartomány hivatkozásokban! Az argumentumában megadott logikai állandót, vagy az argumentumként kiértékelt képlet logikai eredményét már számnak tekinti.
a DARAB függvény
Következő függvényünk a kétargumentumos DARABHA, vagy mit is beszélek, a DARABTELI. A függvény az első argumentumával meghatározott tartományban álló, a második argumentumával deklarált feltételnek eleget tévő cellák darabszámát adja eredményül.
a DARABTELI függvény
A feltétel két elemből áll: reláció és viszonyítási alap. A reláció lehet egyenlő (=), nem egyenlő (<>), kisebb (<), nagyobb (>) kisebb egyenlő (<=) és nagyobb egyenlő (>=). A jelek sorrendje (<>, <=, >=) kötött, ha nem megfelelően írjuk be a függvény kiértékelése nullát eredményez. A viszonyítási alap lehet szöveg, dátum, szám, logikai érték, cella hivatkozás és képlet. Az a cella lesz megszámlálva, amelynek tartalma megfelel a feltételnek. Az egyenlőségjelet az egyenlő relációban nem kell kiírnunk. A szöveget és a dátumot egyenlő relációban idézőjelezni kell. A függvény a kis és nagybetűk között nem tesz különbséget.
a DARABTELI függvény feltétel argumentuma
Ezt a cikket 2019.09.25-én írtam, ezért lett a MA()+2 kifejezés eredménye 2019.09.27. A felsorolt szintaktikai szabályok tehát az egyenlő (=) relációra vonatkoznak. A többi relációt tartalmazó feltétételt, így vagy úgy, de mind idézőjelezni kell. Nézzük meg hogyan!
a DARABTELI függvény feltétel argumentuma
A nem egyenlő reláció arra utasítja a függvényt, hogy azokat a cellákat számlálja meg, amelyekben nem a viszonyítási alap szerepel. Ez akkor, az üres cellák figyelembe vételét is jelenti, hiszen azokban sem a viszonyítási alap áll! A logikai viszonyítási alapú feltétel idézőjelezése a másik módszerrel is elfogadható, de nem akartam a logikai értéket a szöveg adattípussal összemosni.
A kérdőjel (?) és a csillag (*) helyettesítő karakterekkel szövegrészt deklarálhatunk a feltételben. A kérdőjellel egyetlen, a csillaggal meghatározatlan számú karaktert helyettesíthetünk.
a DARABTELI függvény feltétel argumentuma
A csillag karakter, ahogy azt az imént megfogalmaztuk, meghatározatlan számú karaktert helyettesít. És ebbe a nulla is belefér, amint azt, az A4-es cella mutatja! A kérdőjelet és a csillagot, nem karakter-helyettesítő szerepben, a hullámvonallal (~) kell a viszonyítási alapban szerepeltetni.
A DARABTELI függvénnyel közvetlenül megszámlálhatjuk a szövegeket tartalmazó cellákat. Természetesen ebben a funkcióban az üres karakterláncok is „találatnak” minősülnek.
a DARABTELI függvény feltétel argumentuma
A feltétel-argumentumban, viszonyítási alap nélkül álló két idézőjel ( ”” ) és az idézőjelek között megadott nem egyenlő reláció ( ”<>” ) a DARABÜRES és a DARAB2 függvénnyel azonos működést generálnak.
a DARABTELI függvény feltétel argumentuma
Az E4-es cella képlete üres karakterláncot eredményezett és ezt a DARABTELI függvény két testvérével azonos módon ítélte meg.
A DARABTELI függvénnyel nem csak az előfordulások számát, hanem az egyes előfordulások sorszámát is meg tudjuk állapítani. Miről van szó? Van egy listánk. Ismétlődő elemekkel. A lista elejétől kezdve sorszámozni szeretnénk az egyes elemek ismétlődéseit. Valahogy így.
előfordulások sorszámozása a DARABTELI függvénnyel
A képen színezéssel segítettem az egyes elemek ismétlődéseinek felismerhetőségét. A sorszámozás, a szokásoknak megfelelően, felülről lefelé (oszlop) vagy balról jobbra (sor) halad. Az eljárás lényege: először megvizsgáljuk az első cellát, hányszor szerepel benne az első cella tartalma. Azután következik az első két cella, hányszor szerepel bennük a második cella tartalma. Jön az első három cella, hányszor szerepel bennük a harmadik cella tartalma. És így tovább. Ezt a működést a következő képlet biztosítja.
előfordulások sorszámozása a DARABTELI függvénnyel
Elég bizarr, így első ránézésre Tanító bácsi! Valóban Pistike! Nem gondolná az ember, hogy ebből valami értelmes kerekedik ki! De szerkesztésekor, csodák-csodája, a program kitalálja a szándékunkat: bevisszük a függvény nevét, a nyitó zárójelet, rákattintunk az A2 cellára, leütjük a kettőspont billentyűt és a program automatikusan beviszi a képletbe újra az A2-t! Az abszolút hivatkozásról ne feledkezzünk meg, mert az biztosítja a képlet-másolatokban a folyamatosan bővülő tartományt. A következő képen ezt igyekeztem szemléltetni.
előfordulások sorszámozása a DARABTELI függvénnyel
Ahogy a DARABTELI, úgy a DARABHATÖBB függvény is a feltételes megszámlálás eszköze, de nem cellákat számol meg és nem csak egyetlen feltétel teljesülését vizsgálja.
a DARAHATÖBB függvény
Tehát a függvény argumentumai párban állnak. Legfeljebb százhuszonhét párost deklarálhatunk. Az argumentum-párosok első eleme egy tartomány, amelynek celláit a függvénynek meg kell vizsgálnia, megfelelnek-e az argumentum-páros második elemeként deklarált feltételnek. A függvény csak azonos méretű és tájolású tartományokkal tud dolgozni. Ha a két követelmény valamelyike nem teljesül, akkor az #ÉRTÉK! hibaértéket kapjuk a függvény kiértékelését követően. A feltétel-argumentumok és szintaktikájuk azonosak a DARABTELI függvény lehetséges argumentumaival és azok írásmódjával.
A cellák ellenőrzése sorrendben történik. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a függvény először a tartományok első celláit ellenőrzi. Mindegyik első-cellát a saját feltételével. A következő munkamenetben a második-cellák kerülnek sorra, majd minden harmadik. És így tovább, egészen az utolsó cellákig. Azok a munkamenetek kerülnek megszámlálásra, amelyikben minden feltétel teljesül. Vagy másként fogalmazva, azok a cella-pozíciók lesznek megszámlálva, amelyekben az összes cella tartalma megfelel a saját feltételének.
Miért kell ilyen körmönfontan fogalmazni Tanító bácsi? Miért nem azt mondjuk: az a sor illetve az az oszlop kerül megszámlálásra, amelyben minden feltétel teljesül. Oké Pistike, de akkor mi lesz a többsoros illetve a többoszlopos tartományokkal?
a DARAHATÖBB függvény
A felső táblázatban meg szeretnénk állapítani a „jól tanuló keveset hiányzó” diákok számát. Az alsóban arra vagyunk kíváncsiak hányszor fordult elő, hogy a részleg teljesítette a félévre előírt húsz ezres darabszámot, legalább harminc százalékos haszonkulccsal.
a DARAHATÖBB függvény
Hát, szóval valahogy így!
margitfalvi.arpad@proton.me