feltételes formázás halmozása
2021-12-25 Excel 2019
fogalmak
Azaz több feltételes formázás deklarálása egy adat-halmazhoz. A deklarációk egymáshoz való viszonya lehet kizárólagos vagy megengedő. Ha a viszony kizárólagos, akkor csak az egyik deklaráció formázó-képlete adhat IGAZ értéke, ha a viszony megengedő, akkor többé is. Másként fogalmazva az első esetben a feltételesen formázott cella csak egy, a második esetben akár több deklaráció formai jegyeit is felveheti.
Például, a gyártásra váró megrendelések betűszíne legyen piros, a gyártás alatt állóké kék és a már legyártottaké szürke. Ezek a feltételek kizárólagosak. Ha a szám száznál nagyobb, akkor a karakterek legyenek kék színűek, ha páros, akkor a cellája meg legyen halványkék. A két feltétel megengedő viszonyban áll egymással. A száz-kettő cellája halványkék és számjegyei meg kék színűek lesznek.
Kizáró kapcsolatban álló feltételes formázások esetén a formázó képletek kiértékelésének sorrendje is fontos lehet. Ezért a deklarációk feldolgozása a felhasználó által meghatározott sorrendben, cellánként történik. Halmozott feltételes formázásnál a deklaráció része lehet a továbblépés utasítás is: ha a deklaráció formázó képlete IGAZ eredményt ad, ne dolgozd fel a további deklarációkat, hanem lépj tovább a következő cellára.
egymást kizáró deklarációk
A diákok felmérőt írtak. Maximum kétszáz pontot lehetett szerezni. Kategorizáljuk a hallgatókat feltételes formázással a pontszámaik alapján! Aki legalább száznyolcvan pontot elért az a legfelső kategóriába kerül, aki legalább százhatvanat az a másodikba, aki legalább száznegyvenet az a harmadikba, aki százhúszat az a negyedikbe és a százhúsz pont alattiak az ötödikbe.
A kijelölt deklarációt a parancstábla harmadik sorában, a jobb oldalon álló Feljebb, Lejjebb vezérlőkkel tudjuk mozgatni a deklarációk listájában.
A végrehajtás szempontjából az első helyen áll a legfelső kategóriába sorolás deklarációja. Ha a pontszám nagyobb, mint száznyolcvan, akkor a cella formázva lesz és a program továbblép a következő cellára, mert a Leállítás, ha igaz funkció be van kapcsolva. Ha nem lép tovább, akkor a második deklaráció formázó képlete kerül kiértékelésre. Az erre a „szintre” eljutó számok már biztosan kisebbek mint száznyolcvan, mert ha nem akkor, a feldolgozás el se kezdődött volna. Ez magyarázza a szintenként csökkenő határértékeket és a továbblépésre utasító beállításokat.
Az öt deklaráció teljesen lefedi a pontszámok halmazát, ergo minden pontszám formázva lesz. És ha ez így van, akkor ez a megoldás rokona az automatikus formázás másik három moduljának (színskála, adatsávok, ikonokkészlet), mert azok is a halmaz minden elemét „formázzák”.
megengedő viszony deklarációk között
Egy vállalat dolgozóinak fizetését vizsgáljuk. A fizetések mediánja felett keresők és a dolgozók legjobban kereső negyedére vagyunk kíváncsiak.
A fizetések mediánja felett keresők adataira kék betűszínt, a dolgozók legjobban kereső negyedére pedig arany színű kitöltést és halványszürke szegélyt írtam elő. A deklarációk sorrendje ebben az esetben tetszőleges.
A medián felett keresők (beleértve a dolgozók legjobban kereső negyedént is) adatainak a betűszíne kék lett. Ezen felül a dolgozók legjobban kereső negyedének cellái arany kitöltést és halványszürke szegélyt kaptak.
A megengedő viszonyban álló deklarációk közül tehát egy adott cella több deklaráció stílusjegyeit is felveheti. De csak a különböző formázó csoportba tartozókat. Az azonos csoportba tartozók közül mindig csak az „első” érvényesül. Nézzünk egy egyszerű példát! Beírjuk az A1-es cellába „alma”, és beállítunk két egymással megengedő viszonyban álló feltételes formázást.
Úgy gondolná az ember, hogy a művelet végrehajtását követően kapunk egy félkövér dőlt almát, de nem, csak egy félkövéret kaptunk. Azért nem, mert a „félkövér” és a „dőlt” formázások ugyanabba a csoportba tartoznak. Ezért a második deklaráció formázását a program már nem vette figyelembe. Ezek szerint, a megfordított sorrend egy dőlt almát eredményezett volna.
Ha azt akarjuk, hogy mindkét deklaráció formázást generáljon, akkor egy másik csoportból kell formai jegyet választanunk a második deklarációhoz.
Ebből a példából az derül ki, hogy a betűstílus és a betűszín más csoportba tartoznak. Akkor nézzük a csoportokat a Cellák formázása összetett parancstábla lapjai szerint!
A parancstábla Szám lapjának minden tétele egyetlen csoportot alkot. Az „Áthúzott” csoport viszont csak egyetlen formai jegyből áll. A Szegély lap négy csoportja is figyelenre méltó.
margitfalvi.arpad@gmail.com
