INDEX fuggvény
2025-03-20 Excel 2021
fogalmak
Az INDEX függvény az argumentumaival meghatározott cella „tartalmát” vagy hivatkozását adja eredményül. A cella tartalma alatt, konstans-tartalom esetén magát a konstanst, képlet-tartalom esetén a képlet eredményét kell érteni. Üres cella esetén a függvény nullát ad eredményül.
Hogy mikor kapunk hivatkozást eredményül, azt a függvény képlet-környezete határozza meg. Erről majd később lesz szó, amikor már többet tudunk az INDEX-ről.
A felhasználó szempontjából az index függvénnyel végzett munka egy cella tartalmának vagy hivatkozásának „lekérdezése”. Az egyszerűség kedvéért a szövegben majd ezt a fogalmat fogom használni, ha a függvénnyel kapcsolatos felhasználói tevékenységre utalok.
A számítástechnikában, hasonlóan a matematikához, a sorszámot gyakran „index”-nek mondják. Tehát, a függvény neve magyarul: sorszám :)
vektoros használat
A függvénnyel dolgozhatunk vektorban (egysoros vagy egyoszlopos adattartomány), mátrixban (táblázatos adattartomány) illetve vektor vagy mátrix csoportban.
Vektoros használatban a függvény az első argumentumával meghatározott vektor második argumentumával meghatározott indexű cellájának tartalmát vagy hivatkozását adja eredményül. Általános alakja: INDEX(vektor; index). Az INDEX függvény argumentumaiban álló sorszám kezdőértéke mindig egy (1).
Természetesen a második argumentum nem csak egy sorszám lehet, hanem tetszőleges excel-kifejezés is.
A sorszám-argumentumot a vizsgált- és az első dátum különbsége adja. A „plusz egy” azért szerepel a kifejezésben, hogy a számozás egyessel kezdődjön.
mátrixos használat
A függvény az első argumentumával meghatározott mátrix, második argumentumával meghatározott indexű sorában és harmadik argumentumával meghatározott indexű oszlopában álló cella tartalmát vagy hivatkozását adja eredményül. Általános alakja: INDEX(mátrix; sor-index; oszlop-index).
A képletben szereplő összehasonlítás (D12=”min”) eredménye logikai érték. Ha IGAZ, akkor számértéke egy (1), ha HAMIS, akkor nulla (0).
használat azonos munkalapon álló mátrix-csoportban
A függvény ebben az üzemmódban több mátrixból választ ki egyet az indexe alapján, majd ennek a mátrixnak a meghatározott sorában és oszlopában álló cella tartalmát illetve hivatkozását adja eredményül. Általános alakja: INDEX((mátrix1; mátrix2; mátrix3...); sor-index; oszlop-index; mátrix-index). A mátrixoknak azonos munkalapon kell lennie. Ha megfeledkezünk erről a korlátozásról, akkor a függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül.
Tehát, a függvény első argumentumában, zárójelek között, állnak a mátrixok, pontosvesszővel elválasztva. A függvény utolsó, negyedik argumentuma pedig a lekérdezendő mátrix indexét határozza meg.
használat különböző munkalapokon álló mátrix-csoportban
Az INDEX függvény mátrix-csoportos alkalmazhatósága nagyon hasznos szolgáltatás, de hogyan tudnánk ezt a lehetőséget különböző munkalapokon álló táblázatokra is kiterjeszteni? Csak egyféleképpen: nem az INDEX függvénnyel választatjuk ki a lekérdezendő mátrixot. Hát akkor melyik függvénnyel? A VÁLASZT-tal.
A függvény általános alakja: VÁLASZT(művelet-index; művelet1; művelet2; művelet3...). A mi speciális esetünkben pedig: VÁLASZT(mátrix-index; mátrix1; mátrix2; mátrix3...). Tehát az INDEX függvény első argumentuma a VÁLASZT-os kifejezés lesz majd. Mivel így nincs több mátrix, csak egy, ezért nem lesz negyedik argumentum sem.
A 2024-es év adatait négy munkalapon tároljuk: „I.”, „II.”, „III.”, „IV.”. Mindegyiken egy-egy táblázat, a munkalap nevével egyező negyedév adataival. Az ötödik munkalapon kérdezzük le egy adott nap adatát.
A VÁLASZT függvény első argumentumában szereplő PLAFON.MAT függvény az első argumentumával meghatározott számot felfelé kerekíti a második argumentumával meghatározott szám következő többszörösére. Az INDEX függvény harmadik argumentumában álló MARADÉK függvény osztási maradékot ad eredményül. Első argumentumával az osztandót, második argumentumával az osztót kell deklarálni. A mínusz egyes plusz egyes ügyeskedés biztosítja, hogy az argumentum soha ne lehessen nulla.
a mátrix teljes sorának vagy oszlopának lekérdezése
Természetesen ennek csak akkor van értelme, ha a kapott tömb egy következő művelet inputja. Mondjuk össze akarjuk adni az elemeit...
Tehát, teljes sort üres oszlop-index argumentummal, teljes oszlopot pedig üres sor-index argumentummal kérdezhetünk le.
cella hivatkozásának lekérdezése
Ez a ritkábban használt funkció. A képletben önállóan szereplő INDEX sosem ad hivatkozást eredményül, csak a képlet egyik elemeként.
Egy folyamatosan gyarapodó táblázatot látunk. Amikor végre jön egy vevő, akkor gyorsan beírjuk egy új sorba a dátumot és a darabszámot. Az eladások összegét pedig a folyamatosan frissülő D5-ös cella mutatja. A képletben szereplő „B:B” karakterlánc egy oszlophivatkozás, magyarul a B oszlop összes cellája.
index-képzés a hol.van függvénnyel
Az eddigi példáink többségében mindenféle „ügyeskedéssel” alakítottuk át a sor és oszlopcímkéket indexekké. De erre az átalakításra igazából nincs is szükség, mert az indexet a HOL.VAN függvénnyel közvetlenül is megkaphatjuk.
A függvény általános alakja: HOL.VAN(keresett adat; vektor; 0). Ha a „keresett adat” szöveg-konstans, akkor az argumentumot idézőjelezni kell. A pontos egyezéses keresést, mert van közelítő keresés üzemmódja is a függvénynek, a harmadik argumentumban álló nulla biztosítja. A keresés felülről lefelé, illetve balról jobbra halad. A függvény eredménye az első találat cellájának indexe lesz. Ha nincs találat, akkor a #HIÁNYZIK hibaértéket kapjuk eredményül.
Természetesen a „keresett adat” argumentum hivatkozás és kifejezés is lehet. Például, lekérdezhetjük a legnagyobb szám cellájának indexét: HOL.VAN(MAX(vektor); vektor; 0).
lekérdezés az ismert adat pozíciója alapján
Van egy táblázatunk. Legyen a neve: termékek. Minden sora egy-egy termék (szappan, dezodor, ajakír...) és minden oszlopa egy egy-egy termék-tulajdonság (név, ár, darab, cikkszám). Egy cikkszám (ez az ismert adat) alapján szeretnénk lekérdezni a termék nevét (ez a keresett adat).
Ha egy kicsit vizsgálgatjuk a képletet, akkor két vektort azonosíthatunk: a keresés-vektort (ennek egyik eleme az „ismert adat”) és az eredmény-vektort (amelynek az ismert adattal azonos indexű eleme a „keresett adat”). De akkor ide nem is kell INDEX!
A KERES függvény általános alakja: KERES(keresett adat; keresés-vektor; eredmény-vektor).
számított „ismert adat”
Tehát a kereset adat indexét egy kifejezéssel fogjuk képezni. Egy egyszerű példán bemutatom miről van szó. Egy laboratóriumban hat vegyész játszik: egy mérés eredményét próbálják kitalálni. Az nyeri a versenyt, akinek a becslése a legközelebb áll (a számegyenesen) a tényleges mérési eredményhez.
A feladat megoldásának algoritmusa a következő.
I. - Létrehozzuk a becsült és a tényleges érték közötti különbségek tömbjét: B2:B7-2. II. - Létrehozzuk az abszolút különbségek tömbjét: ABS(B2:B7-2). III. - Kiválasztjuk a legkisebb abszolút különbséget: MIN(ABS(B2:B7-2)). IV. - A HOL.VAN függvénnyel megállapítjuk a legkisebb abszolút különbség index az abszolút különbségek tömbjében. V. - Megkeressük az eredmény-vektorban a negyedik lépésben kapott indexű elemet.
...és legyen világbéke!
margitfalvi.arpad@proton.me
