laikus függvények rendszerezése - három

A felhasználó a cél pozícióját a mátrixban a kereső nevűek esetében közvetve, az INDEX esetében közvetlenül, sor- és oszlop index-szel adja meg. A cél közvetett megadása egy a célban tárolt adattal párt alkotó adat deklarálásával történik. A függvények ezt az adatot keresik egy vektorban. A keresés módja lehet alulról közelítő, felülről közelítő vagy azonosat kereső. A keresés eredménye a találat.

A kereső nevűek használata elött a mátrixot, a keresési vektor alapján rendezni kell. Ez alól csak az XKERES kivétel. A kereső nevűek eredménye egy másik vektor a találattal azonos pozícióban álló adata lesz.

A HAELSŐIGAZ függvény argumentumlistája feltétel-művelet párosok láncolata. A függvény sorban értékeli ki a feltételeket; ha a feltétel nem teljesül, akkor továbblép a következő feltételre és kiértékeli, ha az sem igaz, akkor ismét továbblép... Egészen addig, amíg valamelyik feltétel teljesül, akkor végrehajtja a feltételhez rendelt műveletet és leáll.

Az ÁTVÁLT függvény első argumentuma egy kifejezés. Ennek a kifejezésnek az eredményét keresi a függvény, további argumentumaival megadott, adat-művelet párosok adat elemeiben. Ha talál azonosat, akkor végrehajtja a páros műveletét és leáll. Ha az egyik adat sem egyezik a kifejezés eredményével, akkor az utolsó argumentumának, erre az esetre deklarált műveletét hajtja végre.

A VÁLASZT függvény az első argumentumával meghatározott sorszámú művelet-argumentumát hajtja végre. A műveletek számozása deklarációik sorrendjében történik.

A VÉL függvény intervalluma kötött, a VÉLETLEN.KÖZÖTT-é viszont szabad. A VÉL eredménye tizedes tört, a VÉLETLEN.KÖZÖTT-é egész szám. A VÉL eredménye kisebb, mint egy, és nem kisebb, mint nulla, a törtrészben tizennégy számkarakter pontosággal. A VÉL-nek nincs argumentuma, a VÉLETLEN.KÖZÖTT-nek kettő is van: az intervallum első- és utolsó száma.

A KÉPLETSZÖVEG függvény az argumentumával meghatározott cella képletét szövegként adja eredményül, beleértve az egyenlőségjelet is.

A függvény argumentumai párban állnak: név-képletrész. A program megadásuk sorrendjében dolgozza fel a képletrészeket, majd a részeredményeket a deklarált névvel együtt a memóriában tárolja. Ez a végrehajtási mód teszi lehetővé, hogy a már kiértékelt képletrészek eredményét újabb képletrészek deklarációjában szerepeltethetjük. Másként fogalmazva, a képletrész deklarációja tartalmazhatja, a már deklarált képletrészek nevét. A függvény utolsó argumentuma egy kifejezés, amely a függvény eredményét adja. Vegyünk egy példát, hogy jobban megértsük a fentieket.

A feladat algoritmusa a következő. A SORBA.RENDEZ függvénnyel a táblázat adatsorait tömbösítjük, úgy hogy a legjobb angolosok felül legyenek. Ebből a tömbből az INDEX függvénnyel képezzük az első három legjobb angolos pontszámainak tömbjét. Mivel tömbökkel dolgozunk az INDEX „sorszám” és „oszlopszám” argumentumainak is tömböknek kell lenniük. Ezért létre kell hoznunk a sorok (1-3) és az oszlopok (2-5) indexeinek tömbjét a SORSZÁMLISTA függvénnyel. Miután létrehoztuk a pontszámok tömbjét elvégezhetjük az átlagolást az ÁTLAG függvénnyel.

(SIT) A sor-indexek tömbjének képzése. A tömb háromsoros és egyoszlopos, a számtani sorozat első eleme egy, növekménye szintén egy.

(OIT) Az oszlop-indexek tömbjének képzése. A tömb egysoros és négyoszlopos, a számtani sorozat első eleme a kettő, növekménye pedig egy.

(PSZ) A pontszámok tömbjének képzése az előzőleg létrehozott három tömb felhasználásával.

Végül átlagoljuk a pontszámok tömbjének elemeit.

A KONVERTÁLÁS függvény mennyiséget alakít át. Egyik mértékegységről a másikra. A cellában álló szám (1) vagy azonosító (2) vagy egy mennyiség mérőszáma. A mennyiség a mérőszámból és a mértékegységből áll. A függvény három argumentuma a mérőszám, a jelenlegi mértékegység és a kívánt mértékegység megadására szolgál.

És akkor még nem beszéltünk a mértékegységek bináris és decimális hatványairól, amit a függvény leírása (Microsoft ügyfélszolgálat) előtagnak (prefixum) nevez. Például, a tíz harmadik hatványának kódja a ká betű (kilo). A névkiegészítőben nem találunk kilométert csak métert. A métert így kell megadnunk: ”m”. Ha kilométert, akkor azt meg így: ”km”. Azért mesélem ilyen szájbarágósan, mert a függvény leírása félrevezető. Ott a tíz harmadik hatványának kódját így adják meg: ”k”, mintha a kilo-t önállóan kellene deklarálnunk.

A függvény tervezőjének még arra is volt gondja, hogy a harmadik argumentum megadásakor a névkiegészítő listája csak a második argumentumban deklarált mértékegység tudomány-területének mértékegységeit ajánlja fel és nem újra mind a száztizenhetet.

Szabadság, egyenlőség, testvériség!