laikus függvények rendszerezése - kettő
2025-11-13 Excel 2024
tömb-függvények
És tessék mondani mitől „laikus” egy tömb-függvény? Hiszen egy átlagos excel-felhasználó azt sem tudja, hogy a tömböt eszik-e vagy isszák! Ez igaz, de a tömb-függvények inputja lehet tartomány is! És a megjelenített tömböt egyetlen vágólap-művelettel át tudjuk alakítani tartománnyá!
Minden tömb-függvénynek tömb az eredménye, kivéve a TÖMB.SZÖVEGGÉ függvényt, amelynek tagolt szöveg. A transzponáló függvények közül az OSZLOPHOZ és a SORHOZ függvények mátrixból vektort, az OSZLOPTÖRDELÉS és a SORTÖRDELÉS pedig vektorból mátrixot csinál. A TRANSZPORTÁLÁS függvény működése, akárcsak a „transzponálás” vágólap-műveleté nem egyszerű kilencven fokos elforgatás, hanem a mátrix elemeinek, az eredeti sorrendjük szerinti újraépítése. Magyarul, az eredmény-tömbben a sorok sorrendje megegyezik az input objektum oszlopainak sorrendjével, illetve az eredmény-tömb oszlopainak sorrendje az input objektum sorainak sorrendjével.
A transzformáló függvények inputjuk méretét módosítják. A kiindulási objektumból az ÁTHELYEZ és az ELTÁVOLÍT függvényekkel oszlopokat illetve sorokat törölhetünk, a KITERJESZT-tel éppen ellenkezőleg, sorokat és oszlopokat adhatunk hozzá.
Tömbök rendezéséhez két függvényt biztosít a program a RENDEZÉS.ALAP.SZERINT és a SORBA.RENDEZ-t.
A szelektáló függvények a kiindulási objektumuk meghatározott sorait illetve oszlopait adják eredményül. Az OSZLOPVÁLASZTÁS és a SORVÁLASZTÁS függvényekkel közvetlenül határozhatjuk meg az eredmény-tömb összetételét: ez és ez az indexű oszlop illetve sor szerepeljen a tömbben. A SZŰRŐ függvényt használva feltételeket határozunk meg, és a függvény a feltételeknek megfelelő input-elemekből állítja össze az eredmény-tömböt. Az EGYEDI függvény az input objektum oszlopait vagy sorait, ismétlődések nélkül adja eredményül.
A tömbben tárolt adatokat a LAMBDA függvény segítségével dolgozhatjuk fel. A BYCOL és a BYROW függvényekkel egy tömb oszlopait illetve sorait összegezhetjük. A műveletek eredményeit a függvények egy egysoros- vagy egy egyoszlopos tömbben adják vissza. A SCAN a tömb minden adatát külön-külön dolgozza fel és a feldolgozott adatokat tartalmazó tömböt adja eredményül. A REDUCE függvény viszont csak egyetlen adatot ad vissza, amely a tömb adatainak összesítésének eredménye. A MAP függvénnyel tömbök azonos pozíciójában álló adatait összesíthetjük. Az eredmény az összesített adatokat tartalmazó tömb.
A FÜGG.HALMOZÁS és a VÍZSZ.HALMOZÁS függvényekkel tömböket egyesíthetünk. Az előbbi inputjait egymás alá helyezi, az első oszlopokat igazítva, míg az utóbbi a tömböket egymás mellé sorakoztatja, az első sorokat igazítva.
Új tömböt három függvénnyel hozhatunk létre. A tömb oszlop- és sor-számát a felhasználó határozza meg. Milyen adat kerül az új tömb rekeszeibe? MAKEARRAY: LAMDA függvénnyel képzett adatok. SORSZÁMLISTA: egy számtani sorozat elemei. VÉLETLEN.TÖMB: egy intervallum véletlenszerűen kiválasztott számai.
átalakító függvények
Nagyon egyszerűen fogalmazva: ezek a függvények számból szöveget, vagy szövegből számot csinálnak. De ne egyszerű adattípus-cserére gondoljunk: eddig balra volt igazítva, most meg majd jobbra lesz, mert akkor „adattípus-cserélők” lenne a nevük!
A „szöveggé alakítók” eredménye egy karakterlánc, amely a feldolgozott numerikus adatot tartalmazza. De, miben is áll ez a feldolgozás? ÉRTÉK.SZÖVEGGÉ: az input számformátumának eltávolítása. SZÖVEG: a „natúr” input számformázása. FIX: az input csonkolása a megadott nagyságrendben és az ezres elválasztó elhagyása, ha kérjük. FORINT: a „natúr” input pénznemmé alakítása. RÓMAI: az input számkaraktereinek római számokra cserélése. T: minden nem szöveg adattípusú cellatartalmat, kivéve a hibaértékeket, nulla hosszúságú szöveggé (””) alakít. Az input szöveget változatlan formában adja vissza.
Az ÉRTÉK és a SZÁMÉRTÉK függvények a szövegként tárolt numerikus inputot natúr, tehát „Általános” formátumú számmá alakítja át. A különbség a két függvény között az, hogy a SZÁMÉRTÉK-ket használva egyéni ezres- és tizedeselválasztó karaktereket deklarálhatunk.
A DÁTUMÉRTÉK és az IDŐÉRTÉK függvények a szövegént (!) tárolt dátum- és időinputok számmá alakítását végzik. Figyelem, figyelem! Tehát a dátumokat, az időpontokat és az időtartamokat az ÉRTÉK és a SZÁMÉRTÉK függvényekkel kell számmá alakítani. De erre nagyon ritkán van szükség.
Az S függvény is számot csinál, ha működik. Eredménye az input típusától függ. Ha az input numerikus adat, akkor az eredmény az input általános számformátumban. Ha IGAZ logikai érték, akkor egy egyes szám. Minden további input esetében, beleértve az üres cella hivatkozását is, de nem beleértve a hibaértékeket: egy nulla. Hibaérték-input esetén a függvény eredménye az input hibaérték. (A függvény nem működik, de az angol megfelelője az N, igen. Természetesen az angol nyelvű Excel-ben.)
Az ARAB függvény funkciója egy római számokat tartalmazó karakterlánc számmá alakítása a római számok arab számokra cserélésével.
hivatkozás-kezelő függvények
A cella azonosítója oszlopának betűjele és sorának indexe. Az „A1”-es rendszerben! De, az „S1O1” rendszerben már sorának indexe és oszlopának indexe. Az index szót itt „sorszám” értelmében használom. A képletben szereplő cella-azonosító a hivatkozás. A hivatkozást lehet deklarálni, de lehet képezni is. A hivatkozás-kezelő függvényekkel.
Az első három információt szolgáltató függvény egy sorszámot ad eredményül: az input cella a munkalap hányadik sorában- (SOR), hányadik oszlopában- (OSZLOP) vagy a munkafüzet hányadik munkalapján (LAP) áll? A sorszámozás felülről lefelé, illetve balról jobbra halad. Az első sorszám az egyes (1). Ha az input cella hiányzik, tehát nem deklaráltunk cella-azonosítót, akkor a függvények a tartalmazó celláról adnak információt.
A SOROK, az OSZLOPOK, a LAPOK és a TERÜLET függvények inputja egy tartomány vagy egy tömb hivatkozása. Ne feledkezzünk meg az ebbe a körbe tartozó háromdimenziós tartományról és a névvel egyesített tartományokról sem! Azt kérdezzük a függvényekkel, hogy hány sor magas- (SOROK), vagy hány oszlop széles (OSZLOPOK) az input tartomány. Valamint azt, hogy hány munkalapot foglal magába a 3D tartomány (LAPOK), illetve hány területet tartalmaz a megadott név, illetve kifejezés (TERÜLET).
A CÍM függvény kakukktojás a „hivatkozást készítők” csoportjában, mert nem hivatkozást ad eredményül, hanem egy szöveg adattípusú cella-azonosítót. Ebből a karakterláncból kell az INDIREKT függvénnyel hivatkozást csinálni. De miért kell például a balra igazított N1-t egy jobbra igazított N1-re cserélni? Mindkettő N1. Az embernek, de nem a programnak! A szöveges N1 a program számára egy adat, a hivatkozás N1 azonban egy utasítás: olvasd ki az N1 cellában álló adatot és azzal végezd el a megadott műveletet!
Az ELTOLÁS függvénnyel nemcsak egyetlen cella, hanem egy egész tartomány hivatkozását is képezhetjük. A függvény eredményeként kapott cella-hivatkozás a bázis cellához képest megadott pozícióban álló cella azonosítója lesz. Amennyiben tartomány-hivatkozást képzünk, akkor ez a cella lesz a függvény eredményében hivatkozott tartomány első cellája. Azt is tudnunk kell az ELTOLÁS függvényről, hogy az eredményét a képlet-környezet határozza meg: vagy (1) a cella, illetve a tartomány azonosítója vagy (2) a cellában álló adat, illetve a tartományban álló adatok tömbje.
A HIPERHIVATKOZÁS függvény kattintható linket hoz létre egy hivatkozásból.
adatbázis-kezelő függvények
De hol van az Excelben adatbázis? Sehol. Csak adatbázis-táblázat van. És a hozzá kapcsolódó szolgáltatások. Amelynek része az adatbázis-kezelő függvény-család.
A szorosan vett családot az AB függvények alkotják, az ÖSSZESÍT és a RÉSZÖSSZEG csak rokonok.
Az AB (AdatBázis) függvények inputja egy adatbázis-táblázat (első argumentum) egyik mezőjének (második argumentum), feltételekkel szelektált (harmadik argumentum) rekordjaiban álló bejegyzései.
Az AB függvényekkel lekérdezhetjük az input szám-bejegyzéseinek darabszámát (AB.DARAB), bejegyzéseinek darabszámát (AB.DARAB2), a bejegyzéseinek szélső értékeit (AB.MIN, AB.MAX) illetve a bejegyzéseinek átlagát (AB.ÁTLAG).
A függvény inputjának összegét az AB.SZUM, szorzatát az AB.SZORZAT függvénnyel képezhetjük. Az AB.MEZŐ a feltételeknek megfelelő egyetlen bejegyzést adja eredményül. Amennyiben nincs ilyen bejegyzés vagy éppenséggel több is van belőle, akkor a függvény hibaüzenetet ad eredményül.
Az AB függvények inputja nem befolyásolható az adatbázis-táblázat szűrésével illetve rekordjainak elrejtésével. Magyarul, a feltételeknek megfelelő minden rekord bejegyzése bekerül a függvény inputjába, akár látszik aktuálisan a munkalapon, akár nem. Van még egy, gyakran előforduló probléma: a feldolgozandó mezőben álló hibaérték blokkolja az AB függvények működését, és ebben az esetben csak a feldolgozást megakasztó hibaértéket kapjuk eredményül. Ezeket a problémákat csak a multifunkciós függvényekkel tudjuk orvosolni.
De mik is ezek a funkciók?
Ahogy látjuk az ÖSSZESÍT függvény multibb :), mint a RÉSZÖSSZEG. De hasonlítsuk össze a két függvény egyéb tulajdonságait is.
Ahogy látjuk az ÖSSZESÍT nem tesz különbséget a szűréssel és a felhasználói művelettel elrejtett sorok között. A függvény csak „rejtett sorok”-at ismer. Sajnos a hibaértékek a RÉSZÖSSZEG függvényt is blokkolják. A részeredményes sorok kihagyásakor a két függvény a másik függvény részeredményes sorait is kihagyja. Az összehasonlításban azért írtam mindenhol „sorok”-at a „rekordok” helyet mert a két függvényt nem csak adatbázis-táblázatok elemzésére használhatjuk!
logikai függvények
A logikai függvények eredménye egy logikai érték. Vagy IGAZ vagy HAMIS.
A „kiértékelő” logikai függvények argumentumai logikai eredményt adó kifejezések. A függvények ezeket a logikai kifejezéseket értékelik ki. A NEM függvény csak egyet, a többiek akár kettőszázötvenötöt.
A konstansként bevitt, illetve a függvénnyel generált (IGAZ, HAMIS) logikai érték kezelése között nincs különbség. A két függvényre más táblázatkezelő szoftverekkel való kompatibilitás fenntartása miatt van szükség.
Folytatása következik.
margitfalvi.arpad@proton.me
