laikus függvények rendszerezése - egy

A megszámláló függvények eredménye egy darabszám. A DARAB, a DARAB2, a DARABÜRES és a GYAKORISÁG a teljes halmazt vizsgálják, a DARABHA és a DARABHATÖBB csak meghatározott elemeit. A GYAKORISÁG függvény nem egyetlen darabszámot, hanem darabszámok tömbjét adja eredményül. Ezek a darabszámok a megadott intervallum-szakaszok elemszámát mutatják.

A rangsor-kezelő függvények csak numerikus értékeket elemzenek, de a MIN2 és a MAXA a logikai értékeket is a rangsorba emeli. A MINHA és a MAXHA kivételével a rangsor-kezelő függvények a halmaz összes numerikus elemét a rangsor részének tekintik. A rangsor egy elemét adjak eredményük a MIN, a MIN2, a MAX, a MAXA, a MINHA, a MAXHA, a KICSI, a NAGY, a MEDIÁN, a KVARTILIS és a PERCENTILIS függvények. A RANG és a SZÁZALÉKRANG viszont egy meghatározott elem rangsor-pozíciójáról ad információt. A halmaz leggyakrabban előforduló elemét, illetve elemeit a MÓDUSZ függvényekkel kérdezhetjük le.

A négy aritmetikai műveletből három elvégzését függvények segítik: a SZUM függvények az összeadást a SZORZAT a szorzást, a KVÓCIENS és a MARADÉK függvények pedig az osztást. Tömbök összeszorzását és a szorzatok összeadását a SZORZATÖSSZEG függvénnyel végeztethetjük el.

Bár a hatványozást a képletben műveleti jellel is deklarálhatjuk, azért a laikus készletben találunk hatványozó függvényt is. A négyzetgyökvonást viszont csak a GYÖK függvénnyel oldhatjuk meg. Tetszőleges szám Pi-vel vett szorzatának négyzetgyökét a GYÖKPI-vel képezhetjük.

A csonkoló és kerekítő függvényekről beszélve általában nem gondolunk a negatív számokra, pedig ha őket is figyelembe vesszük, akkor a függvények egy érdekes tulajdonságát figyelhetjük meg. A függvények a számegyenesen az input számhoz képes meghatározott irányba „mozdulva” képzik a csonkolt illetve a kerekített számot.

Az egyebek három függvénye a matematikai állandót tizenöt tizedes-karakter pontosággal adó PI, a megadott számok legnagyobb közös osztóját kiszámoló LKO és a legkisebb közös többszörösüket adó LKT.

A dátumok és az időpontok meghatározott alkotóelemeinek sorszámát adó függvények között egy duplikátumot találunk: HÉT.SZÁMA, ISO.HÉT.SZÁMA. Mi a különbség a két függvény között? A HÉT.SZÁMA „konfigurálható”, az USA és az EU szabvány szerint is tud számolni, az ISO.HÉT.SZÁMA viszont csak az EU-s szabvány szerint.

A DÁTUM és az IDŐ függvények három kronológiai egységből képeznek dátumot illetve időt, a KALK.DÁTUM és a HÓNAP.UTOLSÓ.NAP egy dátumnál meghatározott hónappal korábbi vagy későbbi dátumot adnak eredményül.

Az időszak-elemző függvények két dátum között eltelt időt vizsgálják. Hány év telt el a két dátum között: TÖRTÉV. Hány nap telt el a két dátum között: NAPOK, NAP360.

A KALK.MUNKANAP függvényekkel egy munka befejezésének dátumát tudjuk meghatározni a kezdés dátumából és a munka elvégzéséhez szükséges napok számából. A két ÖSSZ.MUNKANAP-pal pedig a kezdés és a befejezés dátumából a munka elvégzéséhez felhasznált napok számát állapíthatjuk meg. A függvények INTL változatai egyéni pihenőnapokkal is tudnak számolni.

Az információt szolgáltató függvények egy számot adnak eredményül. A HOSSZ függvény egy darabszámot: a vizsgált szöveget alkotó karakterek darabszámát, míg a SZÖVEG.KERES és a SZÖVEG.TALÁL egy sorszámot: a keresett karakterlánc első karakterének sorszámát a vizsgált szövegben.

A KIMETSZ és a TISZTÍT funkciójuk alapján testvérek: az input szövegből eltávolítják a felesleges, 32-es ANSI kódú szóközöket (KIMETSZ) illetve a nem nyomtatható karaktereket (TISZTÍT).

A kisbetű-nagybetű váltáshoz három függvényt biztosít a program. A KISBETŰ függvény az input szöveg összes nagybetűjét kisbetűre cseréli, a NAGYBETŰS pont fordítva, az összes kisbetűt nagybetűre. A TNÉV pedig az input szöveg összes nagybetűjét kisbetűre cseréli, majd az első betűjét (szó szerint: betű) és a szóközök valamint a számok után álló első betűit nagybetűsre cseréli.

Ha egy karakterláncból csak egy meghatározott szakaszt kívánunk megtartani, akkor ezt a „szöveg-rész visszadó” függvényekkel tudjuk megvalósítani. Ha a BAL és a JOBB függvényt használva nem adjuk meg a szakasz karaktereinek darabszámát, akkor az input szöveg első, illetve utolsó karakterét kapjuk eredményül.

A „szöveg-rész módosító” függvények az input karakterlánc meghatározott szakaszát törlik illetve cserélik le a egy megadott karakterlánccal. A HELYETTE függvény használatakor magát a szakaszt, tehát a cserélendő karakterláncot, a CSERE függvény esetében a szakasz pozícióját és karaktereinek darabszámát kell deklarálnunk.

A FŰZ az argumentumaival meghatározott karakterláncokat egymás mögé helyezi és egyetlen karakterláncként adják vissza. A SOKSZOR is karakterláncokat egyesít, de nem különböző karakter-láncokat, hanem ugyanannak a szövegnek a másolatait.

A funkciója szerint magányos AZONOS függvény a „=szöveg1=szöveg2” képlet alternatívája, annyi különbséggel, hogy a függvény, a képlettel ellentétben, megkülönbözteti a kis- és a nagybetűket.

A tagolt szöveg több elemből áll. Elemeit egy meghatározott karakter vagy rövid karakterlánc választja el egymástól. Meghatározott sorszámú tagoló karakter előtt álló, illetve meghatározott sorszámú tagoló karakter után álló szövegrészt a SZÖVEGELÖTTE és a SZÖVEGUTÁNA függvényekkel nyerhetjük ki a gazda-szövegből. Ebből következően, akár a „szöveg-rész visszaadók” csoport tagjai is lehetnének.

Tagolt szöveget a SZÖVEGÖSSZEFŰZÉS függvénnyel hozhatunk létre. A FŰZ függvényhez hasonlóan a SZÖVEGÖSSZEFŰZÉS is egymás mögé helyezi a megadott karakterláncokat, de az elemek közé beszúrja a felhasználó által deklarált tagoló karaktert is. A SZÖVEGFELOSZTÁS éppen ellenkezőleg, elemeire bontja a megadott tagolt szöveget. A SZÖVEGÖSSZEFŰZÉS a 2021-es, a további tagolt szöveget kezelő függvény pedig a 2024-es Excel verzióban jelent meg.

A „numerikus adatokat vizsgálók” nevet adtam a második csoport függvényeinek, mert nem csak a számok hanem a dátumok, az időpontok és az időtartalmak vizsgálatára is alkalmasak. Ők is logikai értéket adnak eredményül. Például, maradék nélkül osztható-e kettővel ez a szám (PÁROS) vagy nagyobb-e ez a szám száztizenegynél (KÜSZÖBNÉL.NAGYOBB). A DELTA kicsit kilóg a sorból, mert nem egyetlen numerikus adatot vizsgál, hanem kettőt és nem logikai értéket ad eredményül, hanem számot: ha azonosak a vizsgált értékek, akkor egyet (1), ha különbözőek, akkor nullát (0).

A 2024-es Excel verzió hibaértékei a következők: #BLOKKOLVA!, #ÉRTÉK!, #HIÁNYZIK, #HIV!, #ISMERETLEN!, #KAPCSOLAT!, #KIBONTÁS!, #MEZŐ!, #NÉV?, #NULLA!, #PYTHON!, #SZÁM!, #SZÁMÍTÁS!, #VÁRAKOZÁS_ADATRA, #ZÉRÓOSZTÓ!. Ezek detektálására szolgálnak a „hiba-típus ellenőrző” függvények. A HIBÁS az összes hibaértékre IGAZ-zal válaszol, a HIBA.E is, csak a #HIÁNYZIK-ra mondja, hogy HAMIS, viszont a NINCS pont fordítva, csak a #HIÁNYZIK-ra válaszol IGAZ-zal.

A cellában álló tartalom fajtáját a TÍPUS-sal tudjuk lekérdezni. A függvény megkülönbözteti a számot, a szöveget, a logikai értéket, a hibaértélet és a tömböt. Ha pedig a hibaérték típusára vagyunk kíváncsiak, akkor a HIBA.TÍPUS-t kell használnunk, amely mind a nyolc hibaértéket detektálni tudja. Mindkét függvény egy egész számot ad eredményül. Ez a szám a megállapított típus azonosítója a függvény fogalmi rendszerében.

Egy cella pozíciójáról, szélességéről, igazításáról, védettségéről valamint tartalmáról a CELLA függvénnyel tudunk információt szerezni. Az INFÓ-val pedig lekérdezhetjük (1) az operációs rendszer típusát és (2) verziószámát, (3) az Excel verziószámát, (4) a munkafüzet elérési útvonalának kiindulópontját, (5) lapjainak számát, (6) a képletek újraszámolásának módját, illetve (6) az aktuális képernyő első celláját.

Folytatása következik!