laikus függvények rendszerezése - egy

2024-01-18    Excel 2021
statisztikai függvények
A laikus függvények legnagyobb csoportját a statisztikai függvények alkotják. A statisztika, mint fogalom jelenti (1) az elemző tevékenységet, (2) a tevékenység eredményét, (3) illetve a tevékenység vizsgálati rendszerét. A statisztikai laikus függvények funkció szerint átlagolók, megszámlálók és rangsor-kezelők. Soroljuk fel őket ebben a csoportosításban!
statisztikai függvények rendszerezése
Az átlagoló függvények számtani közepet adnak eredményül. Az ÁTLAG, az ÁTLAGA és az ÁTL.ELTÉRÉS függvények a teljes halmazt vizsgálják, a többiek csak meghatározott elemeit. Az ÁTL.ELTÉRÉS is számtani közepet számol, de nem a halmaz elemeinek számtani közepét adja eredményül, hanem az elemek a számegyenesen a halmaz átlagától mért távolságaik számtani közepét.
A megszámláló függvények eredménye egy darabszám. A DARAB, a DARAB2, a DARABÜRES és a GYAKORISÁG a teljes halmazt vizsgálják, a DARABTELI és a DARABHATÖBB csak meghatározott elemeit. A GYAKORISÁG függvény nem egyetlen darabszámot, hanem darabszámok tömbjét adja eredményül. Ezek a darabszámok a megadott intervallum-szakaszok elemszámát mutatják.
A rangsor-kezelő függvények csak numerikus értékeket elemzenek, de a MIN2 és a MAXA a logikai értékeket is a rangsorba emeli. A MINHA és a MAXHA kivételével a rangsor-kezelő függvények a halmaz összes numerikus elemét a rangsor részének tekintik. A rangsor egy elemét adjak eredményük a MIN, a MIN2, a MAX, a MAXA, a MINHA, a MAXHA, a KICSI, a NAGY, a MEDIÁN, a KVARTILIS és a PERCENTILIS függvények. A RANG és a SZÁZALÉKRANG viszont egy meghatározott elem rangsor-pozíciójáról ad információt. A halmaz leggyakrabban előforduló elemét, illetve elemeit a MÓDUSZ függvényekkel kérdezhetjük le.
matematikai függvények
…amelyek a laikus függvények második legnépesebb csoportját alkotják.
matematikai függvények rendszerezése
Előjeles számokkal dolgozva a szám előjelét az ELŐJEL, abszolút értékét az ABS függvénnyel kérdezhetjük le.
A négy aritmetikai műveletből három elvégzését függvények segítik: a SZUM függvények az összeadást a SZORZAT a szorzást, a KVÓCIENS és a MARADÉK függvények pedig az osztást. Tömbök összeszorzását és a szorzatok összeadását a SZORZATÖSSZEG függvénnyel végeztethetjük el.
Bár a hatványozást a képletben műveleti jellel is deklarálhatjuk, azért a laikus készletben találunk hatványozó függvényt is. A négyzetgyökvonást viszont csak a GYÖK függvénnyel oldhatjuk meg. Tetszőleges szám Pi-vel vett szorzatának négyzetgyökét a GYÖKPI-vel képezhetjük.
A csonkoló és kerekítő függvényekről beszélve általában nem gondolunk a negatív számokra, pedig ha őket is figyelembe vesszük, akkor a függvények egy érdekes tulajdonságát figyelhetjük meg. A függvények a számegyenesen az input számhoz képes meghatározott irányba „mozdulva” képzik a csonkolt illetve a kerekített számot.
csonkoló és kerekítő függvények mozgása a számegyenesen
Például az INT és a PADLÓ.MAT függvények eredménye a számegyenesen mindig a feldolgozandó számtól balra áll. Vagy a CSONK és a KEREK.LE függvényeket használva az eredményt mindig a feldolgozandó szám és a nulla között találjuk.
Az egyebek három függvénye a matematikai állandót tizenöt tizedes-karakter pontosággal adó PI, a megadott számok legnagyobb közös osztóját kiszámoló LKO és a legkisebb közös többszörösüket adó LKT.
dátum- és időkezelő függvények
Az Excel összes dátum- és időkezelő függvénye a laikus készlet része. Használatuk nem igényel semmi speciális ismeretet.
dátum- és időkezelő függvények rendszerezése
Van a MA, amely az aktuális dátumot adja eredményül, van a MOST, amely az aktuális dátumot és az aktuális időt, de miért nincs csak az aktuális időt adó függvény? Nem tudom, de a frissülő időt képezni lehet a MOST()-CSONK(MOST()) képlettel.
A dátumok és az időpontok meghatározott alkotóelemeinek sorszámát adó függvények között egy duplikátumot találunk: HÉT.SZÁMA, ISO.HÉT.SZÁMA. Mi a különbség a két függvény között? A HÉT.SZÁMA „konfigurálható”, az USA és az EU szabvány szerint is tud számolni, az ISO.HÉT.SZÁMA viszont csak az EU-s szabvány szerint.
A DÁTUM és az IDŐ függvények három kronológiai egységből képeznek dátumot illetve időt, a KALK.DÁTUM és a HÓNAP.UTOLSÓ.NAP egy dátumnál meghatározott hónappal korábbi vagy későbbi dátumot adnak eredményül.
Az időszak-elemző függvények két dátum között eltelt időt vizsgálják. Hány év telt el a két dátum között: TÖRTÉV. Hány nap telt el a két dátum között: NAPOK, NAP360.
A KALK.MUNKANAP függvényekkel egy munka befejezésének dátumát tudjuk meghatározni a kezdés dátumából és a munka elvégzéséhez szükséges napok számából. A két ÖSSZ.MUNKANAP-pal pedig a kezdés és a befejezés dátumából a munka elvégzéséhez felhasznált napok számát állapíthatjuk meg. A függvények INTL változatai egyéni pihenőnapokkal is tudnak számolni.
szövegkezelő függvények
Az Excel egy táblázatos adatkezelő (!) program és ennek megfelelően rendelkezik a szöveg-manipulációhoz szükséges függvényekkel is. A laikus készletből csak a karakter-kódolással kapcsolatos függvényeket hagytam ki.
szoveg-kezelő függvények rendszerezése
Az információt szolgáltató függvények egy számot adnak eredményül. A HOSSZ függvény egy darabszámot: a vizsgált szöveget alkotó karakterek darabszámát, míg a SZÖVEG.KERES és a SZÖVEG.TALÁL egy sorszámot: a keresett karakterlánc első karakterének sorszámát a vizsgált szövegben.
A KIMETSZ és a TISZTÍT funkciójuk alapján testvérek: az input szövegből eltávolítják a felesleges, 32-es ANSI kódú szóközöket (KIMETSZ) illetve a nem nyomtatható karaktereket (TISZTÍT).
A kisbetű-nagybetű váltáshoz három függvényt biztosít a program. A KISBETŰ függvény az input szöveg összes nagybetűjét kisbetűre cseréli, a NAGYBETŰS pont fordítva, az összes kisbetűt nagybetűre. A TNÉV pedig az input szöveg összes nagybetűjét kisbetűre cseréli, majd az első betűjét (szó szerint: betű) és a szóközök valamint a számok után álló első betűit nagybetűsre cseréli.
Ha egy karakterláncból csak egy meghatározott szakaszt kívánunk megtartani, akkor ezt a „szöveg-rész visszadó” függvényekkel tudjuk megvalósítani. Ha a BAL és a JOBB függvényt használva nem adjuk meg a szakasz karaktereinek darabszámát, akkor az input szöveg első, illetve utolsó karakterét kapjuk eredményül.
A „szöveg-rész módosító” függvények az input karakterlánc meghatározott szakaszát törlik illetve cserélik le a egy megadott karakterlánccal. A HELYETTE függvény használatakor magát a szakaszt, tehát a cserélendő karakterláncot, a CSERE függvény esetében a szakasz pozícióját és karaktereinek darabszámát kell deklarálnunk.
A FŰZ és a SZÖVEGÖSSZEFŰZ függvények működése azonos: karakterláncokat állítanak egymás után, majd a sorba állított elemeket egyetlen karakterláncként adják vissza. A SZÖVEGÖSSZEFŰZÉS-sel az output karakterlánc alkotóelemeit egy meghatározott karakterrel választhatjuk el egymástól. Az SOKSZOR is karakterláncokat egyesít, de nem különböző karakterláncokat, hanem ugyanannak a szövegnek a másolatait.
A funkciója szerint magányos AZONOS függvény a „=szöveg1=szöveg2” képlet alternatívája, annyi különbséggel, hogy a függvény, a képlettel ellentétben, megkülönbözteti a kis- és a nagybetűket.
információt adó függvények
Ezek a függvények nem vesznek részt az adatfeldolgozásban. Funkciójuk csupán egy tulajdonság értékének megállapítása.
információt adó függvények rendszerezése
A tartalom-ellenőrzők logikai értékkel válaszolnak a nevükkel feltett, egy cella tartalmára vonatkozó kérdésre. Például, SZÁM áll-e az A1-es cellában? És ez a megállapítás a legtöbb információt adó függvényre igaz. De miért kell tudnunk hogy mi áll egy cellában? Azért, mert ezzel a tudással automatizálhatjuk az „elágazásokat”: például, ha páros, akkor csináld ezt, ha páratlan, akkor meg ezt.
A „numerikus adatokat vizsgálók” nevet adtam a második csoport függvényeinek, mert nem csak a számok hanem a dátumok, az időpontok és az időtartalmak vizsgálatára is alkalmasak. Ők is logikai értéket adnak eredményül. Például, maradék nélkül osztható-e kettővel ez a szám (PÁROS) vagy nagyobb-e ez a szám száztizenegynél (KÜSZÖBNÉL.NAGYOBB). A DELTA kicsit kilóg a sorból, mert nem egyetlen numerikus adatot vizsgál, hanem kettőt és nem logikai értéket ad eredményül, hanem számot: ha azonosak a vizsgált értékek, akkor egyet (1), ha különbözőek, akkor nullát (0).
A 2021-es Excel verzió kilenc hibaértéket használ: #ÉRTÉK! - #HIÁNYZIK - #HIV! - #KIBONTÁS! - #NÉV? - #NULLA! - #SZÁM! - #VÁRAKOZÁS_ADATRA - #ZÉRÓOSZTÓ! Ezek detektálására szolgálnak a „hiba-típus ellenőrző” függvények. A HIBÁS mind a nyolc hibaértékre IGAZ-zal válaszol, a HIBA.E is, csak a #HIÁNYZIK-ra mondja, hogy HAMIS, viszont a NINCS pont fordítva, csak a #HIÁNYZIK-ra válaszol IGAZ-zal.
A cellában álló tartalom fajtáját a TÍPUS-sal tudjuk lekérdezni. A függvény megkülönbözteti a számot, a szöveget, a logikai értéket, a hibaértélet és a tömböt. Ha pedig a hibaérték típusára vagyunk kíváncsiak, akkor a HIBA.TÍPUS-t kell használnunk, amely mind a nyolc hibaértéket detektálni tudja. Mindkét függvény egy egész számot ad eredményül. Ez a szám a megállapított típus azonosítója a függvény fogalmi rendszerében.
Egy cella pozíciójáról, szélességéről, igazításáról, védettségéről valamint tartalmáról a CELLA függvénnyel tudunk információt szerezni. Az INFÓ-val pedig lekérdezhetjük (1) az operációs rendszer típusát és (2) verziószámát, (3) az Excel verziószámát, (4) a munkafüzet elérési útvonalának kiindulópontját, (5) lapjainak számát, (6) a képletek újraszámolásának módját, illetve (6) az aktuális képernyő első celláját.
Folytatása következik!
margitfalvi.arpad@gmail.com