2025-12-31 Excel 2024
pivot tábla = kimutatás
A program egy különleges statisztikai moduljáról van szó, amely elemzéseinek eredményét táblázatos formában jeleníti meg. Ezt az eredmény-táblázatot nevezi a számítástechnikai szleng „pivot táblának” az angol „pivot table”-ét magyarítva. A magyar nyelvű Excelben ennek ellenére nem „forgó-tábla” a neve, sőt még nem is „forgó táblázat”, hanem KIMUTATÁS.
Miben más vagy mivel nyújt többet ez a modul, mint a program többi statisztikai eszköze? (1) A táblázat egy oszlopának adatait nem csak egy egységként tudja elemezni, hanem a táblázat további oszlopainak adatai alapján, csoportosítva is. Persze, ezt a „Részösszeg” modullal is meg tudjuk csinálni (Adatok, Tagolás, Részösszeg), csak nem ilyen egyszerűen. (2) Az elemzés hatókörének meghatározása szűréssel. (3) Az elkészült pivot tábla, a háttérben automatikusan létrehozott adatszerkezet segítségével, újabb és újabb statisztikai vizsgálatot tesz lehetővé, újabb és újabb csoportosítással és módosítható hatókörrel.
a kimutatás elemei
Most már tudjuk, hogy a pivot tábla egy statisztikai vizsgálat eredmény-táblázata, de azt még nem, hogy mit vizsgálunk ezzel a modullal. Egy táblázatot. Méghozzá egy igen nagy táblázatot. Kis táblázatnak nem csínálunk kimutatást: ágyúval nem lövünk verébre! Az elemzendő táblázat a kimutatás FORRÁS-a. Az elemzés a vizsgálandó táblázatot nem módosítja.
Pontosabban, nem mindig a teljes táblázat a kimutatás forrása, hanem a felhasználó döntése szerint, csak meghatározott oszlopai. Az elemzésbe bevont „forrás-oszlopok” a pivot tábla MEZŐI. A mező neve megegyezik forrás-oszlopának nevével.
A forrás-oszlop egyedi bejegyzései a mező TÉTELEI. Például, egy vállalat HR-es táblázatában az „angol” nevű oszlopban a kollégák nyelvvizsga-szintjét rögzítik. Csak azt az embert veszik fel a vállalathoz, akinek van ilyen. A lehetséges cellatartalmak „alap” (fok), „közép” (fok) és „felső” (fok). Tehát, a kimutatás „angol” nevű mezőjének tételei az „alap”, a „közép” és a „felső” lesznek.
a kimutatás szerkezete
Szóval, a kimutatás egy táblázat. De nem akármilyen táblázat, mert ebben a táblázatban nem csak az oszlopoknak, de a soroknak is van nevük. A szóban forgó HR-s táblázat „részleg” nevű oszlopát is szerepeltetjük az elemzésben. Egyedi cellatartalmai: „termelés”, „irányítás”; „fenntartás” és „tervezés”. Ezeken a területeken dolgoznak a munkatársak.
Tehát a pivot tábla sor- és oszlopcímkéi egy-egy mező tételnevei. Azt, hogy a pivot táblában melyik mező lesz oszlop és melyik lesz sor, azt a felhasználó dönti el, az elrendezés a statisztikai vizsgálat eredményére nincs befolyással. Ugyanazt az eredményt kapjuk, ha a mezők tájolását felcseréljük.
Megvannak az oszlop- és a sorcímkék, most már csak fel kell tölteni a táblázat celláit. Ehhez választanunk kell egy újabb oszlopot a kimutatás forrásából és egy statisztikai függvényt, amellyel vizsgálni akarjuk. Mondjuk legyen a HR-es táblázat „AZ” nevű oszlopa a DARAB függvénnyel. Minden munkatárs belépéskor kap egy egyedi HR-es azonosítót, ami egy sorszám. Ezek a sorszámok állnak az „AZ” (AZonosító) oszlopban és ezeket fogja a függvény megszámlálni a fenti képen látható bontásban.
De miért pont az „AZ” oszlop adatait számláltuk meg? Megszokásból. Egy olyan oszlopot kellett választanunk, amelynek minden cellája ki van töltve. Mellékesen mondva, ezt az „AZ” oszlopot minden komoly :) táblázatban létre kell hoznunk! Kivéve, ha már van ilyen oszlopunk. Például, az „autók” táblázatban nem kell „AZ” oszlop, mert a „rendszám” oszlop minden sorban ki van töltve és biztos, hogy minden adata egyedi.
csoportok a kimutatásban
A pivot tábla cellájában álló statisztikai érték magyarázatát sor- és oszlopcímkéi adják: a statisztikai értékek területének bal felső sarkában álló 47-es szám címkéi „termelés” és „alap”. Tehát a termelésben dolgozó munkatársak közül negyvenheten alapfokú nyelvvizsgával rendelkeznek.
Fogalmazhatunk úgy is, hogy a fenti pivot tábla a vállalati angol-tudás csoportos elemzésének eredmény-táblázata. De, hol vannak itt csoportok? Például, a „termelés”-ben van kettő, egy negyvenhetes létszámú és egy tizenhármas létszámú csoport. Az első neve „részleg, termelés-angol, alap”, míg a másodiknak: „részleg, termelés-angol, közép”. Az „irányítás”-ban dolgozók között is két csoportot figyelhetünk meg: a „részleg, irányítás-angol, közép” (14) nevűt és a „részleg, irányítás-angol, felső”-t (7). És így tovább.
mezők funkció szerinti csoportosításban
A fenti példában a „részleg” és az „angol” mező csoportosító szerepkört töltenek be a pivot táblában. Amit persze nem szó szerint kell értenünk, hiszen a csoportosító elem nem a mező, hanem annak tételei.
A kimutatás statisztikai mezője az „AZ” mező, mert a DARAB függvénnyel az „AZ” oszlop számait számláltattuk meg. Természetesen, csoportonként. A statisztikai szerepben lévő mezőt a program „érték” mezőnek nevezi.
A példánkban szereplő HR-es táblázatnak van egy „fizetés” nevű oszlopa is. Ennek az oszlopnak az egyedi értékei római számok, egytől négyik. Minden szám után pont áll.
A fenti kimutatás a második fizetési osztályú munkatársak angol-tudását számszerűsíti szakterület és nyelvvizsga-szint szerinti bontásban. Tehát, a „fizetés” mező ebben a pivot táblában szűrő szerepkört tölt be. Forrása az elemzendő táblázat „fizetés” oszlopa. Amikor a pivot táblában szűrjük a „fizetés” mezőt, az olyan mintha az elemzendő táblázatot szűrnénk a „fizetés” oszlopának adatai alapján.
A kimutatásban nem csak a szűrő szerepkört betöltő mező adatai szűrhetők, hanem a csoportosító és a statisztikai mezők adatai is. Sőt a kimutatáshoz kapcsolhatunk „külső szűrő mező”-t is, amelyet a program „szeletelő”-nek nevez. (Ez a név még akkor is béna, ha a „szeletelő” alliterál a „szűrő”-vel?)
a kimutatás sémája
A mezők szerepének tisztázása után felvázolhatjuk a pivot tábla sémáját. Az ábra egyes területei az azonos funkciójú mezők befogadására szolgálnak. A sor és oszlop mezők területén a csoportosító mezők állnak, a felhasználó döntése szerinti elosztásban.
Kedves Gyerekek! Ahogy látjátok a feliratokban mindenütt többes számot használtam, de ennek okáról már csak holnap, „mezőhalmozás - fogalmak” címmel mesélek majd nektek.

margitfalvi.arpad@proton.me