rangsor-kezelő függvények II.

A MIN és a MAX függvények a hivatkozás-argumentumaikban levegőnek nézik a logikai értékeket és a szövegeket. A MIN2 és a MAXA nem: az IGAZ logikai értéket egynek (1), a HAMIS logikai értéket és a szövegeket nullának (0) tekintik. A szöveg akkor is nulla értékű, ha szövegként tárolt szám áll a hivatkozott cellában. Minden más tulajdonságban a függvények azonosak a MIN-nel és a MAX-szal.

Egy szám rangsor-pozícióját százalékos értékkel is kifejezhetjük. Erre szolgál a két függvény. Ha ezt most halljuk életünkben először, akkor is feltételezhetjük, hogy a legnagyobb szám, tehát a rangsorban az első, lesz a százszázalékos szám, és a legkisebb, a rangsorban az utolsó pedig a nullaszázalékos.

A képen látható egyszerű szám-halmaz (A1:C1) elemeinek százalékos rangsor-pozícióját számoltam ki. A képlet szürke színű kifejezésével a halmaz elemszámát képeztem. Ebből vontam ki az adott elem rangsor-pozícióját és ezt szoroztam meg az egymást követő százalékos rangsor-pozíciók közötti különbséggel. Utóbbit úgy kaptan, hogy egyet (1) elosztottam a halmaz elemszámával, amelyből kivontam egyet. Talán jobban érthetővé teszi a százalékos rangsor-pozíciók képzését két újabb példa.

A rangsor-pozíció százalékosításának ezt a módszerét alkalmazza a SZÁZALÉKRANG.TARTALMAZ függvény is. A SZÁZALÉKRANG.KIZÁR függvény is így működik, de azzal a különbséggel, hogy a száz százalékot és a nulla százalékot nem osztja ki.

Ezt módszert úgy tudjuk megérteni, ha a rangsor elejére és végére odaképzelünk egy-egy újabb pozíciót és a már ismert módszerrel kiszámítjuk a pozíciójuk százalékát. Magyarul, ezek a virtuális pozíciók lesznek a száz százalékos és a nulla százalékos pozíciók.

A függvények három szám pontossággal számolnak. Ez egy tizedes-számot jelent a százalékos megjelenítésben. Ha ez a pontosság nem elegendő, akkor a harmadik nem kötelező argumentummal adhatjuk meg a szám-karakterek számát. A függvény a pontosságot nem kerekítéssel, hanem csonkolással „állítja be”.

Előbb azt kérdeztük: ennél a számnál a halmaz elemeinek, hány százaléka kisebb vagy egyenlő. Ez a két függvény, pont fordítva, arra a kérdésre ad választ, hogy melyik az a szám, amelynél a halmaz elemeinek a vizsgált százalékú eleme kisebb.

Első argumentumukkal a számokat tartalmazó tartományt, a másodikkal a százalékos rangsor-pozíciót kell megadnunk. A második argumentum tizedestörtként és százalékosan is deklarálható. A PERCENTILIS.KIZÁR a SZÁZALÉKRANG.KIZÁR függvény ellentettje, ezért második argumentuma egynél kisebb és nullánál nagyobbnak kell lennie.

A halmaz azonos elem-számú csoportjait kvantiliseknek nevezik. A leggyakoribb kvantilisek a tercilis (a halmaz elemeinek harmada), a kvartilis (a halmaz elemeinek negyede), kvintilis (… ötöde), decilis (… tizede) és a percentilis (… század része). A két függvény a kavartilisek határértékét adják eredményül.

A függvények két kötelező argumentumával a számhalmazt tartalmazó tartományt és a kívánt kvartilis sorszámát kell megadnunk. Utóbbi a KVARTILIS.TARTALMAZ esetében: 4 (100%), 3 (75%), 2 (50%), 1 (25%) és 0 (0%). A KVARTILIS.KIZÁR esetében: 3 (75%), 2 (50%) és 1 (25%).