kimutatás - számított mező, számított tétel
2026-02-15 Excel 2024
a cikk tartalma
A pivot táblában négy számított objektumot hozhatunk létre. Ebből kettőnek a képletét közvetlenül a felhasználó szerkeszti meg, a másik kettőét a program állítja össze. Az első csoportba tartozik a számított mező és a számított tétel, a másodikba a statisztikai mező és a statisztikai mező értékeinek feldolgozása. Ebben a cikkben az első csoportba tartozó objektumokat mutatom be.
példa
Példánk egy borászat 2025-ös értékesítéseit tartalmazó, „eladások” nevű adatbázis-táblázat lesz, amelyet a lenti kép mutat. Oszlopai a következők. Számla: a számla sorszáma. Dátum: a vásárlás napja. Név: a vásárló neve. Típus: a vásárló kereskedelmi besorolása. Tétel: az adott tétel sorszáma a számlán belül. Fajta: a vásárolt bor szőlő-fajtája. Évjárat: a termés éve. Üveg: egy üveg nettó ára. Karton: a vásárolt kartonok száma. A legkisebb vásárolható mennyiség egy karton, amely hat üveget tartalmaz. Nettó ár: a tétel ára forgalmi adó nélkül.
számított mező létrehozása
Hozzunk létre kimutatást az „eladások” adatbázis-táblázat elemzésére! Helyezzük a „számla” oszlopot a mezőlista Sorok területére, majd nyissuk meg a számított mezők kezelésére szolgáló parancstáblát a Kimutatás-elemzés, Számítások, Mezők, elemek és halmazok, Számított mező… utasítással.
Először a számlák ÁFA tartalmát fogjuk képezni. A számított mező neve „forgalmi adó” legyen! Képlete: = ’nettó ár’ * 27%. A szóközt tartalmazó neveket aposztrófok között kell a képletbe beírnunk. A panel Mezők listájából dupla kattintással vagy a Mezők beszúrása parancsgombbal is bevihetjük a kiválasztott mezőnevet a képletbe. A képlet véglegesítése a Hozzáadás gombbal történik.
A számított mezőt a program automatikusan a mezőlista Értékek területére helyezi és így azonnal meg is jelenik a kimutatásban. Adjunk nevet a statisztikai mezőnek: ÁFA, és a számformátum beállításával tüntessük el a pénznem jelölőt, javítva ezzel az adatok áttekinthetőségét.
A forgalmi adó ismeretében már képezni tudjuk a számla végösszegét. Hozzunk létre újabb számított mezőt, „fogyasztói ár” néven! Képlete: = 'nettó ár' + 'forgalmi adó'. A statisztikai mező neve „bruttó ár” legyen!
Módosítsuk a „fogyasztói ár” számított mező képletét: (1) azok a vevők, akik legalább tíz karton bort vásároltak, kapjanak tizenöt százalék engedményt a „fogyasztói ár”-ból, (2) a számlák végösszegét (fogyasztói ár) kerekítsük százasra!
Várjunk, várjunk! Teljesen összezavarodik az ember! Akkor van a kimutatásban egy statisztikai mező: „bruttó ár” néven és van egy számított mezőnk „fogyasztói ár” néven. Ami ugyanaz a mező!? Pontosan! Azért adunk rövid (felhasználói) nevet a statisztikai mezőnek, hogy ne a hosszú (automatikus) név szerepeljen a kimutatásban. Ezzel a fogással is a pivot tábla áttekinthetőségét javítjuk. De, ha már teljesen elveszítettük a fonalat, akkor megnézhetjük az eredeti nevet a statisztikai mező tulajdonsaglapján (Mezőbeállítások).
És, akkor, módosítsuk a „fogyasztói ár” számított mezőt! Jelenítsük meg ismét a Számított mező beszúrása parancstáblát, majd válasszuk ki a Név vezérlő listájából a „fogyasztói ár”-at!
Egészítsük ki a kimutatást egy második sormezővel: „fajta”! Jelenítsük meg a részösszegeket a „csoportok alatt”!
Ha összeadjuk az első és a harmadik vásárló „bruttó ár”-ait, akkor nagyobb összeget kapunk, mint a részösszeg! Hogy lehet ez? Egyszerű a magyarázat, a program a számított mező részösszegeit is a számított mező képletével képzi. Tehát az egyes fajtákért fizetendő összegek nem tartalmaznak kedvezményt, viszont számla-szinten már jár a tizenöt százalék!
Jelenítsük meg az oszlopok végösszegeit! A végösszeg számítása is az adott mező képletével történik. Ha ellenőrizni akarjuk ezt az állítást, kapcsoljuk be az eladások adatbázis-táblázat összegsorát! Megjelenik a „nettó ár” összege. = KEREKÍTÉS( SZUM( <nettó ár> ) * 127% * 85% ; -2 ), ami egyenlő a kimutatásban a „bruttó ár” végösszegével.
A Számított mező beszúrása parancstábla Törlés gombjával nem csak a Név vezérlő listájában kiválasztott számított mezőt, de a mező alapján létrehozott statisztikai mezőt is töröljük.
származtatott és számított mező
A származtatott- és a számított mező a számítástechnikában gyakran szinonimák, de nem a kimutatásban! Itt önálló objektumok. A SZÁRMAZTATOTT mező a tételek csoportosításakor létrejövő mező, a SZÁMÍTOTT mező egy felhasználói képleten alapuló objektum, amely a mezők egyéni feldolgozását teszi lehetővé. „Csak a miheztartás végett!” (mondta egy bumburnyák)
számított tétel létrehozása
A számított tétel szerepe a számított mezőhöz hasonlóan: a mező statisztikai vizsgálata egy új szempont szerint. Alakítsuk át a példa-kimutatásunkat! Sorok: fajta. Oszlopok: típus. Értékek: karton („össz. karton” néven). Rejtsük el az oszlopok végösszegeit.
A számított tétel létrehozása a tételt tartalmazó mező meghatározásával kezdődik: kattintsunk a pivot táblában a fajta mező nevére vagy egyik tételére, majd adjuk ki Kimutatás-elemzés, Számítások, Mezők, elemek és halmazok, Számított tétel… utasítást.
A parancstábla a számított mezők kezelésére szolgáló panel kiegészítése a Tételek listájával. Utóbbi vezérlő a Mezők listájában kiválasztott mező tételeit tartalmazza. A számított tétel létrehozása, módosítása és törlése azonos a számított mezőével.
Hozzunk létre három számított tételt, a felsorolás sorrendjében! 1. A „fajta” mezőhöz „száraz” néven, a száraz borok értékeinek összegzésére. Képlete SZUM( chardonnay ; királylányka ; olaszrizling ; szürkebarát ) legyen! 2. A „fajta” mezőhöz, „arány” néven, amely az édes bor (hárslevelű) eladásainak arányát, mutatja, az összes eladáshoz viszonyítva. Képlete hárslevelű / ( hárslevelű + száraz ) legyen! Értékei százalékban, egy tizedes jeggyel jelenjenek meg (cellaformázásként megadva). 3. A „típus” mezőhöz, „kereskedők” néven, a kis- és nagykereskedők eladásainak összegzésére. Képlete kiskereskedő + nagykereskedő legyen! A feleslegessé vált tételeket rejtsük el a mezőcímke szűrőlistájával! Fajta mező: chardonnay, királylányka, olaszrizling, szürkebarát. Típus mező: kiskereskedő, nagykereskedő.
És kaptunk egy egészen kicsi kimutatást... A kimutatást nézegetve szembeötlő a kereskedők hárslevelű vásárlásainak magas aránya (36,1%). De nem is jó ez a szám! A kereskedők összes vásárlásai hozzávetőlegesen 38000 kartont (6803 + 31166). Ennek tíz százaléka 3800. Tehát a hárslevelű vásárlások karton-száma még a teljes kereskedői vásárlás húsz százalékát sem teszi ki! Mi lehet a hiba?
Először ellenőriznünk kell a statisztikai érték képletét! Ezt könnyen megtehetjük, egyszerűen rákattintunk a „kereskedő” tétel „arány” tételére.
Amit a szerkesztőlécen látunk, az nem hagy kétséget afelől, hogy a 36,1% kereskedői arány a kiskereskedői-arány és a nagykereskedői-arány összege. De mi nem ezt szeretnénk látni! Először adja össze a program a kis- és nagykereskedői eladásokat, és azután számoljon arányt!
Semmi akadálya! (Mindent a vevőért!) Kimutatás-elemzés, Számítások, Mezők, elemek és halmazok, Megoldási sorrend.
A parancstábla magyarázó szövege majdnem tökéletes, de kimaradt belőle az „akkor” és a „képlet”: Ha a kimutatáscella értékét több számított tétel befolyásolja, akkor az érték tényleges meghatározója a megoldási sorrendben utolsóként szereplő képlet lesz.
A számított tétel képletében tétel-indexet is használhatunk. Ez a lehetőség állandó pozíciójú, de változó nevű tételek egyszerű feldolgozását teszi lehetővé: a kimutatás frissítését követően a képleteket nem kell újraírni. A sorszámmal azonosított tétel írásmódja más ha az őt tartalmazó számított tétel első vagy az utolsó a tételek sorában. Első helyen a hivatkozott tétel azonosítója: mezőnév[+index]. Utolsó helyen: mezőnév[index]. A tételek sorszámozása egytől kezdődik és felülről lefelé vagy balról jobbra halad. Az index negatív szám nem lehet.
Aki listát szeretne a számított mezőkről és tételekről, az kattintson Kimutatás-elemzés, Számítások, Mezők, elemek és halmazok, Képletek felsorolása menüpontra.
ott szemben semmi semmi nincs / se által nincsen sem túl / ezzel hát ne is szembesíts - / ne szembesíts ezentúl! (Szilágyi Ákos)
margitfalvi.arpad@proton.me
