listastílus
2024-09-19 Word 2021
előhang
Ha a Stílusok munkaablakban megjelenítjük az összes stílust, akkor meglepődve konstatáljuk, hogy a gyűjtemény egyetlen listastílust sem tartalmaz. Találunk ugyan négy telepített stílus-családot és egy önálló stílust, amelynek neve listastílust sejtet, de ezek mind bekezdésstílusok.
De hát, miért lepődünk meg? Nem minden valamire való lista bekezdésekből áll? Csak a bekezdéseket tudjuk jelölni vagy sorszámozni! Akkor ezek szerint listastílus nincs is! Egy bekezdés sohasem lesz lista! Nem, lennie kell, mert a neve ott áll a stílus tulajdonságlapján a Stílustípus vezérlő felsorolásában!
Akkor talán, valahol máshol kéne keresni! Mondjuk, a menüszalagon a Kezdőlap, Bekezdés csoportban. Hiszen, ott vannak a listák vezérlői!
fogalmak
Először is, mit nevezünk listának itt a szövegszerkesztő programban? Tartalmilag: a lista logikailag összetartozó elemek csoportja. Formailag pedig: a lista egymás után álló, sorszámozott vagy egy ábrácskával jelölt bekezdések csoportja. Az egymást követő bekezdések jelölését a program „felsorolásnak”, sorszámozásukat „számozásnak” nevezi.
A továbbiakban, hogy ne keveredjenek a fogalmak, a felsorolás művelettel létrehozott objektumot nevezzük „jelzett listának”, a számozással létrehozottat pedig „számozott listának”. És minden logikailag összetartozó és egymás után álló bekezdés, amely se nem jelzett, és se nem számozott, az pedig legyen jelző nélküli „lista”.
És mi a többszintű lista? Egymást követő bekezdések bal oldali behúzásokkal kialakított hierarchikus struktúrája, amelyben a hierarchiában azonos szinten álló bekezdések azonos módon jelzettek illetve sorszámozottak.
A többszintű lista egyes szintjeit felfoghatjuk úgy is, mint egy jelzett vagy számozott listát. Tehát a képen látható többszintes lista három jelzett illetve számozott listából áll. A többszintű lista szintjeinek száma legfeljebb kilenc lehet. Az egyes szintek jelölőinek illetve sorszámainak formátumát, pozíciójukat, a jelzett illetve sorszámozott bekezdések pozícióját és a többszintű lista egyéb tulajdonságait tartalmazó deklarációt a „többszintű lista elrendezésének” nevezzük.
A program hét ilyen elrendezést kínál a többszintű lista vezérlő „Listatár” területén. A Listatárban álló minták csak az első három szintet mutatják, a további szinteket rámutatással jeleníthetjük meg. A telepített elrendezések nem módosíthatók, de a felhasználó maga is létrehozhat elrendezést, a telepített elrendezések alapján. A felhasználói elrendezés a dokumentumban tárolódik.
A listastílus egy többszintű lista elrendezés stílusként deklarálva. A listastílus is lehet telepített vagy a felhasználó által létrehozott deklaráció. A többszintű lista vezérlő gyűjteményében a program a listastílusokat külön csoportban jeleníti meg. Sőt kérhetünk szelektív megjelenítést is.
Ha rámutatunk egy stílus mintájára a gyűjteményben, akkor a program az egérmutató alatt megjeleníti a stílus nevét. A Listastílusokat a Stílusok munkaablak alján álló álló vezérlővel tudjuk megjeleníteni.
A stílusokat típusok szerint rendezve a listastílusokat a felsorolás végén találjuk. Három telepített stílust figyelhetünk meg: „1 / 1.1 / 1.1.1.”, „1 / a / i”, „Cikkely / rész”. Ezek a stílusok a Módosítás művelettel lehetnek egy új felhasználói stílus alapjai. Azért ez a furcsa megoldás, mert a listastílusoknak nincs alapstílus (Stílus alapja) tulajdonsága. A három stílus egy-egy, a listatárban is megtalálható elrendezés stílusként deklarálva.
A többszintű listás megjelenítést törlő „Nincs” elrendezés tulajdonságait a program a „Nem lista” stílusban tárolja. Ez a „rendszer-stílus” a felhasználó számára nem hozzáférhető. A Stílusok kezelése parancstábláról később részletesen lesz szó.
többszintű lista létrehozása
Kezdetben vala a lista. Amit többszintű listaként kívánunk megjeleníteni. Először kijelöljük a listát, azután kattintással elrendezést vagy stílust választunk a többszintű lista vezérlő mintái közül.
És akkor kapunk egy „egyszintes” listát. Az egyes lista-elemeket „lefokozás” művelettel kell a hierarchia megfelelő szintjére helyeznünk. A művelet vezérlője: Kezdőlap, Bekezdés, Behúzás növelése.
A lefokozás művelet ellentéte az „előléptetés”, amellyel a lista-elemet egy szinttel feljebb helyezhetjük a hierarchiában. Vezérlője a Kezdőlap, Bekezdés, Behúzás csökkentése. És akkor, lássuk az italos példánk átalakításának utolsó lépését.
(tipográfiai aggályok) Egy tipográfiai szempontból igényes dokumentumban sem jelzett-, sem sorszámozott lista alkalmazása nem javallott. A többszintű listáé pedig pláne nem! Ez a tördelési-formázási megoldás műszaki-, tudományos nyomtatványokba való, meg természetesen a webre. De, hogyan kerüljük el a listákat? Leírással. Ennek a csoportnak ezek és ezek a tagjai. Az első három tag ilyen, a többi meg olyan. De találunk közöttük kettőt, amely igaz, hogy olyan, de egy kicsi azért ilyen is...
címek hierarchikus sorszámozása - elmélet
(ismétlés) Strukturált dokumentumnak nevezzük azt a dokumentumot, melyben a tartalom elemi egységei csoportosítva jelennek meg. A tartalom elemi egységei a szerző közlései, megállapításai.
A csoportosítás többszintű. Az elemi egységek csoportosítása a szerző által meghatározott logikai elv alapján történik. Egy másik logikai elv alapján a csoportok is csoportosíthatók, sőt egy harmadik logikai elv alapján… A csoportosító elvek rangsorba állíthatók: a dokumentum elemei egységeit csoportosító logikai elvet a rangsorban megelőzi a csoportokat csoportosító logikai elv. És a csoportokat csoportosító csoportokat csoportosító logikai elv…
Összefoglalva, a csoportosító logikai elvek rangsort alkotnak. A csoportosító elveket a dokumentum címei testesítik meg. A címek hierarchiája a csoportosító logikai elvek rangsorának leképezése. (ismétlés vége)
És ha hierarchia, akkor a hierarchia egyes szintjeinek elemeit jelölhetjük illetve sorszámozhatjuk. Ez rendben van, de a jelölt és a számozott listás, valamint a többszintű listás megjelenítés csak egymás után álló bekezdésekre alkalmazható! A címek pedig elég távol esnek egymástól! Hogyan lehet az egymástól távol álló bekezdéseket csoportba foglalni? A stílusuk alapján. De csak akkor, ha a hierarchiában azonos szinten álló címeket azonos, és más bekezdésekhez nem használt stílussal formázzuk. Magyarán, a hierarchia egyes szintjeit összekapcsoljuk egy-egy stílussal.
Ennek a kvázi listának az elemeit szintenként grafikusan jelölhetjük illetve sorszámozhatjuk. A grafikus jelölés (felsorolás) címek esetén szóba se jöhet. Nincs az az olvasó, aki tíz oldal után emlékezne arra, hogy a fekete rombusz melyik csoportosító szintet jelöli. Csak a cím-bekezdések sorszámozása marad. De nem csak a cím saját csoportjában elfoglalt helyének sorszámát adjuk meg, hanem rangsor szerinti sorrendben, tartalmazó csoportjainak saját csoportjaikban elfoglalt helyének sorszámát is. Ezt a cím-azonosítót „hierarchikus sorszámnak” nevezzük. A következő ábra egy dokumentum tartalomjegyzékének hierarchikusan sorszámozott elemeit mutatja.
(jótanácsok) Csak akkor sorszámozzuk a címeket, ha a „megrendelő” előírja. Különben ne! Mert, mit mond ez a sorszám az olvasónak a dokumentum huszonnyolcadik oldalán: 4.4.2.? Semmit. Különben is, egy átlag olvasó maximum két logikai szintet tud fejben tartani. De, azt is csak úgy, hogy segítünk neki megjegyezni: a páros oldali fejlécben elhelyezzük neki az első szint címét, a páratlan oldaliban pedig az aktuális fejezet címét.
címek hierarchikus sorszámozása - gyakorlat
Először is, a címek formázásához „szintes stílusokat” kell használni! Ezek lehetnek a program telepített stílusai (Címsor 1, Címsor 2…) vagy felhasználó szintes stílusok. A lényeg, hogy a stílus szerkezeti szint tulajdonságának száma azonos legyen a cím logikai szintjének sorszámával. Minden nagylélegzetű írásnak van címe. Ez a cím a teljes szöveg tartalmát adja meg. Nevezzük mondjuk, főcímnek. A főcímnek nem kell a tartalomjegyzékben szerepelnie, így nem is igényel szintes stílust. A főcím formázására használhatjuk a program „Cím” stílusát. A „Tartalomjegyzék” címet „egyes szintű” stílussal formázzuk, mert neki viszont szerepelnie kell a tartalomjegyzékben.
Ha a címeket a program „címsor ” stílusaival formáztuk, akkor nagyon egyszerű a dolgunk: belekattintunk az egyik címbe és…
Ha nem tetszik az összkép, akkor az Új többszintű lista (elrendezés) definiálása… utasítással megjeleníthető parancstáblán tudunk a részleteken módosítani.
A bal alsó sarokban álló Egyebek vezérlővel tudjuk az összes tulajdonságot megjeleníteni. A parancstáblán balra fent, függőlegesen helyezkedik el a Szintválasztó vezérlő (1-9), amelyen kattintással tudjuk beállítani a módosítandó szintet. Ha a címeket felhasználói „szintes stílusokkal” formáztuk, akkor ezeket a „Stílushoz rendelés” vezérlővel tudjuk az egyes szintekhez kapcsolni.
A felhasználói szintes stílusokkal formázott címek hierarchikus sorszámozása sem bonyolult. Belekattintunk az egyik címbe, mindegy hogy a cím melyik logikai szinthez tartozik, és kérjük a stílustár ötödik elrendezését (mint fent). Ezután jelenítsük meg az elrendezés tulajdonságait az Új többszintű lista (elrendezés) definiálása… paranccsal, és szintenként adjuk meg a címek formázásához használt stílusokat. És már készen is vagyunk. Ha pedig nem tetszik az összkép...
A telepített elrendezés hierarchikus sorszámaiban a szám-karaktereket pont választja el egymástól. Ezt a „Számok formázása” mezőben, szintenként módosíthatjuk. Az első szinten (Szintválasztó: 1) egy egyes szám-karakter áll a Számok formázása mezőben. Kijelölve. Ez a kiinduló állapot. Lépjünk a második szintre (Szintválasztó: 2)! Ezen a szinten két egyes áll a Számok formázása mezőben. Ponttal elválasztva, a szám-karakterek kijelölve. Helyezzük a kurzort a mezőbe és a pontot törölve, írjuk be az elválasztó karaktereket. Mondjuk, szóköz, kötőjel, szóköz. Azután átlépünk a harmadik szintre (Szintválasztó: 3) és megismételjük ezeket a műveleteket.
Az eredeti elrendezésben a cím a hierarchikus sorszámot követő első tabulátor pozícióban kezdődik. Ezt az elrendezés tulajdonságlapján jobbra lent álló „Számozás után” vezérlő „Tab karakter” beállításából tudjuk. Ez a beállítás változó távolságot eredményez a cím és az előtte álló azonosító között. Ez nem szép.
Állandó távolságot szintenként (!) szóközökkel tudunk kialakítani. Ha csak egyetlen szóközt szeretnénk az azonosító és a cím között, akkor a fenti vezérlő „Szóköz” értékét kell választanunk. Ha többet, akkor a Számozás után tulajdonságot Semmire állítjuk és a Számok formázása mezőben az utolsó egyes után kell a kívánt számú szóközt leütni.
többszintű lista elrendezés vagy listastílus
Másként fogalmazva, miben azonos és miben különböző a két deklaráció? Ahogy azt már megfogalmaztuk, a listastílus egy többszintű lista elrendezés stílusként deklarálva. Tehát első ránézésre, semmi különbség! Egyik is elrendezés, a másik is elrendezés. Másként fogalmazva, mindkét deklaráció egy-egy összetett megjelenítési utasítás.
De, miben vannak a különbségek? (1) Az elrendezés részletesebb deklaráció, mint a listastílus. Vagyis az elrendezés több megjelenítési tulajdonsága a listastílusból hiányzik. (2) Listastílussal nem tudunk a szintekhez stílust rendelni, elrendezéssel igen. (3) A két deklaráció tárolása is eltérő. Az elrendezés a dokumentumban tárolódik, de csak az alkalmazás idejére! Ha a létrehozott elrendezés használata megszűnik, akkor a deklaráció elenyészik. A listastílus a többi stílushoz hasonlóan, a felhasználó döntése szerint, vagy a dokumentumban vagy a Normál sablonban tárolódik.
utószó
A címek hierarchikus sorszámozása formalizmus, mert semmivel sem járul hozzá a dokumentum-helyek azonosíthatóságához és nem segíti az olvasót a dokumentum-részek a logikai szerkezetben elfoglalt helyének fejbentartásában sem. Akkor meg minek? Hogy a dokumentumnak „komolyságot” kölcsönözzön? A komolyságot, a szakmaiságot nem a tartalom megközelítésének módja adja?
margitfalvi.arpad@proton.me
