a megjelenítés szabályozása

2022-05-15    Word 2021
fogalmak
A dokumentum megjelenítési módjait a program nézeteknek nevezi. Tehát a „nézet” a dokumentum egy megjelenítési módja. A nézet felhasználói konfigurálása pedig a megjelenítés szabályozása. Ez utóbbit próbálom bemutatni ebben a cikkben.
De az öt nézetből csak kettőét. Ezek szerint a program öt megjelenítési módot kínál: Olvasómód, Nyomtatási elrendezés, Webes elrendezés, Vázlat és Piszkozat (menüszalag, Nézet, Nézetek).
nézetek vezérlői a menüszalagon
Ez az ismertető, a szöveg szerkesztésével kapcsolatos sorozat tagja, ezért az „Olvasómód” most kiesik. És a „Webes elrendezés” is, mert a Word-ben nem akar senki sem weblapot csinálni. Azt más programban csináljuk. A „Vázlat” nézet már igazi szerkesztő-nézet, de használatához a stílusok ismerete szükséges, ami még messze van. Tehát marad kettő: a „Nyomtatási elrendezés” és a „Piszkozat”.
nyomtatási elrendezés nézet
Ahogy a neve is sejteti, ebben a nézetben úgy látjuk a születő dokumentumot, ahogy majd a nyomtatás után a papíron megjelenik. Tehát a képernyőn megjelenő fehér téglalap egy papírlapot szimbolizál. A szokásos méretű margókkal.
Na jó, de mekkora ez a „papír”? A szokásos beállítások mellett A4-es méretű. Ez 210 mm szélességet és 297 mm magasságot jelent. A valóságban. De nem a képernyőn, mert ott csak a legritkább esetben ennyi! Két tényező befolyásolja a szimbolikus papír méretét: a képernyő-felbontása és a nagyítás mértéke. Előbbit az operációs rendszerben, utóbbit a Word-ben tudjuk beállítani. A felbontásról itt csak annyit, hogy minél nagyobbak az értékei, annál kisebbek az objektumok a képernyőn.
a nagyítás vezérlői az állapotsorban
A nagyítás legfontosabb vezérlője az állapotsorban álló „Nagyítócsúszka”. És, ahogy a képen is látszik nem is egy vezérlő, hanem egy vezérlő csoport. Elemei egy mínuszos és egy pluszos vezérlő, a nagyítás értéktartományát szimbolizáló vízszintes vonal, egy a nagyítás értékét meghatározó és húzható kis téglalap (ez a csúszka), valamint egy a nagyítás mértékét mutató kijelző, amely egyben a „Nagyítás” parancstábla megjelenítője is (kattintás a számon).
A nagyítás értéke egész szám, az tíztől ötszázig terjedő tartományban, a végértékeket is beleértve. Mértékegységét a százalékot, nyugodtan elhagyhatjuk, hiszen ha a viszonyítási alap ennyire esetleges, nincs semmi információs értéke. Az értéktartományt szimbolizáló egyenesen a 100-at függőleges vonal jelzi. Pont az egyenes felénél. Érdekes!
a százas jelzés a nagyítócsuszkán
A mínusz és a plusz jeles vezérlő kattintásra a számegyenesen a legközelebbi tízzel osztható számra csökkenti illetve növeli a nagyítás aktuális értékét. Pontos számot a Nagyítás parancstábla Arány vezérlőjével állíthatunk be. A Nagyítás parancstábla a Nézet, Nagyítás, Nagyítás vezérlővel is megjeleníthető. 100-as nagyítást ebből a csoportból is kérhetünk a „100%” vezérlővel.
Visszatérve a papírt szimbolizáló téglalap méretére, 100-as nagyítás mellett az én monitoromon 1280*1024 képpont (szélesség*magasság) felbontásban mutatja valóságos méretében az A4-es papírt. Tapasztalatom szerint ez a beállítás, tehát a tényleges méret, az emberek többségének, a szöveg szerkesztéséhez túl kicsi.
Egyszóval, nem könnyű megtalálni a nagyítás ideális értékét. De, nem is kell nagyon keresni, mert ha a program két speciális megjelenítési módját alkalmazzuk, akkor a Word kiszámolja helyettünk. Mindkét megjelenítés a program-ablak aktuális szélességéhez igazítja a papírt illetve a szöveget. Az előbbit a Nézet, Nagyítás, Lapszélessége vagy a Nagyítás parancstábla Oldal szélessége vezérlőjével, utóbbit a Nagyítás parancstábla Szöveg szélessége vezérlőjével tudjuk beállítani.
oldalszélességű és azövegszélességű megjelenítés
Felül az ablakot teljes szélességében kitöltő papírt, alul pedig a teljes szélességet kitöltő szöveget látjuk. Nem szó szerinti „teljes”, mert azért egy kicsi szabad terület még marad az ablak széléig. Felül a piros nyíl a papír szélére mutat.
A Nézet, Nagyítás csoportban és a Nagyítás parancstáblán teljes oldalas és több oldalas megjelenítéseket is kérhetünk, de ezek a dokumentum szerkesztésére csak korlátozottan alkalmasak.
Amikor az egyre gyarapodó szöveggel lassan a papír aljára érünk, akkor már látjuk is a következő lap tetejét. És, ha az egérmutató, a két papírlap közötti terület fölé téved, akkor egy nyílból kettő lesz.
a vízszintes margók elrejtése
Szóval, el lehet rejteni a vízszintes margókat. De, nem muszáj. Áttérhetünk a Piszkozat nézetre is! Ott egyáltalán nincsenek margók.
piszkozat nézet
Első ránézésre zavarba ejtő a Piszkozat nézet. És másodikra is. Hasonlítsuk össze a két megjelenítést!
a nyomtatási elrendezés nézet és a piszkozat nézet összehasonlítása
A háttérben a nyomtatási-, az előtérben a piszkozat nézet áll. Piszkozat nézetben csak a formázott „főszöveg” látszik, a „kiegészítő” szövegek (lábjegyzet, fejléc, oldalszám) nem. De a képaláírások igen! A pontvonalak az oldaltöréseket jelzik. A képek nem látszódnak, de a táblázatok igen. És látszódnak a képek által elfoglalt üres területek is.
Hát érdekes! Lehet, hogy inkább a margók!
különböző dokumentum-helyek együttes megjelenítése
A szöveg szerkesztés közben előfordulhat, hogy egy már leírt gondolat újra előkerül. Ki akarjuk fejteni, vagy tovább gondolni, vagy egyszerűen csak utalni rá. Megkönnyítené a dolgunkat ha látnánk szerkesztés közben. Erre a program készítői is gondoltak és két lehetőséget is beépítettek az együttes megjelenítésre. Az egyik a munkaterület felosztása. Bekapcsolókája a Nézet, Ablak, Felosztás vezérlő. A parancs kiadását követően vékony vízszintes csík osztja ketté a munkaterületet.
a munkaterület felosztása
De nemcsak a munkaterületet, hanem a függőleges görgető sávot is. És ez teszi lehetővé a két terület önálló használatát. A területek növelése, egymás rovására, a csík húzásával történik. A munkaterület megosztott használatát az előbb említett vezérlővel, illetve dupla kattintással a csíkon tudjuk megszüntetni.
A másik megoldásban nem a munkaterületet osztjuk fel, hanem a képernyőt. A megjelenítés kialakítása két lépésben történik. Először nyitunk egy új ablakot az aktuális dokumentummal: Nézet, Ablak, Új ablak. Ezután felosztjuk a képernyőt a két ablak között: Nézet, Ablak, Mozaik.
az ablakok vízszintes mozaik elrendezése
Figyelem, figyelem! Tehát, nem a dokumentum lett megkettőzve, hanem a dokumentum megjelenítése! Ebből következik, hogy az egyik ablakban leütött „a” betű a másik ablakban is meg fog jelenni. A másik ablakot átkattintással vagy az F6 billentyűvel aktiválhatjuk. A kettőzött megjelenítést valamelyik ablak bezárásával szüntethetjük meg.
két dokumentum együttes megjelenítése
De mit tegyünk, ha egy másik dokumentumból kívánunk ötletet meríteni? Nyissuk meg! És adjuk ki az előző fejezetben megismert parancsot: Nézet, Ablak, Mozaik. És ezt kapjuk.
két dokumentum megjelenítése
Az elrendezés tehát azonos, csak az ablakok tartalma változott. A képernyőt függőlegesen is feloszthatjuk a Nézet, Ablak, Párhuzamos nézet vezérlővel.
a képernyő függőleges megosztása
Egy átlagos méretű monitoron ez a megjelenítés szerkesztésre csak korlátozottan alkalmas, inkább dokumentumok összehasonlításakor jöhet szóba. És akkor még egy plusz szolgáltatást is kapunk: Nézet, Ablak, Párhuzamos görgetés.
A párhuzamos görgetés funkció szinkronizálja az ablakok nagyítás beállításait illetve vízszintes és függőleges görgetősávjainak működését. Másként fogalmazva az egyik ablakban beállított nagyítás-érték a másik ablakra is vonatkozni fog, illetve az egyik ablakban történő navigáció a másik ablakban is meg fog történni. Ha ebben az ablakban az ötödik oldalra ugrok, akkor a másik ablakban is az ötödik oldal jelenik meg. Ha nincs ötödik oldal, akkor az utolsó… A szolgáltatást a Párhuzamos görgetés vezérlővel kapcsolhatjuk ki.
margitfalvi.arpad@gmail.com