sablon - kettő
2025-02-10 Word 2021
elrendezés-táblázat
Az elrendezés-táblázat csak funkciójában más, mint a szokásos word-táblázat. Az egyik az adatok kategorizált megjelenítésére (adat-táblázat), a másik objektumok pozícionálására (elrendezés-táblázat) szolgál. Szabatosan megfogalmazva, az elrendezés-táblázat objektumok vagy objektum-csoportok strukturált elhelyezésének segédeszköze. És mint ilyen, a sablon egyik gyakori eleme.
A képen a beépített „Vörös és fekete levél” nevű sablon (RedAndBlackLetter.dotx) első oldali láblécében álló elrendezés-táblázatot látjuk, három állapotában. (1) Az első képen a létrehozás pillanatában. Tehát, a tervező a sablonban éppen most fejezte be a táblázat létrehozását. (2) A második képen, még mindig a sablonba, de már a tervező által feltöltött állapotában látjuk a táblázatot. (3) A harmadik képen már a sablonon alapuló dokumentumban látjuk az elrendezés-táblázatot. A felhasználó kitöltötte-felülírta a tervező által deklarált „vezérlőket” és elrejtette a táblázat rácsvonalait, ahogy a program a cellák határvonalait nevezi.
A sablont megnyitva vagy a sablon alapján egy új dokumentumot létrehozva derül csak ki, hogy nem is egy hanem két táblázatot látunk. A tervező ugyanis az elrendezés-táblázat bonyolult szerkezetét egy beágyazott, tehát egy második táblázat segítségével alakította ki. Érdekes felfedezés az is, hogy a felső díszítő vonal a cellák szegélyezésével, míg az alsó, a cellák háttérszínének megadásával készült.
Néhány, az elrendezés-táblázat funkciója szempontjából lényeges, tulajdonságot érdemes kiemelni. A táblázat pontos helyét a lapon csak akkor tudjuk deklarálni, ha előtte a „A szöveg körbefuttatása” vezérlőt igenre (Körbe) állítjuk. Ekkor válik aktívvá az Elhelyezés... feliratú vezérlő.
A Pozíció mezőkben álló nullákkal, arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a mezőben nem csak a lista valamelyik eleme, hanem számok is állhatnak. Például, 3,2 cm, ami egy távolság. A táblázat bal szélének és a Viszonyítási pont vezérlőben kiválasztott objektum bal oldali határvonalának távolsága (Vízszintes, Pozíció), illetve a táblázat felső széle és a Viszonyítási pont vezérlőben kiválasztott objektum felső határvonalának távolsága (Függőleges, Pozíció).
Gondolnunk kell a cellamargóra is, amelynek vezérlőit a Beállítások... feliratra kattintva, a Táblázatbeállítások parancstáblán találjuk. És ne felejtkezzünk el a parancstábla „Automatikus átméretezés a tartalomnak megfelelően” vezérlőjének kikapcsolásáról sem! Elrendezés-táblázat esetén erre a szolgáltatásra ritkán van szükség.
És a legfontosabb: állítsuk be a cellákban a függőleges és vízszintes igazításokat!
tartalomvezérlő - fogalmak
Ebben a cikkben a sablon lapjain látható tartalmakkal foglalkozunk, a sablonba foglalt stílusokkal és szakaszformázó beállításokról az előző cikkben esett szó.
Szóval, mi kerülhet a sablonba? Minden, ami a dokumentumban is előfordulhat: szöveg, kép, táblázat, alakzat, szövegdoboz... Ezeket az objektumokat, jobb híján, nevezzük „konkrét tartalom”-nak. Konkrét tartalom például, a sablon első bekezdésében álló szöveg: „Megöl a disznófejű Nagyúr...” És mellette egy illusztráció, ahogy Ady Endre küzd a disznófejű Nagyúrral :) És mit látunk ebből a sablonon alapuló dokumentumban?
A konkrét tartalom tehát a dokumentumban ott jelenik meg és úgy, ahogy a sablonban a tervező beállította. A tervező azonban nem csak konkrét tartalmat helyezhet el a sablon lapjain, hanem úgynevezett „tartalomvezérlőket” is.
A tartalomvezérlő egy felcímkézett, szegélyezett terület, amelyet a felhasználó tölt majd fel a sablonon alapuló dokumentumban. A tartalomvezérlő területén rövid kitöltési útmutató áll. A kitöltést, a tartalomvezérlő típusától függően, egyéb grafikus objektumok is segíthetik.
A képen a tartalomvezérlő sémáját látjuk. Tehát, legfelül a címke áll, a szegélyszínnel harmonizáló színű háttérrel. Ez a felület szolgál a tartalomvezérlő kijelölésére is. A kijelölt, nem védett (!) vezérlő a Delete billentyűvel törölhető. Alatta maga a tartalomvezérlő a tervező rövid kitöltési útmutatójával és a tervező által meghatározott színű szegéllyel.
És tessék mondani, a vezérlő így fog majd megjelenni a dokumentumban is? Nem mindig! A kurzor pozíciója dönti el, mit látunk belőle. Nézzük egy példát! Van egy tartalomvezérlőnk a sablonban, amelynek címkéjében a „székhely címe” szöveg olvasható. A kitöltési útmutató pedig ez: „irányítószám, város, utca, házszám”. Kérünk egy új dokumentumot a sablon alapján...
(1) Az első képen a dokumentum létrehozását követő pillanatot látjuk. A kurzor az első bekezdésben áll. A másodikban pedig a konkrét tartalomnak látszódó tartalomvezérlő. (2) A második képen nem látszik, de az első bekezdésbe beírtuk a „PP Kft.” nevet és áthelyeztük a kurzort a második bekezdésbe. Ekkor készült a „fénykép”. (3) Az útmutató szerint kitöltöttük a vezérlőt és áthelyeztük a kurzort a harmadik bekezdésbe. Ezt az állapotot mutatja a harmadik kép.
Maga a vezérlő, címkéstől, szegélyestől tehát csak akkor látszik, ha aktív az őt tartalmazó bekezdés, különben a felhasználó csak a kitöltési útmutatót látja, úgy mintha az egy konkrét tartalom lenne. Ez probléma, mert a figyelmetlen felhasználó könnyen „átugorhatja”. A probléma megoldásáról később lesz szó.
A sablont tehát a „tervező” hozza létre, a „felhasználó” pedig a dokumentumot, a kiválasztott sablon alapján. Tehát, két fogalom-párost használunk: tervező-sablon és felhasználó-dokumentum.
tartalomvezérlők
A sablon létrehozásakor a Fejlesztőeszközök, Vezérlők csoportjának nyolc tartalomvezérlőjéből választhatunk.
1. RICH TEXT TARTALOMVEZÉRLŐ. A vezérlő neve az rtf (Rich Text Format) szabványra utal. A felhasználó egy komplett rtf formátumú dokumentumot hozhat létre a vezérlőben. Ezt szó szerint kell érteni: betű- és bekezdésformázások, szakaszok, hasábok, táblázatok, képek...
2. EGYSZERŰ SZÖVEG TARTALOMVEZÉRLŐ. A vezérlő egyetlen bekezdésnyi szöveg beillesztését teszi lehetővé. A felhasználó még új sort sem kezdeményezhet a vezérlőben. Az automatikus sortörés azonban működik. A beírt szöveget a felhasználó formázhatja, de csak betűformázó utasításokkal. A formázást a program, a vezérlő összes karakterére érvényesíti. Formázás előtt legalább egy karaktert ki kell jelölni. A Rich text és az Egyszerű szöveg vezérlőket a sablonban beszúrva nem tudjuk megkülönböztetni. Az alábbi kép a két vezérlőt közvetlenül a beszúrás után, illetve a kurzor áthelyezését követően mutatja.
3. KÉP TARTALOMVEZÉRLŐ. A vezérlő egyetlen kép beillesztését teszi lehetővé. A program kép-kezelő eszközei a vezérlőben korlátozás nélkül használhatók. A kővetkező ábra az aktív és az inaktív vezérlőt mutatja.
4. ÉPÍTŐELEMTÁR TARTALOMVEZÉRLŐ. „Építőelem” alatt a program a Beszúrás, Szöveg, Kész modulok, Építőelem-szervező paranccsal megnyitható lista elemeit érti. A vezérlő kis nyilas ábrácskája egy építőelem-gyűjtemény egyik kategóriájának elemeit jelenít meg.
A lista elemeinek kiválasztásáról a tartalomvezérlők tulajdonságainak tárgyalásakor lesz szó.
5. JELÖLŐNÉGYZET TARTALOMVEZÉRLŐ. Bináris tulajdonságok (igaz-hamis) megadására szolgáló vezérlő. A felhasználónak ki kell választania a vezérlőt (egérrel: rámutatás és kattintás, billentyűzettel: szóköz billentyű), ha a tulajdonság igaz. Csak akkor használjuk ezt a vezérlőt, ha a tulajdonság IGAZ értéke a perdöntő, mert a HAMIS állapot úgy is „kialakulhat”, hogy a felhasználó figyelmetlenségből átugorja a vezérlőt.
A program a jelölőnégyzetet szövegként kezeli, így még egy kis formázgatásra is mód van.
6. BEVITELI LISTA TARTALOMVEZÉRLŐ. Ez a vezérlő azonos az Egyszerű szöveg tartalomvezérlővel, de a kitöltést a tervező által összeállított lista támogatja. Ha a felhasználó nem talál megfelelő lista-elemet, akkor a saját alternatíváját is beírhatja a vezérlőbe.
A tervező egy háromelemes listát állított össze a vezérlő kényelmes kitöltéséhez, de a felhasználónak egyik se volt az ínyére, ezért beírta a mezőbe a saját kedvencét.
7. LEGÖRDÜLŐ LISTA TARTALOMVEZÉRLŐ. A beviteli lista vezérlővel azonos tartalomvezérlő, annyi különbséggel, hogy ebbe a felhasználó nem tud beleírni: vagy választ a listából vagy átugorja a vezérlőt.
A vezérlőnek nincs „szokásos értéke”. Tehát, a felhasználó bátran megtekintheti a listát, mert a lista megjelenítése nem generál semmilyen automatikus műveletet.
8. DÁTUMVÁLASZTÓ TARTALOMVEZÉRLŐ. Azonos a Beviteli lista vezérlővel, csak itt a „lista-elemek” dátumok.
A dátumválasztó vezérlőbe is bele tudunk írni, de a program a dátum előtt és a dátum után álló karaktereket letörli, miután elkattintottunk a vezérlőről. De a dátumban állókat nem bántja.
Tartalmuk szerint így csoportosíthatjuk a vezérlőket. (RICH TEXT, ÉPÍTŐELEMTÁR) Bármely az rtf szabványnak megfelelő tartalom. És építőelem. (EGYSZERŰ SZÖVEG, BEVITELI LISTA, DÁTUMVÁLASZTÓ, LEGÖRDÜLŐ LISTA, JELÖLŐNÉGYZET) Egyetlen bekezdésnyi tartalom, betűformázással.
A Jelölőnégyzet, mint kötött tartalom, talán inkább a Képpel alkothatna egy csoportot! Ez igaz, de a program a jelölőnégyzetet szövegként kezeli és egy külön bekezdésbe helyezi el, ezért soroltam inkább a második csoportba.
ismétlődő szakasz tartalomvezérlő
Ez a vezérlő szomszédos tartalmak másolását egyszerűsíti. A program a kijelölt konkrét tartalmakat és tartalomvezérlőket az „Ismétlődő szakasz tartalomvezérlő”-vel (Fejlesztőeszközök, Vezérlők) keretezi és a keret jobb alsó sarkán pluszjeles négyzetecskét helyez el. A tartalomvezérlők kitöltése után a felhasználó erre a kis négyzetre kattintva kérhet egy másolatot az Ismétlődő szakasz tartalomvezérlőről. Természetesen a másolat tartalomvezérlői kitöltetlenek. A másolat is tartalmazza a kis pluszjeles négyzetet, amellyel újabb másolat hozható létre.
A kép egy elrendezés-táblázat körbefoglalását mutatja az Ismétlődő szakasz tartalomvezérlővel. Az elrendezés táblázat természetesen nem üres, tele van konkrét tartalmakkal és tartalomvezérlőkkel, de egyenlőre nem akartam ábrázolni őket. Majd a folytatásban...
margitfalvi.arpad@proton.me
