2024-06-04 Word 2021
fogalmak
A szövegszerkesztő programban a „stílus” formai jegyek csoportjának deklarációja, amelyet névvel azonosítunk. Hogyan képzeljük ezt el? Például, van egy stílus, aminek az a neve, hogy „alcím”. A program ezen a néven meghatározott betű- (Candara, 11 pt, kiskapitális…) és bekezdésformázásokat (balra igazított, normál sortávolság, térköz utána 8 pt…) tárol. Amikor a dokumentum szerkesztése közben egy alcímet hozunk létre, akkor nem kezdjük el egyesével beállítgatni hogy „Candara”, hogy „11 pt”, hogy „kiskapitális”, hanem arra utasítjuk a programot, hogy ezt a bekezdést formázza az „alcím” stílussal. Azaz állítgassa be automatikusan azokat a formázásokat, amelyeket ezen a néven tárol.
A stílus-használat azonban nem csak praktikus, de számos esetben szükségszerű is, mert a program több szolgáltatása a stílusokra épül. Ilyen például az automatikus tartalomjegyzék-készítés vagy mondjuk, a dokumentum „Vázlat” nézete.
A stílus lehet (1) beépített vagy más néven, telepített illetve (2) felhasználói, azaz a felhasználó által létrehozott. A felhasználó nem csak új stílust hozhat létre hanem a telepített stílusokat módosíthatja is.
Telepített stílus módosításakor illetve új stílus létrehozásakor a felhasználónak döntenie kell, hol kívánja használni majd a stílust; (1) csak az aktuális dokumentumban vagy (2) általánosan, a Normál sablonon alapuló minden új dokumentumban. Az első esetben a módosított illetve az új stílus az aktuális dokumentumba lesz mentve, a második esetben a Normal.dotm fájlba (C:\Users\ <felhasználó> \AppData\Roaming\Microsoft\Templates), amely a „Normál” sablon elemeit tárolja.
A sablonokról, később részletesen lesz szó, most elég csak annyit tudnunk, hogy az új dokumentumok többsége a Normál sablonon alapul. Ebbe a sablonba tárolja a program a telepített stílusokat is. Ezért a telepített stílusok minden, a Normál sablonon alapuló, új dokumentumban elérhetők.
Akkor ezek szerint, az aktív dokumentumba mentett stílust, nem tudom egy új dokumentumban elérni? A szó szerinti újban (Fájl, Új) nem. De, ha megnyitja a felhasználni kívánt stílusokat tartalmazó fájlt és Mentés másként paranccsal hozza létre az új dokumentumot, akkor már igen!
És ha egy meglévő dokumentumba szeretnék egy másik dokumentumba mentett stílust használni? Arra is van lehetőség, importálni kell a stílust. A stílusok importálásáról később, részletesen mesélek.
A telepített stílus módosításainak Normál sablonba mentésével kapcsolatban is felmerülhet egy kérdés: a módosítás felülírja az eredeti telepített stílust?! Igen, felülírja. Ha meg akarjuk tartani az eredetit, és a módosítottat is használni szeretnénk, akkor új stílust kell létrehoznunk! Minden felhasználói stílus ugyanis egy telepített stíluson alapul, amit a létrehozáskor a felhasználónak egy listából ki kell választania. A kiválasztást követően a program betölti a telepített stílus elemeit és a felhasználó már ezeket a formai jegyeket módosíthatja. Tehát, fogalmazhatunk úgy is, hogy minden felhasználói stílus lényegében egy telepített stílus módosítása.
Öt stílus-típust különböztetünk meg. Ezek a következők. (1) Karakter stílus. Betűformázások deklarációja. Ebből következően alkalmazása előtt a stílussal formázandó szövegrészt ki kell jelölni. (2) Bekezdés stílus. Betű- és bekezdésformázások deklarációja. Az aktív- illetve a kijelölt bekezdésekre állítja be a program a stílusban foglalt formázásokat. Egyetlen, több bekezdést érintő kijelölés esetén a részben kijelölt bekezdés is teljes egészében formázva lesz. (3) Hol hivatkozott, hol csatoltnak nevezett stílus. Az automatikus tartalomjegyzék-készítés kiegészítő szolgáltatása. A bekezdés ezzel a stílussal formázott része (!) bekerül a tartalomjegyzékbe. Természetesen a hivatkozott stílussal formázandó szövegrészt ki kell jelölni. (4) Lista stílus. Jelzett vagy számozott listák kialakításához használható formázások deklarációi. (5) Táblázat stílusok. Táblázat-formázások deklarációi. A stílus típusát a program egyedi szimbólummal jelöli.
Amikor egy, az aktív dokumentumban alkalmazott stílust módosítunk, akkor a program a módosításokat automatikusan alkalmazza az adott stílussal formázott összes szövegrészben. Például, nem tetszenek a dokumentum alcímei, amelyeket a „Címsor 2” nevű stílussal formáztam. Módosítom a „Címsor 2” stílust, a karakterek színe ne piros legyen, hanem kék, és a művelet befejezését követően a program a dokumentum minden alcímének karaktereit automatikusan kék színű karakterekre cseréli.
a normál stílus
Tehát, a Fájl, Új paranccsal létrehozott dokumentum a Normál sablonon alapul. Az új dokumentum automatikusan létrehozott üres bekezdése pedig a „Normál” nevű telepített stílussal lesz formázva. Ezt mutatja a menüszalag Kezdőlap, Stílusok csoportjának kiválasztott vezérlője.
Ezek szerint, nincs bekezdés stílus nélkül. Ha, jól értem, akkor ez azt is jelenti, hogyha én minden új dokumentumban a kedvenc betűtípusommal szeretnék írni, akkor a Normál stílust kell módosítanom? Igen! Oké, akkor módosítom, de mi lesz a szegény kezdőkkel? Ők hogy módosítják a Normál stílust, hiszen azt se tudják még, hogy eszik-e a stílust vagy isszák!
A tervezők gondoltak a kezdőkre is! Mind a Betűtípus, mind a Bekezdés panelre tettek egy-egy „Alapértelmezett” feliratú (magyarul „Szokásos”) vezérlőt, amellyel közvetve a Normál stílust lehet módosítani. A módosításokat követően a program ezeket a parancstáblákat jeleníti meg…
A Normál stílus valóban nem szerepel a szövegekben, de mi az a Normal.dotm sablon? Egy zöldség! Van a Normál sablon, és van a Normál sablon elemeit tároló Normal.dotm fájl. De ezt egy kezdőnek tudnia kellene?!
A Nyelv panelon (kattintás az állapotsor kijelzőjén) is találunk Alapértelmezett (szokásos) vezérlőt, mert a szöveg nyelve is a stílus egy eleme. De erről majd később.
stílus alkalmazása
Azaz, szövegrész formázása stílussal. Másként fogalmazva, a Normál stílus formai jegyeinek felülírása egy másik stílus formai jegyeivel. Először végig kell gondolnunk, hogy kell-e kijelölés vagy sem. (1) Nem kell, ha csak az aktuális bekezdést akarjuk bekezdés stílussal formázni. (2) Kell, (a) karakter stílus alkalmazásakor, illetve (b) több bekezdésből álló szövegrész formázása előtt.
A második lépés az utasítás kiadása: Kezdőlap, Stílusok csoport, kattintás az alkalmazni kívánt stílus nevén. A stílus neve a stílusban tárolt karakterformázásokkal van megjelenítve.
A vezérlő, amelyet a program hol Stílustárnak, hol Stílusok gyűjteményének nevez, táblázatos formában jeleníti meg a stílusok nevét: egy cella, egy stílusnév. A vezérlő jobb oldalán álló pici gombokkal válthatunk sort illetve jeleníthetjük meg a teljes kínálatot. Az egérmutató alatti szövegdobozban az aktuálisan látható sor sorszáma áll (többek között) „<összes sor darabszáma>/<látható sor sorszáma>” formában.
És ha nem találom a használni kívánt stílust a stílustárban? Akkor a keresést a Stílusok munkaablakban kell folytatni! Ez a felület a Kezdőlap, Stílusok csoport parancstáblája. Tehát a csoport jobb alsó sarkában álló vezérlővel tudjuk megjeleníteni.
A lista tartalmazza a stílus nevét és típusának jelzését. A stílus nevére mutatva szövegdoboz jelenik meg a stílus jegyeivel illetve illetve tulajdonságaival. Ha kiválasztjuk a felsorolás alatt álló a „Minta megjelenítése” jelölőnégyzetet és egy kicsit megszélesítjük a panelt, akkor egy kis vizuális kóstolót kapunk az egyes stílusokról.
Ahogy a képen látszik, a program a bekezdés formázásokat is megjeleníti. Természetesen csak azokat, amelyekkel egy egysoros bekezdés is formázható.
Ha folytatjuk az alkalmazni kívánt stílus keresését, akkor egy idő után megdöbbenve vesszük észre, hogy a munkaablak és a stílustár tartalma, egy tétel kivételével (Az összes törlése), azonos. Ez a szokásos beállítás!? Kattintsunk a Beállítások… vezérlőre és a megjelenő parancstáblán bővítsük a kínálatot!
A képen az összes stílus megjelenítését kértük, ABC sorrendben. A „Javasolt” stílusokról később lesz szó. A megtalált stílust felhelyezhetjük a menüszalagra a stílus típusjelzője után álló vezérlő menüjének „Hozzáadás a stílustárhoz” utasításával. Ellentétes műveletre is van mód a stílus helyi menüjében álló „Eltávolítás a Stílusok gyűjteményéből” paranccsal.
Magyarázatra szorul a „Stílusok panel beállításai” parancstábla a „Stílusként megjelenítendő formázás” feliratú vezérlő-csoportja. Milyen formázásokról van szó? Minden olyan formázásról, amely a formázás alatt álló szövegre beállított stílus formai jegyeit módosítja. Ezeknek a „stílus-idegen” formázásoknak a szelektív megjelenítését teszi lehetővé a vezérlő-csoport három jelölőnégyzete. A stílus-idegen formázások „<stílus neve> + <formázás1>, <formázás2>, <formázás3>…” formában jelennek meg a stílusok listájában.
Miután kiválasztottuk a „Stílusok panel beállításai” parancstáblán a „Bekezdésszintű formázás” és a „Betűk formázása” jelölőnégyzeteket, a stílusok között megjelennek a végrehajtott bekezdés- és betűformázó műveletek. A képen egy bekezdés- (behúz + Balra igazított) és egy betűformázás (címek + Kék) adminisztrálását figyelhetjük meg. Ezek magyarázata: egy vagy több „behúz” stílusú bekezdésben balra igazítás, illetve egy vagy több „címek” stílusú bekezdésben kék betűszín lett beállítva. Hogy pontosan melyik bekezdés illetve bekezdések lettek a bejegyzés szerint formázva azt a bejegyzés után álló vezérlő menüjének „Az összes előfordulás (x) kijelölése” utasításával azonosíthatjuk.
A stílus-idegen formázásokról a Stílusfelügyelő paneljén is informálódhatunk. Természetesen csak akkor, ha megjelenítésüket kértük a fentebb ismertetett vezérlőkkel. A Stílusfelügyelő funkciójáról a következő fejezetben lesz szó.
A stílusban tárolt formai jegyeket, a formázások tárgyalásánál megismert, a Formázás felfedése munkaablakban is megtekinthetjük. Az ablakot a Shift + F1 billentyűparancson kívül, a Stílusfelügyelő alján álló vezérlővel (Formázás felfedése) is megjeleníthetjük. Ha a Stílusok munkaablak is nyitva van, akkor azt a program bezárja a Formázás felfedése munkaablak megjelenítése előtt és két vezérlőt biztosít a munkaablakok közötti váltáshoz.
A Stílusok használata parancstábla szintén a stílusos :) formázás eszköze. Megjelenítését a Stílustár menüjének Stílusok alkalmazása… utasításával kérhetjük.
Ez a parancstábla lényegében a Stílusok munkaablak egyszerűsítése. Listáik azonosak. Az „Ugyanaz” vezérlő a stílus-idegen bekezdésformázások eltávolítását (lásd a következő fejezetet), a „Módosítás…” az aktuális stílus szerkesztését, míg az „A” betűs vezérlő a Stílusok munkaablak megjelenítését teszi lehetővé.
a stílus-formázás törlése
De, hát nem azt beszéltük meg, hogy nincs bekezdés stílus nélkül? Igen, de igazából nem is törlésről van itt szó, hanem inkább visszaállításról. Stílussal formáztam egy bekezdést, és miután rájöttem, hogy nem tetszik, törölni akarom a bekezdésből a stílus formai jegyeit. Másként fogalmazva, vissza akarom állítani a szöveg Normál stílus szerinti megjelenítését.
Ezt megtehetjük (1) a Stílusfelügyelő, Normál bekezdésstílus visszaállítása vezérlőjével, (2) a Kezdőlap, Betűtípus, Összes formázás törlése vezérlővel, (3) a Stílustárban a Normál stílusra kattintva, (4) a Stílustár menüjének Formázás törlése utasításával és (5) a Stílusok munkaablak Az összes törlése bejegyzésével.
De nem mindig ilyen egyszerű a helyzet. A stílussal formázott bekezdés karakterstílussal formázott részt is tartalmazhat. Például a lenti képen vizsgált bekezdésben.
A Stílusfelügyelő panel mindig az aktuális bekezdés, illetve a kurzor előtt álló karakter vagy a kijelölt karakterek stílusát mutatja. A képről megállapíthatjuk, hogy a vizsgált dokumentum aktuális bekezdése „címek” stílusú, és a kurzor egy „kiemelt kék” stílussal formázott karakter után áll. Tehát a „kiemelt kék” karakterstílus szerepel a „címek” bekezdésstílusban.
Ebben az esetben a Normál stílushoz való visszatérés csak két lépésben lehetséges, ugyanis az előbb felsorolt vezérlők, sőt még a Stílusfelügyelő, Normál bekezdésstílus visszaállítása vezérlője sem törli a karakterstílus formai jegyeit! Előbb a Stílusfelügyelő, Karakterstílus törlése vezérlővel, a kijelölt szöveget (kiemelt kék) vissza kell állítanunk az őt tartalmazó bekezdés stílusára (címek) és csak ezután tudjuk a bekezdést Normál stílusúra állítani.
És tessék mondani, a „Bekezdésformázás törlése” és „Karakterformázás törlése” vezérlőknek mi a funkciója! A stílus-idegen formázások eltávolítása.
Vagyis segítségükkel visszatérhetünk a beállított stílus által meghatározott megjelenítéshez. A képen a vizsgált bekezdés „kiemelt kék” stílussal formázott részén a felhasználó kikapcsolta a félkövér megjelenítést, holott az a „kiemelt kék” stílus része. A stílusban foglalt megjelenítés visszaállítását a „Karakterformázás törlése” vezérlővel kérhetjük. Az aktuális bekezdést a felhasználó középre igazította és ezzel felülírta a „címek” stílusban foglalt igazítást. Az eredeti, stílus szerinti megjelenítést a „Bekezdésformázás törlése” vezérlővel kezdeményezhetjük. Az előző fejezetben ismertetett Stílusok használata panel „Ugyanaz” vezérlőjének funkciója is ugyanez :).
Most már csak arra vagyok kíváncsi, mit csinál a Stílusfelügyelő panel „Az összes törlése” vezérlője! Két lépést végez el automatikusan. Először visszaállítja a bekezdés stílust (Bekezdésformázás törlése), majd visszaállítja a Normál stílusú megjelenítést (Normál bekezdésstílus visszaállítása). Tehát, olyan mintha, ebben a sorrendben kattintottunk volna a zárójelben megnevezett vezérlőkre.
margitfalvi.arpad@proton.me