stílus létrehozása, törlése
2024-08-15 Word 2021
fogalmak - ismétlés
(1) Nincs bekezdés stílus nélkül, mert a Normál sablonon alapuló új dokumentum bekezdései automatikusan a Normál (bekezdés)stílussal lesznek megjelenítve. (2) Ezért a „stílussal formázás” vagy másik elnevezéssel a „stílus alkalmazása” művelet valójában a szöveg stílusának cseréje. (3) Minden formázás, amely nem stílussal formázás, „stílus-idegen” formázás. (4) A „stílus frissítése” művelet a stílus tulajdonság-értékeinek felülírása a stílus-idegen formázások tulajdonság-értékeivel. Egyszerűbben fogalmazva, a stílus frissítése a stílus-idegen formázások „beépítése” a stílusba. (5) Stílus módosításakor és létrehozásakor megjelenített „Stílus létrehozása formázás alapján” feliratú parancstábla a stílus tulajdonságlapja.
új stílus deklarálása
Stílus létrehozását kezdeményezhetjük (1) a Stílustár menüjének Stílus létrehozása utasításával illetve (2) a Stílusok munkaablak Új stílus vezérlőjével.
Mindkét vezérlő egy „Stílus létrehozása formázás alapján” feliratú parancstáblát jelenít meg. De nem ugyanazt! A Stílusok munkaablakból indított művelet (2) a stílus tulajdonságlapját, a Stílustárból indított (1) egy egyszerű panelt jelenít meg, amelyen meg tudjuk adni az új stílus nevét illetve megnyithatjuk (Módosítás…) a stílus tulajdonságlapját!
A parancstábla címe és a tulajdonságlap felirata arra utal, hogy a program beolvassa a minta-szöveg formázásainak tulajdonság-értékeit. Rendben, de akkor a beolvasásról tudnunk kell, hogy honnan, és mit olvas be a program.
De még mielőtt ezt kiderítenénk, ellenőrizzük, hogy a két metódust használva, milyen stílus-típust állít be automatikusan a program.
Az egyes metódus esetén hivatkozottat, a kettes metódust használva bekezdésstílust. Hivatkozott stílust csak speciális esetben hozunk létre, ezt már megbeszéltük. Tehát, az egyes metódus biztos, hogy plusz egy lépést igényel: meg kell nyitni a stílus tulajdonságlapját a Módosítás… vezérlővel és át kell állítani a típust. És akkor máris ugyanott vagyunk, mintha a Stílusok munkaablakból indítottuk volna a műveletet. Magyarul, a stílus létrehozását a Stílusok munkaablak Új stílus vezérlőjével praktikus kezdenünk. Sajnos a stílus létrehozása műveletnek nincs billentyűparancsa, viszont a Stílusok munkaablak megjelenítésének van. Csak egy kis tervezést igényel a megfelelő billentyűk egyidejű lenyomása.
Új bekezdés(!)stílus létrehozásakor a stílus alapja automatikusan a kurzort tartalmazó- vagy az első kijelölt bekezdés stílusa lesz. A program az alapstílus bekezdésformázó tulajdonság-értékeit teljes körűen átemeli az új stílusba. A betűformázó tulajdonságokkal más a helyzet: automatikus értéküket a kurzor előtt álló karakter (első kijelölt karakter) formázása határozza meg. Egy kivétellel! Ha a kurzor elött álló karakter karakterstílussal lett formázva, akkor az új stílus betűformázó tulajdonság-értékei azonosak lesznek az alapstílus betűformázó tulajdonság-értékeivel. Legalábbis addig, ameddig a felhasználó nem módosítja őket.
A képen látható helyzetben az új bekezdésstílus betűformázó tulajdonságainak automatikus értéke a „J+Kék” bekezdésstílus betűformázó tulajdonság-értékeivel lesznek azonosak, mert a kurzor elött álló karakter „KerNév” karakterstílusú.
Új karakter(!)stílus létrehozásakor a stílus alapja tulajdonság értéke a „Bekezdés alapbetűtípusa” lesz, kivéve ha a kurzor előtt álló karakter karakterstílussal lett formázva. Akkor az alapstílus a kurzor elött álló karakter stílusa lesz.
a stílus „szerkezeti szint” tulajdonsága
Amelyet a „Stílus létrehozása formázás alapján” parancstábla, Formátum, Bekezdés…, Behúzás és térköz, Általános „útvonalon” haladva érünk el.
A dokumentum tartalmának (!) „szerkezetéről” van szó. De a szerkezet helyett mondhattam volna „struktúrát”, vagy „logikai rendszert” is. Megpróbálom elmagyarázni miről van szó. Összeállítottam egy többoldalas ismertetőt egy falusi kocsma ital-kínálatáról. A dokumentum egymás után, megszakítás nélkül, ABC sorrendben mutatja be az egyes italokot. Egy-egy ital bemutatása három-négy bekezdést is kitesz.
Ez így korrektnek tűnik. De milyen pálinkákból választhatunk? És hány féle bor szerepel a kínálatban? Szóval ez az ABC-s megoldás nem ideális! Az azonos kategóriájú italokat egy csoportba kellene szedni! Tehát, a borokat egy csoportba, a pálinkákat egy másikba, a szörpöket egy harmadikba. De van aki egyáltalán nem iszik alkoholt! És ők sincsenek kevesen. Rájuk is kell gondolni! Tehát legyenek egy egységben az alkohol-mentes italok. És címekkel segítsük a tájékozódást a dokumentumban! És legyen főcím is, már csak a szokás kedvéért is! Így gondolom.
Ezek tehát a dokumentum címei. És egy kicsit formázgattam is őket, hogy stílusos :) legyen a megjelenésük. Most már elmondhatjuk, hogy így egy strukturált dokumentumot kaptunk. De mitől strukturált egy szöveg? A logikai rendszertől, amelyben a szerző a mondókáját „előadja”. És mi ez a logikai rendszer? A tartalom elemi egységeinek csoportosítása. Az elemi egységek a mi esetünkben az egyes italok, általánosságban a szöveg közlései, megállapításai.
A csoportosítás azonban nem „egyszintű”. Az elemi egységek csoportjait meghatározott logikai elv alapján hozzuk létre. Egy másik logikai elv a csoportok csoportosítását teszi lehetővé. A csoportokat csoportosító logikai elv a csoportosító elvek rangsorában előrébb áll mint a már alkalmazott logikai elv. És találhatunk, olyan logikai elvet is, amellyel a csoportokat tartalmazó csoportokat is csoportba foglalhatjuk. Ez a csoportosító elv a csoportosító elvek rangsorában megelőzi a már alkalmazott két másik logikai elvet. És így tovább.
Összefoglalva, a csoportosító logikai elvek rangsort alkotnak. A csoportosító elveket a dokumentum címei testesítik meg. A címek hierarchiája a csoportosító logikai elvek rangsorának leképezése. És ha hierarchia, akkor az egyes címek a címek hierarchiájának egy meghatározott szintjén állnak. Tehát a címeknek van „szintjük”. Ezt a logikai szintet nevezi a program „szerkezeti szint”-nek.
A címek nem csak strukturáljak a szöveget, hanem segítik a navigációt is a dokumentumban. Mind a digitális-, mind a nyomtatott változatban utóbbi szerepet a tartalomjegyzék tölti be. Automatikusan létrehozott, a dokumentum módosítását követően, automatikusan frissíthető tartalomjegyzéket csak „szerkezeti szintes” stílusokkal formázott címekből tud a program összeállítani.
Ezek a „szerkezeti szintes” stílusok a „címsor” stílusok. A „szerkezeti szintes” elnevezés vicceskedés, hiszen minden bekezdésstílusnak van Szerkezeti szint tulajdonsága, csak a legtöbbnek nem szám, hanem „Szövegtörzs” az értéke. Címsor stílusokat a felhasználó is létrehozhat, de praktikusabb a program címsor stílusait használni.
Természetesen a beépített címsor stílusok szabadon módosíthatók. És ez, az esetek többségében, elkerülhetettlen. Ügyeljünk arra, hogy a módosításokat csak akkor mentsük a Normál sablonba, ha az valóban szükséges.
A címsor stílus szerkezeti szint tulajdonság-értéke azonos a nevében szereplő sorszámmal. Tehát a „Címsor 3” nevű stílus szerkezeti szint tulajdonságának értéke „3. szint”. A címet a címek hierarchiájában elfoglalt szintjével azonos szerkezeti szintű stílussal kell formázni. Tehát a példánkban szereplő „bódító italok” címnek „Címsor 2” stílusúnak kell lennie, mert a címek hierarchiájában a második szinten áll.
stílus törlése
Mielőtt törölnénk egy stílust érdemes felkeresni azokat a szövegeket, amelyeket a törölni szándékozott stílussal formáztunk. A felkeresésben segíthet, a stílus menüjéből indítható az „Összes előfordulás (x) kijelölése” szolgáltatás.
És ha elszántuk magunkat, akkor a stílus menüjének „<stílusnév> törlése...” utasításával távolíthatjuk el a stílust. A három pont az utasítás végén ennek a parancstáblának a megjelenítését jelzi:
Hogy érti azt, hogy a dokumentumból – kérdezi az egyszeri ember. Hát igen! Egyszerűsítettek Redmondban. Mert tetszik tudni, úgy lenne ez helyesen, hogy ha a törlendő stílus a dokumentumba lett mentve, akkor azt kellet volna kérdezni, hogy „törli a k.név stílust”. Ha meg a Normál sablonba, akkor meg azt, hogy „törli ebből a dokumentumból a k.név stílust”.
Karakterstílus törlésekor a törölt stílussal formázott szövegek felveszik a törölt stílus alapstílusának (Stílus alapja tulajdonság) formai jegyeit illetve a szöveget tartalmazó bekezdés stílusának formai jegyeit (Stílus alapja: Bekezdés alapbetűtípusa). Ha bekezdésstílust töröltünk, akkor pedig a törölt stílussal formázott bekezdések Normál stílusúvá lesznek átalakítva. A törölt stílussal formázott bekezdésben álló, karakterstílussal formázott szövegek szintén a Normál stílus betűtípusával és betűméretével lesznek megjelenítve, de stílusuk további tulajdonság-értékeit nem érinti az átalakítás.
A Normál sablonba mentett felhasználói stílust csak a Normál stílust tartalmazó Normal.dotm fájlban tudjuk törölni. Fájlt írtam, de a Normal.dotm egy dokumentum, tehát úgy kell megnyitni, mint más Word dokumentumot. Csak ne felejtsük el a Megnyitás panelon a fájltípus vezérlőt „Minden fájl (*.*)” értékűre állítani. A Normal.dotm fájl a következő „útvonalon” érhető el: C: meghajtó - Felhasználók - <felhasználónév> - AppData - Roaming - Microsoft - Templetes.
És hopp! Amikor az útvonal második, <felhasználónév> mappájába érünk úgy tűnik nincs tovább. Itt nincs AppData mappa az biztos! De van, csak ez szigorúan titkos és bizalmas! Kattintsunk a címsorba az utolsó nyilacska után vagy nyomjuk meg az F4-t és írjuk be a címsorba: \AppData…
…és akkor már továbbléphetünk a szokásos technikák valamelyikével.
A megnyitott Normal. dotm-ben a stílust ugyanúgy töröljük, mint a többi dokumentumban. Figyelem, figyelem! Ha a Normal.dotm fájl megsérül, akkor a következő Word indításkor a program egy újat generál, és így a Normál sablonba mentett stílusaink és stílus-módosításaink elvesznek. Tehát, óvatosan!
margitfalvi.arpad@proton.me
