stílus módosítása, tulajdonságai
2024-07-12 Word 2021
fogalmak - haladó
(1) A „stílus” megjelenítési tulajdonságok (például, betűszín) értékeinek deklarációja (kék). Plusz, a szöveg nyelvének megadása. Utóbbira azért van szükség, hogy a program a szöveg elválasztásakor, illetve nyelvtani ellenőrzésekor a megadott nyelv szótáraival dolgozzon. (2) Stílus nélkül nincs bekezdés. A Normál sablonon alapuló új dokumentum bekezdései automatikusan a Normál stílust kapják. (3) A „stílus alkalmazása” művelet egy szöveg megjelenítését jelenti a kiválasztott stílus tulajdonság-értékeivel. A „stílus alkalmazása” helyett használhatjuk a „stílussal formázás” kifejezést is. (4) Minden olyan formázás, amely nem stílussal formázás „stílus-idegen formázás”. (5) A „stílus módosítása” művelet a stílus tulajdonság-értékeinek módosítása.
stílus módosítása minta alapján
Egy adott stílust módosíthatunk a deklaráció szerkesztésével vagy a stílus-idegen formázások „beolvastatásával”. A beolvasás azt jelenti, hogy a program a felhasználó által kiválasztott szöveg, a minta, a stílustól eltérő tulajdonság-értékeivel felülírja a stílus tulajdonság-értékeit. Például, ha a kijelölt szöveg betűszín tulajdonságának értéke kék, és a stílusban pedig piros, akkor a piros át lesz írva kékre. A program ezt a műveletet a stílus frissítésének hívja.
A minta meghatározása kijelöléssel illetve a kurzor pozíciójával történik. Karakterstílus módosításának mintája a kijelölt karakterek. Legalább egy, a stílus-idegen jegyeket hordozó karaktert kell kijelölni a művelet előtt. Bekezdésstílus módosításakor a minta az aktuális bekezdés lesz. A beolvasást a Stílustárról és a Stílusok munkaablakból is indíthatjuk. Mindkét esetben a stílus helyi menüjének „<stílusnév> frissítése a kijelölés formátumára” utasítással.
Természetesen a művelet részeként a program módosítja a dokumentum összes, az adott stílussal formázott részének megjelenítését is.
A bekezdésstílus módosításának mintája az aktuális bekezdés. És ha karakterstílus is áll a mintába? És ha azt is be akarjuk olvastatni a bekezdésstílusba? Például, ez az aktuális bekezdés a Stílusfigyelő megjelenítésében.
Ha csak a bekezdésstílustól eltérő formai jegyeket (Középre zárt) akarom beolvastatni, akkor a kurzor ne a karakterstílussal formázott részben álljon. Ha viszont a karakterstílustól eltérőket is (Nem félkövér) fel akarom vetetni a bekezdésstílusba, akkor a kurzor a karakterstílussal formázott részben kell, hogy álljon.
A kép jobb oldali mintái között az a különbség, hogy a felül állóban a zé betű ki van jelölve, alul pedig a kurzor a zé betű után áll. Az alsó sor két mintája a bekezdésstílus módosítását mutatja.
a stílus elemei - fogalmak
A stílus elemei tulajdonság - érték párosok. Ha ismerjük a stílust alkotó tulajdonságokat, akkor már gyerekjáték a stílus közvetlen, szerkesztéses módosítása. Mielőtt sorba vennénk a stílus tulajdonságait, rögzítsünk néhány fogalmat!
Az azonos típusú stílusok (bekezdés-, karakter-…) tulajdonságai azonosak. A felhasználó új stílus létrehozásakor a stílus-típus által meghatározott tulajdonságoknak ad értéket. Akkor ez egy elég munkás műveletnek tűnik! Nem, mert nem kell minden tulajdonságnak értéket adnunk! Minden stílusnak van „Szülőstílus” tulajdonsága. Másként fogalmazva, minden stílus egy másik stíluson alapul. A stílus a szülője minden tulajdonság-értékét örökli és a felhasználónak csak a szülőstílustól eltérő tulajdonság-értékeket kell beállítania. A szülőstílus megadását követően a program automatikusan „betölti” a szülőstílus tulajdonság-értékeit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tulajdonságok grafikus vezérlői a szülőstílus tulajdonság-értékeire lesznek állítva.
a tulajdonság-értékek megadása
A stílus-deklaráció parancstábláját a Stílusok munkaablak Új stílus vezérlőjével jeleníthetjük meg.
A „Stílus létrehozása formázás alapján” című parancstáblán találjuk azokat a grafikus vezérlőket, amelyekkel értéket adhatunk a stílus tulajdonságainak. Stílus módosításakor és új stílus létrehozásakor is ezt a panelt jeleníti meg a program.
Stílus módosításakor sem változik a panel felirata. Ezért, meg az egyszerűség kedvéért, nevezzük ezt a parancstáblát a stílus tulajdonságlapjának!
A stílust a neve azonosítja. A név hossza legfeljebb kettőszázötvenhárom karakter. A kis- és nagybetűk meg vannak különböztetve benne! Tehát, a „Csoport” és a „csoport” nevek két különböző stílust határoznak meg. Alig van karakter, amit nem használhatunk a névben. A kevés kivétel közé tartozik a backslash és a kapcsos zárójelek.
A névnek eredetinek kell lennie. A program nem csak a telepített, de a felhasználói stílusokat is „védi”. A már létező névre figyelmeztető üzenet kissé bőbeszédű…
A felhasználói stílus átnevezhető, a telepített nem! A program „elfogadja” a telepített stílus új neveként a megadott karakterláncot, de nem írja felül vele az eredetit, hanem hozzáfűzi, egy pontosvessző közbeiktatásával.
Ezt a második nevet a program „alternatív név”-nek hívja. A Stílusok munkaablak, Beállítások…, Beépített név elrejtése alternatív név megléte esetén jelölőnégyzettel a Stílusok munkaablakban és a Stílusok használata parancstáblán elrejthetjük az eredeti nevet. A Stílustárra viszont nincs hatással a vezérlő, ott marad a képen is látható kijelzés.
A név megadása után a stílus típusának kiválasztása következik a Stílustípus listából.
Az előző cikkben (stílus - alapok) már megismerkedhettünk a stílus típusokkal, de azért a kérdés jogos: mikor melyiket kell választani? A táblázatot és a listát egyértelmű, hogy mikor. A hivatkozottat meg csak akkor, ha speciális, a hivatkozott stílussal formázott bekezdés-részekből kívánunk tartalomjegyzéket készíttetni.
És mikor kell karakterstílust létrehozni? Csak akkor, ha egy dokumentumban ismétlődően el akarunk térni, egy-egy szó erejéig, a tartalmazó bekezdés stílusától. Nem sok tulajdonság-értékben, csak néhányban vagy csak egyetlen egyben. Például, egy tanulmányban a bevezetésre kerülő fogalmakat egyedi betűformázással ki akarjuk emelni. Vagy egy magyar nyelvű dokumentumban szereplő olasz szavakat dőlten kívánjuk formázni és a program olasz nyelvi eszközeivel ellenőriztetni. A bekezdés típus pedig univerzálisan használható. Betű és bekezdésformázásokat egyaránt tartalmaz.
A harmadik vezérlő a stílus tulajdonságlapján a Stílus alapja tulajdonság vezérlője, amellyel a szülőstílust deklarálhatjuk. És rögtön a lista első lehetséges szülőstílusa: „(nincs stílus)”. Tehát van árva stílus is :) Sőt, ha már a furcsaságoknál tartunk, nemcsak szülőstílus van, hanem nagyszülő-stílus is :) Sőt!
Tehát az „I. szint” nevű bekezdésstílusnak nincs szülője (alapja). A „II. szint” nevűnek viszont már van. Az „I. szint”. A „III. szint” nevűnek pedig a „II. szint”. Neki már van nagyszülője is, ez a „I. szint”…
És tudtam volna még folytatni! A stílusok hierarchiájának leírására már nem alkalmas a szülő-gyermek fogalom-páros, használjuk inkább a felmenők-leszármazottak fogalmakat. A képen látható „III. szint” (vándormadarak itatója) nevű stílus felmenői a „II. szint” és az „I. szint” nevű stílusok. Leszármazottai pedig a „IV. szint”, az „V. szint”, a „VI. szint” és a „VII. szint” nevű stílusok.
Az öröklés fogalmat is el kell vetnünk, mert az öröklés egy egyszeri, befejezett történés, de a módosuló tulajdonság-értékek átadása a leszármazottaknak ismétlődő folyamat.
Elmagyarázom, hogy ez hogyan történik. A példában szereplő hét „szint”-stílus minden tulajdonság-értéke azonos, az egyetlen betűméret tulajdonság kivételével. Módosítsuk a „IV. szint” stílus betűszín tulajdonságát pirosra.
A „IV. szint” és leszármazott stílusainak betűszín tulajdonsága piros értékűre módosult. Most módosítsuk a „I. szint” stílus betűszín tulajdonságát szürkére.
Tehát, az egymásra épülő stílusok módosuló tulajdonság-értékei átadódnak a leszármazottaknak, a hierarchiában lefelé haladva, egész addig a leszármazott stílusig, amelynek adott tulajdonság-értéke már nem azonos a módosított értékkel. Ahogy a képen is megfigyelhetjük a szürke betűszín csak a „III. szint” stílusig adódik át, mert a következő stílus („IV. szint”) betűszíne már nem kék. Ha viszont az „I. szint” stílus betűtípus tulajdonságát „Times New Roman” értékűre módosítom, akkor ez az érték mind a hat leszármazottnak átadódik. Figyelem, figyelem! Új bekezdésstílus létrehozásakor a „Stílus alapja” tulajdonságot a program automatikusan az aktuális bekezdés stílusára állítja be!
Új karakterstílus létrehozásakor a „Stílus alapja” vezérlő listájában a karakterstílusokat megelőzi két magyarázatra szoruló bejegyzés: „(alaptulajdonságok)” és „Bekezdés alapbetűtípusa”. A két szolgáltatás lényegileg azonos: összehangolja a karakterstílus és a karakterstílussal formázott szöveget tartalmazó bekezdés stílusát.
Ahogy az előbb megfogalmaztuk, karakterstílust csak akkor használunk, ha egy dokumentumban ismétlődően el akarunk térni, egy-egy szó erejéig, a tartalmazó bekezdés stílusától. Nem sok tulajdonságban, csak néhányban vagy csak egyetlen egyben. Ha a karakterstílusban nem adunk értéket a betűtípus-, a betűméretet- vagy a betűszín tulajdonságnak, mert a karakterstílussal formázott szöveget tartalmazó bekezdés stílusának értékekeit kívánjuk használni, akkor ezt az „(alaptulajdonságok)” illetve a „Bekezdés alapbetűtípusa” tétel kiválasztásával kell deklarálnunk.
Magunk között legyen mondva, az első kifejezés hülyeség, a második meg zagyvaság, mert az első esetben nem tulajdonságokról, hanem a tulajdonságok értékéről, a másodikban pedig nem a bekezdés alap(?!)betűtípusáról, hanem a bekezdésstílus betűformázó tulajdonságainak értékeiről van szó.
Térjünk vissza a stílus tulajdonságlapjához! A negyedik vezérlő a „Következő bekezdés stílusa” tulajdonság értékének megadására szolgál. Azt a stílust kell kiválasztanunk a listából, amelyet a program automatikusan alkalmaz majd, minden a deklaráció alatt álló (Stílus1) stílussal formázott bekezdést követő bekezdésre.
A deklaráció alatt álló stílus nevét a program automatikusan beírja a vezérlőbe. Természetesen, karakterstílusnak nincs ilyen tulajdonsága. Ha karakterstílust deklarálunk, akkor a vezérlő inaktív.
A tulajdonságlap Formázás területén két sor vezérlő áll, a felső sorban állók betű-, az alsó sorban állók bekezdésformázó tulajdonságok érték-adására szolgálnak.
A „térköz növelése” vezérlő az első kattintásra a „térköz előtte” tulajdonságot hat pontra, a „térköz utána” tulajdonságot pedig tizennégy pontra állítja be. Minden további kattintás hat ponttal növeli a két tulajdonság értékét (e). A „térköz csökkentése” vezérlő minden kattintásra egységnyivel (e) csökkenti a két tulajdonság érték, egész a hat és tizennégy pontos első lépcsőig, majd a következő kattintásra lenulláza a két tulajdonságot. A bal oldali behúzás vezérlők kattintásra a szokásos tabulátor távolsággal (e) növelik, illetve csökkentik a tulajdonság értékét.
Hogy a további tulajdonságok vezérlője (Formázás) miért került a panel bal alsó sarkába és miért nem a Formázás területen áll, azt csak a nagy redmondi variátor tudná megmondani.
A lista Betűtípus…, Bekezdés…, Tabulátorok…, Szegély…, Számozás… és Szövegeffektusok tételei a formázások tárgyalásakor megismert parancstáblákat jelenítenek meg.
A Nyelv… tételre kattintva a stílus nyelvét tudjuk deklarálni, de akkor mit állítunk az állapotsorból megjelenített parancstáblán?
Az „Aktuális dokumentum” beállítás mellett a kiválasztott nyelv lesz a Normál stílus nyelv tulajdonságának új értéke a szerkesztés alatt álló dokumentumban. Az Alapértelmezett (szokásos) vezérlővel a változást a Normál sablonba menthetjük.
Ha a dokumentum egy részét, az alkalmazott stílusoktól függetlenül, egy másik nyelv eszközeivel kívánjuk elválasztani illetve ellenőriztetni, akkor a parancstábla „Kijelölt szöveg” vezérlőjét kell választanunk. A program elmenti a szöveg-nyelv kapcsolatot és a dokumentum következő megnyitásakor ismét a kapcsolt nyelv eszközeivel dolgozhatunk a szövegen.
A régebbi Word verziókban objektumok elkülönítésére a program „Keret” szolgáltatását használtuk. Ez az eszköz a mostani „Szövegdoboz” modul őse. Tulajdonságaik közösek, de természetesen a szövegdobozé számosabbak, a kibővített szolgáltatás-készlet miatt. A bekezdéshez kapcsolt szövegdoboz tulajdonság-értékeit a Formátum vezérlő listájában álló Keret… utasítással megnyíló parancstáblán deklarálhatjuk.
Minden stílushoz gyorsbillentyűt rendelhetünk a Formátum, Billentyűparancs… utasítással megjelenített parancstáblán.
A Testreszabás panel megjelenésekor a kurzor az „Új billentyűparancs” mezőben áll. Ebben a kurzor-pozícióban adjuk ki azt a billentyűparancsot, amelyet a stílushoz társítani szándékozunk! A program nem csak megjeleníti a deklarált gyorsbillentyűt, hanem tájékoztatást is nyújt a billentyűparancs foglaltságáról a „Jelenlegi hozzárendelés” vezérlőben. Ha foglalt billentyű-kombinációt választunk, akkor a gyorsbillentyű eredeti funkciója felülíródik az aktuális dokumentumban illetve az összes Normál sablonon alapuló új dokumentumban (Módosítás mentése vezérlő).
A stílust és a megadott billentyűparancsot a „Hozzárendel” vezérlővel kell összekapcsolni. A művelet megtörténtét a program a gyorsbillentyű leírásának áthelyezésével jelzi a „Foglalt billentyűk” mezőbe. A hírtelen felindulásból elkövetett hozzárendelést a „Törlés” vezérlővel tudjuk visszavonni.
Már csak a tulajdonságlap alján álló néhány vezérlő magyarázata van hátra.
A „Hozzáadás a stílustárhoz” jelölőnégyzettel biztosíthatjuk, hogy a stílus a menüszalagról is elérhető legyen. Az „Automatikus frissítés” szolgáltatás pedig a stílus-idegen formázás végrehajtását követően a formázás tulajdonság-értékeivel automatikusan felülírja a bekezdés stílusának érintett tulajdonság-értékeit. Karakterstílusnak nincs ilyen tulajdonsága.
Végül a deklaráció mentésének helyéről dönthetünk: az aktív dokumentumba (Csak ebben a dokumentumban) vagy a Normál sablonba (A sablonon alapuló új dokumentumba).
stílus módosítása a deklaráció szerkesztésével
…amelyet a Módosítás… paranccsal kezdeményezhetünk. A parancs megtalálható a Stílustárban és a Stílusok munkaablakban a stílus helyi menüjében, illetve a Stílusok használata parancstáblán.
Isten hozzátok! Lelkem múlatni szeretne / Még veletek, kedves híveim, de az elragadó szél / Képzeletem százrétű vitorlájába beléfújt, / Szétszakad a horgony, fut gályám, elmarad a part, / S ringat habkarján a látkör nélküli tenger, / És míg orkán zúg, s a felhők dörgenek, én a / Lant idegébe kapok, s vad tűzzel zengi el ajkam / Harsány himnuszodat, százszorszent égi szabadság! (Petőfi Sándor)
margitfalvi.arpad@proton.me
