szakaszok formázása (négy)

2022-10-16    Word 2021
fogalmak
Kezdjük az általánosságokkal! A dokumentum szövegtörzsét a címek strukturáljak. A címekkel kialakított dokumentum-szerkezet általában kétszintű. Nézzünk egy példát!
a dokumentum logikai felépítése
Az olvasó, hogy rendszerbe tudja foglalni az olvasottakat, tudnia kell, hogy az éppen kifejtett gondolatok, melyik logikai egységben állnak. Ha már elfelejtette, segítünk neki: a fejlécben elhelyezzük a fejezetcímet és ha a dokumentum-szerkezet kétszintű, akkor nemcsak a második, hanem az első logikai szint címét is.
a fejléc tartalma
Tehát az első logikai szint címét a páros oldali (a képen fent, balra), a másodikét a páratlan oldali (képen lent, jobbra) fejlécben jelenítettük meg. A fejezetcím oldalán természetesen nem kell az olvasót emlékeztetni a fejezet címére.
a fejezetcím oldalának fejléce
Figyelem, figyelem! A szerzőnek és a dokumentum címének nem kell a fejlécben szerepelnie! Azt még a legfigyelmetlenebb ember se felejti el, hogy mit tart a kezében. Cég-kiadványokban gyakori a logó és az elérhetőség megjelenítése a fej- illetve láblécben. Erre semmi szükség. A sulykolás a marketing egyik legprimitívebb eszköze, kulturált ember nem él vele.
A többoldalas dokumentum első oldala a „címoldal”. Ezen se fejléc, se lábléc nincs.
a dokumentum címoldala
Kétoldalas dokumentum esetén (nyomtatás szerinti kétoldalas) gyakran még a címoldal hátoldalán sincs fej- illetve lábléc. Azért nincs, mert a hátoldal üres. És miért üres? Azért, mert így tartjuk szépnek vagy azért, mert a címoldalt a többi oldaltól eltérő minőségű papírra fogjuk majd nyomtatni.
A címoldal és üres hátoldala a címlap. A címlapot páratlan oldalon kezdődő második szakasszal alakíthatjuk ki. A páratlan oldalakon kezdődő szakaszokat tartalmazó dokumentumban gyakran előfordul, hogy a páratlan oldalon végződő szakaszt egy páratlan oldalon kezdődő szakasz követ. Ilyenkor egy üres, páros oldal alakul ki. Mi lesz ezeknek az oldalaknak a fej- illetve a láblécével? Erre nekünk nem kell figyelni, mert az üres szedéstükrű oldalakon a program nem jeleníti meg őket.
a címoldal üres hátoldala
A képen felül a címoldal üres hátoldala, alul pedig a harmadik oldal. Tehát az oldalszámozás a harmadik oldalon kezdődik a hármas számmal. Kezdődhet egyessel is, ha úgy akarjuk.
A páros- és a páratlan oldalakon eltérő fej- illetve lábléc szerkesztése közben figyelnünk kell, hogy melyik az objektum „külső” és a kötés közeli „belső” oldala. A legjobb lenne kétoldalas megjelenítésben dolgozni! Ezt meg is tehetjük, de sajnos nincs olyan szerkesztő nézet, amelyben a program nyomtatás-helyesen jelenítené meg a két oldalt. A Word előző verzióinak „Nyomtatási kép szerkesztő nézetben” lehetősége a 2021-es verzióban is megtalálható (Gyorselérési eszköztár és Menüszalag testreszabása) csak éppen a szerkesztés funkció hiányzik belőle. Akkor marad az egyoldalas megjelenítés.
a lábléc külső oldala
Az oldalszámok a képen látható dokumentumban a lábléc külső széléhez lettek igazítva. A páros oldal láblécének külső széle balra, a páratlan oldalé meg jobbra áll. Pontosan úgy, ahogy egy nyitott könyvben a bal oldali lap a páros, a jobb oldali a páratlan. Aki nem hiszi, járjon utána!
Jótanácsok. A fejléc ne legyen hangsúlyos és ne különüljön el a szövegtörzstől. A fejléc nem díszítő objektum, funkciótlanul vagy marketing okokból ne használjuk!
Itt valami sántít, gondolhatják a cikket olvasva. Hogyan készül például egy diplomamunka fejléce? Huszonegy fejezet, öt nagyobb logikai egységben! Azt így biztosan nem lehet megcsinálni! Nincs valami egyszerűbb megoldás? Van, de ahhoz a stílusok ismerete szükséges. És arról majd csak később lesz szó.
a megvalósítás folyamata
Mielőtt nekikezdünk a szerkesztésnek, végig kell gondolnunk, melyik szakaszban, milyen fej- illetve láblécet szeretnénk. Másként fogalmazva ellenőriznünk kell a fejléc szerkesztési egységeit: melyik szakaszban kell a szakasz első oldalát megkülönböztetni a többitől. A páros és páratlan oldalak megkülönböztetése, függetlenül az aktív szakasztól, mindig a teljes dokumentumra érvényesül. A beállításokat a fejléc aktiválása nélkül is módosíthatjuk az Elrendezés, Oldalbeállítás csoport parancstáblájának Elrendezés lapján.
szerkesztési egységek deklarálása
A fejléceket és a lábléceket külön-külön munkamenetben készítjük el. Helyezzük át a kurzort a dokumentum elejére (Ctrl+Home), majd kattintsunk duplán a fejlécre. Ennek hatására a program feltérképezi a dokumentumot: hol állnak a szakasztörések, melyik szakaszban állítottunk be eltérő első oldalt, illetve deklaráltunk-e a páros és páratlan oldalak megkülönböztetését. A vizsgálat eredménye egy sorrendi lista a fej- illetve láblécek szerkesztési egységeiről. Amikor a dokumentum első lapján a kurzort a fejlécre helyezzük, akkor ennek a listának az első eleme válik aktívvá. Az Élőfej és élőláb, Navigáció, Előző és Következő vezérlőivel a szomszédos szerkesztési egységet aktiválhatjuk.
lépés a szomszédos szerkesztési egységre
És így lépegetve haladunk a dokumentum vége felé. A lábléc szerkesztése is így történik. A program minden szerkesztési egység azonosítóját megjeleníti a fejléc határát jelölő szaggatott vonal alatt, illetve a lábléc határát jelölő szaggatott vonal felett: Első/Páros/Páratlan oldal előfeje/élőlába - Szakasz <sorszám>.
fejléc szerkesztési egységei
A program az aktív szerkesztési egységben megjeleníti az azonos pozícióban álló (első-, páros-, páratlan oldal) előző szerkesztési egység tartalmát. Ezt az Ugyanaz, mint az előző felirattal jelzi. Ha köszönjük nem kérjük, akkor az Élőfej és élőláb, Navigáció, Csatolás az előzőhöz vezérlővel tudjuk kikapcsolni.
ugyanaz, mint az előző
A szerkesztési egység aktiválását követően, az első dolgunk mindig az „Ugyanaz, mint az előző” funkció ellenőrzése legyen, mert ha megfeledkezünk róla a beírt tartalom az előző, azonos pozícióban álló szerkesztési egységben is meg fog jelenni.
És ha már a hibáknál tartunk. Előfordulhat, hogy az egyik szakaszban meggondolatlanul kikapcsoljuk a páros és páratlan oldalak megkülönböztetését. És ilyenkor, a program a dokumentum minden páros oldali fejlécét lecseréli az adott szakasz páratlan oldali fejlécére.
oldalak számozása
Miután végeztünk a fejlécek létrehozásával, a dokumentum elejétől indulva hozzáláthatunk az oldalak számozásához. Az oldalszámok helye a láblécben van. A cikk ábráin a fejlécben álló oldalszámokkal csak az adott fejléc páros illetve páratlan oldaliságát jeleztem.
A címoldalon nincs oldalszám és ha a címoldal hátoldala üres akkor ott sincs. A szokásos beállításokkal a címoldal az egyes sorszámú oldal. A Page mező ez alapján számoz. Ha módosítani akarjuk az első számozott oldal sorszámát, akkor azt az Élőfej és élőláb, Élőfej és élőláb, Oldalszám, Oldalszám formázása… paranccsal kezdeményezhetjük.
kezdő sorszám megadása
A Számozás módja vezérlő két állapota közül Az előző szakasz folytatása a címoldaltól kezdődő számozást jelenti. A fej- és a láblécek szerkesztési egységei azonosak, de az Ugyanaz, mint az előző beállításaik önállóak.
margitfalvi.arpad@gmail.com