szövegek mozgatása, másolása
2022-04-13 Word 2021
fogalmak
Objektumok áthelyezése és másolása számítógépes alapművelet. Ha látjuk a képernyőn az objektum tervezett új helyét illetve másolatának helyét, akkor a „húzás” művelettel oldhatjuk meg a feladatot, ha nem látjuk, akkor „vágólapot” kell használnunk.
A „húzás” vagy más szóval „vonszolás” egy egérművelet: rámutatunk egy objektumra, és lenyomott egérbillentyűvel mozgatjuk az egeret. Azután, a billentyűt nem felengedve, rámutatunk az objektum új helyére, és felengedjük az egérbillentyűt. Ez az áthelyezés vagy más néven a mozgatás. Ha a művelet alatt még a Ctrl billentyűt is folyamatosan nyomjuk, akkor az a másolás művelet. De csak akkor, ha a Ctrl-t engedjük fel utoljára!
A vágólap egy szolgáltatás, amely objektumok átmeneti tárolását végzi. A vágólapos áthelyezés illetve másolat-készítés három lépésben történik. Az első lépésben az áthelyezendő objektumot „kiemeljük” az eredeti helyéről és a vágólapra „helyezzük”. Ezt a műveletet „kivágásnak” nevezzük. Másolat-készítésnél nem az objektum, hanem annak egy kópiája kerül ideiglenes tárolásra. Ez a művelet a „másolás”. A második lépésben a képernyő-váltást követően meghatározzuk az objektum, illetve a másolat helyét, majd a harmadik lépésben utasítást adunk a vágólapon lévő objektum elhelyezésére a dokumentumba. Ez a művelet a „beillesztés”.
áthelyezés és másolás húzással
A szövegszerkesztő programban a kijelölt szövegrész „húzható”. Feltéve, ha a művelet engedélyezve van a Fájl, Beállítások, Szerkesztés, Szöveg áthelyezése húzással vezérlővel. Természetesen a vezérlő felirata így lenne helyes: Szöveg áthelyezése és másolása húzással. Vagy úgy, hogy: A kijelölt szöveg húzható. A funkcióbillentyű nélküli húzás az áthelyezés, a Ctrl billentyűs a másolás.
A képen felül a műveletnek azt a fázisát látjuk, amikor a már kijelölt a szövegre éppen rámutatunk. Középen az áthelyezéskor, alul pedig a másoláskor megjelenített speciális egérmutatót figyelhetjük meg. Mindkét mutató tartalmazza a függőleges kurzort, a nyilat és a húzott szöveget szimbolizáló pici téglalapot. A másolat-készítős mutatón még egy kis pluszjelet is látunk.
áthelyezés és másolás vágólappal
A bevezetőben megfogalmazott felosztást, hogy mikor melyik módszert alkalmazzuk, csak praktikus szempontok magyarázzák. Nincs semmilyen korlátozás, azt a megoldást választjuk, amelyik szimpatikus.
A vágólap vezérlőit a Kezdőlap, Vágólap csoportja tartalmazza. A Beillesztés vezérlő listájával egyenlőre nem kell foglalkoznunk. A művelet lépései a következők. (1) A szöveg vagy a szöveg egy kópiájának vágólapra helyezése Kivágás-sal (Ctrl+X) vagy Másolás-sal (Ctrl+C). A művelet nem csak a szöveget alkotó-, hanem az azt tördelő karakterekre is kiterjed. Többes kijelöléssel nem szomszédos szövegeket is vágólapra helyezhetünk. (2) A szöveg új helyének illetve a másolat helyének megadása a kurzorral. (3) A vágólapon lévő szöveg elhelyezése a kurzor pozíciójában Beillesztés-sel (Ctrl+V).
Ha egy billentyűparancsot meg akarunk tanulni, akkor az első három alkalommal ne legyünk lusták, nézzünk utána! Negyedik alkalommal már eszünkbe fog jutni. De az is előfordulhat, hogy valaki nem szereti a billentyűparancsokat. Úgy általában. Neki ott a kijelölt szöveg gyorsmenüje. Abban is megtalálhatók a vágólap parancsai.
Ez meg itt a vágólap működésének sémája. De, miért Windows? Hát, nem a Word-ben vagyunk? És, mi az, a kópia beillesztése?
Azért Windows vágólap, mert a Word az operációs rendszer vágólapját használja. Ezzel a megoldással közvetlen adat-csere valósulhat meg más programokkal. Amit itt már megfogalmaztam, azt vágólappal be tudom illeszteni egy másik program állományába. És viszont.
Egyszerű a válasz a második kérdésre is. A Kezdőlap, Beillesztés utasítás végrehajtásakor, nem a vágólap tartama, hanem annak egy másolata kerül beillesztésre. A vágólap tartalma megmarad. De meddig? Ameddig nem helyezünk rá újabb szöveget. Mert az új szöveg felülírja a régit. Egyetlen szó, akár tíz oldalt is.
A vágólap kapacitása nincs korlátozva, csak a számítógépünk teljesítőképessége szab határt neki. Ennek ellenére az operációs rendszer próbálja elkerülni a nagy méretű tartalmak felesleges tárolását, ezért ha a program bezárásakor több oldalnyi szöveget talál a vágólapon, akkor kérdést kapunk.
Ha a vágólapon álló szöveg egy oldalnál kevesebb, akkor az kérdés nélkül tárolódik tovább.
office vágólap
Tehát, van a Word-nek is vágólapja!? Hát, van is, meg nincs is. Mindenesetre van egy Word szolgáltatás, amely az operációs rendszer vágólap moduljára épül. A szolgáltatást a Kezdőlap, Vágólap csoportjából indíthatjuk el.
A kis nyilas vezérlő egy segédablakot jelenít meg a képernyő bal szélén, „Vágólap” felirattal. De, miért van szükség egy ilyen nagy felületre? Azért, mert az Office vágólap huszonnégy elem tárolására alkalmas. Ezt az elemszámot fejben már nem tudnánk követni. Ezért a program a segédablakban mintát jelenít meg a vágólapra helyezett objektumokról. A szövegek esetén például így.
A segédablakban felül a legutóbb kivágott vagy másolt elem mintája áll, alatta időrendben a korábban ráhelyezettek mintái. Ha kimerítettük az Office vágólap kapacitását, akkor a program úgy csinál helyet a huszonötödik objektumnak, hogy törli a legkorábban ráhelyezett elemet (az elsőt).
De, ne szaladjunk annyira előre! Egyenlőre ott tartottunk, hogy bekapcsoltuk a szolgáltatást a segédablak megjelenítésével. Ezután úgy cselekszünk, mintha a Windows vágólapot használnánk! A szöveg vágólapra helyezése továbbra is a Kivágás és a Másolás paranccsal történik, de a vágólapra kerülő új elem nem írja felül a már korábban ráhelyezettet. A Beillesztés is működik, de azzal mindig csak a legutolsó elemet tudjuk beszúrni a dokumentumba.
A segédablakot nem szükséges folyamatosan a képernyőn tartani! Nyugodtan be is zárhatjuk! Az Office vágólap aktív állapotát a tálca értesítési területén megjelenített pici ábra jelzi. A kis, csipeszes kartonra mutatva a szolgáltatás kihasználtságáról kapunk információt. Sőt, amikor újabb elemet helyezünk rá…
Az utoljára az Office vágólapra helyezett elemet tehát a Beillesztés paranccsal szúrhatjuk be a dokumentumba. De a korábban eltárolt elemeket már csak a vágólap ablakából. Az ablak megjelenítése történhet a Kezdőlap, Vágólap csoport nyilas vezérlőjével vagy az értesítési területen a szolgáltatás ikonjára duplán kattintva. A beszúrandó elem egy kattintással helyezhető el a kurzor pozíciójába. A segédablak tetején álló „Az összes beillesztése” vezérlővel a teljes vágólap-tartalom a dokumentumba másolható.
Másolható! Tehát nem a tárolt elem, hanem egy kópiája kerül beszúrásra. Minden az Office vágólapon álló elemhez egy listás vezérlő is tartozik, amely az elem jobb oldalán jelenik meg, ha az egérmutató az elem felett áll. A vezérlő listája tartalmazza a „Törlés” parancsot, amellyel megszabadulhatunk a már feleslegesen tárolt elemtől. Előfordulhat, hogy felszólításra kell törölnünk, mert a program nem mindig távolítja el automatikusan a legkorábbi elemet a vágólap beteltekor. Ezt a helyzetet látjuk a képen.
Az elemek generális törlése az ablak tetején álló „Az összes törlése” vezérlővel, vagy az értesítési területen álló vágólap-ikon helyi menüjének azonos nevű parancsával történhet.
Az Office vágólap a Microsoft Office programok közötti közvetlen adat-csere eszköze. Ennek ellenére, aktív állapotában a nem Office programok vágólap-használata során másolt vagy kivágott objektumok is megjelennek rajta!
Magyarul, a nem Office programok által a vágólapra helyezett objektumokhoz is hozzáférünk a Wordben. Mondjuk, ezt az operációs rendszer egyobjektumos vágólapjával is meg tudnánk csinálni! Ez a működés természetesen azt is jelenti, hogy a Wordben az Office vágólapra helyezett utolsó objektumot a nem Office programok is be tudják illeszteni a saját fájljaikba.
Az Office vágólap szolgáltatást az értesítési területen álló ikonja helyi menüjéből kapcsolhatjuk ki: „Összegyűjtés leállítása”. Ha ez a Word bezárása elött nem történik meg, akkor a következő program-indításkor az Office vágólap automatikusan aktiválódik.
nyárs
Ez a szolgáltatás is az „összegyűjtés”-t egyszerűsíti. És ez is egy tároló, de nem ideiglenes tároló, mint az Office vágólap, hanem, mondjuk, egy középtávú tároló. Középtávú, mert a tartalmát a Word egy a programhoz tartozó segédfájlba menti, és ezáltal napok után is elérhető marad.
A képen a nyárs működési sémáját látjuk. Először kijelöljük a szöveget, majd a Ctrl+F3 billentyűparanccsal a nyársra helyezzük. Ez kivágással történik, tehát a szöveg az eredeti helyéről eltűnik. Azután egymás után a nyársra helyezzük a többi szükséges elemet is. Az elemek nagysága nincs korlátozva. Minden elem a nyárson egy külön bekezdésbe kerül. Tehát a nyársra kerülő szöveg végén álló bekezdés vége karaktert nem kell kijelölni. A nyárs kapacitása nincs korlátozva.
Az összegyűjtés fázisa megszakítható, azután bármikor folytatható. A nyársra került objektumok elvesztik önálló kezelhetőségüket és sorrendben, egyetlen egységet alkotnak. Tehát a beillesztés utasítás is a nyárs egészére vonatkozik. A beillesztés a kurzor pozíciójába történik.
Eldönthetjük, hogy a művelet után megmaradjon vagy törlődjön a nyárs tartalma. Ha meg akarjuk tartani, akkor beírjuk, hogy „nyárs” és F3-at ütünk. Ha már nincs szükségünk az összegyűjtött tartalomra, akkor a Shift+Ctrl+F3 paranccsal helyezhetjük át a nyárs tartalmát a dokumentumba.
Mire jó ez a hülyeség? Gondolhatja az, aki még nem hallott erről az eszközről. Ez is egy szolgáltatás, mint a többi. Lehet, hogy csak ritkán használjuk, de azért jól jön objektumok összegyűjtésekor. Képzeljük el! Egy új dokumentumot kezdünk, amely egy másik dokumentum alapján készül. Megnyitjuk a forrás-fájlt és a nyárssal összegyűjtjük a felhasználandó részeket, majd beillesztjük az új dokumentumba. Na, persze! És közben tönkretettük a kivágásokkal az eredeti dokumentumot! Nem, nem! Azt a beillesztés követően bezárjuk és nem mentjük a módosításait.
tároló eszközök összehasonlítása
Szövegrészek mozgatásához és másolásához három tároló eszközt használhatunk. Ezeknek az eszközöknek a funkciója eltérő, tehát felhasználhatóságuk is az.
Az Office vágólap „Az összes beillesztése” művelete és a nyárs két output művelete a tárolóba helyezés szerinti időrendben illeszti be a dokumentumba a tárolt elemeket. Tehát, az első a legkorábban, az utolsó a mostanában tárolóba helyezett elem lesz.
Van még egy speciális működési tulajdonsága a három eszköznek. A tárólóba helyezést visszavonás művelettel (Ctrl+Z) nem tudjuk semmissé tenni. A kivágott szöveg visszakerül ugyan az eredeti helyére, de a kópiája marad a tárolóban.
margitfalvi.arpad@gmail.com
