táblázat (egy)

2022-11-24    Word 2021
fogalmak
A táblázat a szövegszerkesztő programban elsősorban szemléltető eszköz, másodsorban pedig pozícionálási eszköz. Ha „szemléltet”, akkor a téma megértését szolgálja, ha „pozícionál”, akkor objektumok harmonikus elhelyezését segíti. Utóbbi funkciójában „elrendezéstáblázat”-nak is mondják.
A táblázat vízszintes elemei a sorok, függőleges elemei az oszlopok. A sor és az oszlop metszéspontjában áll a cella. A táblázat első sora tartalmazza az oszlopcímkéket, első oszlopa pedig a sorcímkéket. De a címke helyett, mondhatjuk azt is, hogy „oszlopnév”, meg „sornév”.
oszlop- és sorcímkék a táblázatban
Az oszlopok cellákat metszenek ki a sorokból. Ezek szerint, ahány oszlop, annyi cella egy sorban. Nem feltétlenül! És az oszlopok cella-száma sem okvetlenül a sorok számával azonos!
a táblázat egyéni szerkezete
A táblázat egyedi szerkezetét cellák felosztásával, illetve cellák egyesítésével alakítjuk ki.
A cella tartalmazhat szöveget, képet, alakzatot és minden olyan objektumot, amelyet a szövegtörzsben is elhelyezhetnénk. És betű- és bekezdés-formázást is, ha tartalma szöveg. A bekezdés-formázásban, természetesen, a tabulátor-pozíció létrehozásának lehetőségét is beleértjük. A cella tartamát a szokásos módon (Del, Backspace), a táblázat alkotóelemeit (sor, oszlop, cella) és magát a táblázatot is menüutasítással törölhetjük.
táblázat létrehozása
Új táblázat generálását a Beszúrás, Táblázat, Táblázat beszúrása… utasítással kezdeményezhetjük. Ha a táblázat a már meglévő szöveg végén áll majd, akkor hozzunk létre számára egy új bekezdést, ha a meglévő szövegben, akkor a parancs kiadása előtt a kurzor egy bekezdés első karaktere előtt álljon. A táblázat közvetlenül a kurzor felett fog majd megjelenni.
táblázat beszúrása parancstábla
Az „Új táblázat” parancstáblán tudjuk megadni, hogy hány oszlopos és hány soros táblázatot szeretnénk. Az oszlopok szélességét „Az automatikus méretezés működése” vezérlővel határozhatjuk meg. Három lehetőség közül választhatunk. (1) A szedéstükör szélességéhez igazított oszlopszélességek. A táblázat azonos szélességű oszlopokból áll majd és teljesen kitölti a margók közötti távolságot. (2) Felhasználói oszlopszélességek. A táblázat a felhasználó által megadott szélességű oszlopokból fog állni. (3) Tartalomhoz igazított oszlopszélességek. Az egyes oszlopok szélessége mindig az adott oszlop legszélesebb tartalmához lesz igazítva.
új táblázat, választható oszlopszélességek
A szedéstükör szélességéhez igazított oszlopszélességeket (képen fent) az „Állandó oszlopszélesség” vezérlő „Auto” értékével vagy az „Automatikus méretezés az ablakhoz” vezérlővel kérhetjük. Ha meghatározott szélességű oszlopokat (középen) akarunk, akkor írjuk be centiméterben (például: 3,6) a kívánt szélességet az „Állandó oszlopszélesség” vezérlő érték-mezőjébe! Tartalomhoz igazított (lent) oszlopszélességeket az „Automatikus méretezés a tartalomhoz” vezérlővel kérhetünk. A tartalomhoz igazított oszlopszélességű táblázat kezdetben elég nyomi, de a feltöltés során kirúgja magát.
A táblázat bal felső sarkában álló táblamozgató fogantyú és a jobb alsó sarkában álló méretező fogantyú az egérműveletek eszköze. A cellában és a sor végén látható nyúlványos köröcske (pénznem jel) a „cella végjel” illetve a „sor végjel”. Mindkettő a kurzor pozícionálását segíti.
a táblázat vezérlői és jelzései
az új táblázat szokásos beállításai
Az új táblázat az oszlopszélesség-típustól függetlenül vízszintesen a bal margóhoz lesz igazítva.
És a szedéstükröt teljes szélességében elfoglalja, még akkor is, ha arra nincs is szüksége. Másként fogalmazva, a táblázat jobb oldalán álló üres területet a dokumentum szövege nem tudja elfoglalni a táblázat szokásos beállításai miatt.
Az új táblázat minden celláját a program vékony fekete vonallal szegélyezi. Természetesen ez a beállítás, a fentiekkel együtt módosítható.
A szedéstükör szélességéhez igazított és a felhasználói szélességű oszlopok feltöltésekor furcsa automatizmusok jelentkeznek.
a szokásos beállítások mellet az oszlop szélességét a legszélesebb tartalmú határozza meg
A szedéstükör szélességéhez igazított oszlopok (képen fent) az adatok beírásakor megszélesednek. A táblázat szélessége azonban nem változik, mert a növekedés mindig a szomszéd oszlop kárára történik.
A felhasználói oszlopszélességű táblázatban (képen lent) a szélesedés a táblázat szélességét növeli. Egészen a jobb margóig. Azután a táblázat szélessége már nem változik, és a szélesedést, ebben az esetben is, más oszlopok keskenyedése követ. Mindkét jelenséget az új táblázat egy szokásos beállítása okozza: Elrendezés (táblázat), Táblázat, Tulajdonságok, Beállítások…, Automatikus átméretezés a tartalomnak megfelelően.
az automatikus átméretezés tíltása
mozgás a táblázatban
A táblázatban az „első” és „utolsó” fogalmakat a cellákat balról jobbra és felülről lefelé szemlélve kell értelmezni. Például, a táblázat első cellája, első sorának első cellája, utolsó cellája pedig utolsó sorának utolsó cellája. Természetesen, ugyanezt oszlopokkal is megfogalmazhatjuk.
A sorban balról jobbra haladva, a Tab billentyűvel lépegethetünk egyik cellából a másikba. Mikor a sor végére érünk, akkor a következő sor első cellája következik. Egész a táblázat utolsó cellájáig és ha ott is leütjük a Tab-ot, akkor a program egy új sort illeszt a táblázathoz és annak az első cellájába lép. A Sfift+Tab-bal az ellenkező irányba haladhatunk. Szándékosan kerültem a „kurzor áthelyezése” kifejezést, mert mindkét billentyűparancs kijelöli a szomszédos cella tartalmát, persze csak akkor, ha van neki, és a kurzort egy külön művelettel kell megjelenítenünk.
A táblázatban a Tab billentyű eredeti funkcióját, a kurzor áthelyezését a következő illesztési pontra, a Ctrl+Tab billentyűk veszik át.
A nyílbillentyűk is átviszik a kurzort a szomszédos cellába, de csak akkor, ha az adott irányban a cellában már nincs hová lépni.
átlépés a szomszédos cellába nyílbillentyűkkel
Négy különböző színnel jelöltem azokat a kurzor-pozíciókat, ahonnan az azonos színű nyíl-billentyűt lenyomva átléphetünk a szomszédos cellába.
Az aktív oszlop első és utolsó cellájába az Alt+Page Up és az Alt+Page Down billentyűkkel, az aktív sor első és utolsó cellájába az Alt+Home és az Alt+End billentyűkkel helyezhetjük át a kurzort.
ugrás a sor és oszlop első és utolsó cellájába
kijelölés
A táblázat elemei kijelölhetők egérmutatóval, az egérkurzorral, menüutasításokkal és a billentyűzettel. Először vegyük az egérmutatós módszert.
táblázat-elemek kijelölése egérmutatóval
Cella kijelölése: a cella bal szélén megjelenő fekete, Északkelet felé mutató nyíllal (033), az egérbillentyűre kattintva. Oszlop kijelölése: a táblázat felső szegélyén megjelenített fekete, lefelé mutató nyíllal (003) és kattintással. Sor kijelölése: a táblázat bal szegélye elött a sorra mutatva (015), kattintással. Táblázat kijelölése: a mozgató fogantyúra (001) kattintva.
Természetesen lenyomva tartott egérbillentyűvel több szomszédos cella-, sor- és oszlop is kijelölhető. Ha nem szomszédos elemeket kívánunk kijelölni, akkora az elsőt követő további kijelöléseknél már a Ctrl billentyűt is nyomnunk kell. Tetszőleges tábla-területet nem csak az egérmutató-, hanem az egérkurzor húzásával is kijelölhetünk.
A kurzort tartalmazó cellát, sort, oszlopot és táblázatot a Táblázattervezés, Táblázat, Kijelölés lista parancsaival jelölhetjük ki. A Shift a táblázatban is a kijelölés billentyűje.
a táblázat szerkezetének módosítása
Amikor kívülről a táblázat felső, vagy bal oldalához közelítünk az egérrel, akkor kis plusz-jeles vezérlő jelenik meg. Ezzel a vezérlővel oszlopot vagy sort tudunk beszúrni a táblázatba a jelzett helyen. Ha a vezérlő nem a kívánt pozícióban áll, akkor az egeret lassan mozgassuk vízszintesen (oszlop beszúrása) vagy függőlegesen (sor beszúrása) a kívánt helyre.
oszlop és sor beszúrása egérrel
Ugyanezt megtehetjük menüutasítással is. Először kattintsunk abba a cellába, amelyiknek a szomszédságába új sort vagy új oszlopot kívánunk beszúrni, majd kattintsunk az Elrendezés (táblázat), Sorok és oszlopok csoport valamelyik „beszúrás” vezérlőjére.
oszlop és sor beszúrása menüutasítással
És tessék mondani, csak egyesével lehet haladni? Nem! Egyáltalán nem. Kijelöléssel meghatározhatjuk a beszúrandó elemek számát.
több oszlop és sor beszúrása menüutasítással
A képen felül a kijelölés után a „Beszúrás jobbra”, alul pedig a Beszúrás felülre” parancsot adtam ki. Persze, teljes oszlopokat (oszlopok beszúrása) vagy teljes sorokat (sorok beszúrása) is ki lehet jelölni a beszúrás elött. Ezt a furmányos kijelölést csak azért mutattam meg, hogy érthető legyen a működés.
A sor végjel elött álló kurzorral és Enter ütéssel egy új sort szúrhatunk be a táblázatba az aktív sor alá.
új sor beszúrása a aor végjel elött álló kurzorral és Enter ütéssel
A táblázat utolsó sorának utolsó cellájában a Tab billentyűt lenyomva a program már nem tud a következő sor első cellájába ugrani, ezért egy új sort illeszt a táblázathoz és annak első cellájába helyezi át a kurzort.
új sor a Tab billentyűvel a tábla utolsó sorának utolsó cellájában
Az aktív cella pozíciójában a táblázatot egy üres cellával bővíthetjük: Elrendezés (táblázat), Sorok és oszlopok, Táblázatcellák beszúrása.
cellák beszúrása
Először (képen felül) a „Cellák eltolása lefelé” utasítást választottam. Majd megismételtem a műveletet és most (képen alul) a „Cellák eltolása jobbra” lehetőséggel éltem. Az eredeti táblázatot fekete szegéllyel emeltem ki. Figyelem, figyelem! Ez a művelet, még akkor is az eredeti táblázat területének bővítését eredményezi, ha az eltolás irányába eső oszlop vagy sor végén üres cellák állnak! Több cella beszúrását kijelöléssel kérhetjük.
Ahogy a fogalmak tárgyalásakor tisztáztuk, a táblázat egyedi szerkezetét cellák egyesítésével illetve felosztásával alakítjuk ki. Az Elrendezés (táblázat), Egyesítés, Cellák egyesítése paranccsal a kijelölt cellákat vonhatjuk össze.
cellák egyesítése
Az aktív cella felosztását az Elrendezés (táblázat), Egyesítés, Cellák felosztása paranccsal kezdeményezhetjük. A függőleges tájolású részek számát az Oszlopok száma, a vízszintes tájolású részekét a Sorok száma mezőben kell megadnunk.
cellák felosztása
A Cellák egyesítése a felosztás előtt vezérlő csak akkor aktív, ha a művelet előtt több cellát jelöltünk ki. Ha azért tettük ezt, mert több cellát azonos módon akarunk felosztani, akkor vegyük ki a pipát, de ha a kijelölt területet akarjuk felosztani, akkor ne bántsuk.
Cella felosztásakor a cella tartalma is felosztásra kerül. A tartalom felosztása a felosztott cella bekezdéseinek szétosztását jelenti a felosztott és a felosztással létrejövő új cellák között. Ha nem lehet azonos számú bekezdést elhelyezni a cellákban, akkor a program az „osztási maradékot” a táblázatban előbbre álló cellák között egyenlően osztja szét.
Az aktív vagy kijelölt táblázatrészeket és magát a táblázatot az Elrendezés (táblázat), Sorok és oszlopok, törlés lista utasításaival törölhetünk.
margitfalvi.arpad@gmail.com