táblázat (négy)
2023-01-05 Word 2021
oszlopok és sorok mozgatása, másolása
Egérrel vagy vágólappal? Egérrel! Oké. Jelöljük ki az oszlopot. Mutassunk rá a kijelölésre, majd lenyomott egérbillentyűvel vigyük a kurzort annak az oszlopnak a név-cellájába, amely az áthelyezés pozíciójában áll. Miután felengedtük az egérbillentyűt a program a többi oszlop jobbra tolásával helyet csinál az áthelyezendő oszlopnak, és…
A képen látható táblázatban a „belépett” oszlopot akartam a „fizetés” oszlop elé helyezni. Kijelöltem az oszlopot és a „fizetés” feliratra húztam a kurzort. Ha több oszlopot akarunk mozgatni, akkor is így kell eljárni! Például, a „belépett” és a „dicséret” oszlopokat akarom a „fizetés” oszlop elé helyezni.
A húzást kivéve azonosak a műveletek akkor is, ha vágólappal dolgozunk: kijelölés, kivágás, kattintás a kívánt pozícióban álló oszlop nevére és beillesztés.
A másolás is így működik, csak az egérbillentyű mellett még a Ctrl-t is nyomni kell, illetve nem kivágás művelet, hanem másolás.
A sorok mozgatása sem sokban különbözik. Itt is kijelöléssel kezdődik a műveletsor, csak most annak a sornak az első cellájába kell húzni a kurzort, amelyik az áthelyezés pozíciójában áll. A program a sorok lefelé tolásával csinál helyet az áthelyezendő soroknak.
Az egeres és vágólapos sormásolás analóg az oszlopok másolásával.
többoldalas táblázat
„Szép táblázatot Wordben, nagy táblázatot Excelben kell csinálni” tartja a népi bölcsesség. És ha, mégis a Word dokumentumba kell hogy álljon a nagy táblázat? Akkor nincs mit tenni, szúrjuk be a táblázatot. Ne felejtsük el meghatározni, hol legyen az oldaltörés a táblázatban! Vezérlője: Oldaltörés soron belül is lehet.
Ez a tiltás, kivettük a pipát a jelölőnégyzetből, arra utasítja a programot, hogy az oldaltörést valamelyik sor szegélyére pozícionálja. A képen alul a táblázat egy részét piszkozat nézetben látjuk, az oldaltörés pontvonalával.
Az Ismétlés minden oldal tetején címsorként vezérlő kényelmi szolgáltatást nyújt. Ha betesszük a pipát a jelölőnégyzetbe, akkor a program a parancskiadás előtt kijelölt sort (a képen piros nyíllal jelöltem) minden lap tetejére be fogja szúrni.
És, ha végül belátjuk, hogy van némi igazság a népi bölcsességben, akkor egyszerűen feldarabolhatjuk a nagy táblázatot. Persze csak lépésről, lépésre. A darabolás egy táblázatból kettőt csinál. Mielőtt kiadjuk a parancsot kattintsunk bele a leendő második táblázat első sorába: Elrendezés (táblázat), Egyesítés, Táblázat felosztása.
Két azonos oszlopszámú és azonos oszlopszélességű táblázatot a fenti képen látható kurzorpozícióban a Delete billentyűvel egyesíthetünk. A program az eltérő szerkezetű táblázatokat is egyesíti, de az egyesítést követően már körülményesebb lesz a struktúrák összehangolása.
tablazat rendezése
A táblázat rendezése a Wordben a táblázat sorainak sorrendbe állítását jelenti. A sorok sorrendjét meghatározott cellájukban álló adat ABC sorrendje, illetve értékek esetén, rangsora határozza meg. A rendezés tehát a táblázat egyik oszlopa alapján történik. Ezt az oszlopot nevezzük „rendező oszlopnak”!
További két oszlopot is megnevezhetünk, hogy az esetleges „holtversenyt” feloldhassuk. A rendező oszlopok hierarchikus szerkezetet alkotnak: elsődleges rendező oszlop, másodlagos rendező oszlop és harmadlagos rendező oszlop. Ha az elsődleges rendező oszlopban ismétlődések találhatók, akkor a program az azonos adatokat tartalmazó sorok sorendjét a másodlagos rendező oszlop adatai alapján állapítja meg.
A harmadlagos rendező oszlop adatait a program csak akkor vizsgálja, ha a táblázatban olyan sorokat talál, amelyekben az elsődleges- és másodlagos rendező oszlop adatai is azonosak. Ezeknek a soroknak a sorrendje a harmadik rendező oszlopban álló adataik sorrendjével lesz azonos.
Holtverseny kialakulhat sorok között másodlagos és harmadlagos rendező oszlop deklarálása mellett is. Ebben az esetben a holtversenyben állók közül, az a sor, amelyik rendezés előtt a táblázatban előbbre állt, az a rendezés után is előbbre fog állni.
Ez volt az elmélet, most nézzük a gyakorlatot! A rendezés vezérlője, „A” és „Z” betűs nyíl, megtalálható a Kezdőlap, Bekezdés csoportban és az Elrendezés (táblázat), Adatok csoportban is.
A képen felül a rendezetlen-, alul a rendezett táblázatot látjuk. És középen a Rendezés parancstábla áll. A három rendező mező vezérlői, felülről lefelé haladva, hierarchikus sorrendben állnak. Az első vezérlőkkel a rendező oszlopot kell kiválasztanunk. Természetesen, csak abban az esetben kell másodlagos rendező oszlopot deklarálni, ha a rendező oszlopban ismétlődő cellatartalmak állnak. És csak akkor harmadlagosat, ha az elsődleges- és a másodlagos…
A Típus vezérlőkkel a rendező oszlop cellatartalmainak adattípusát kell beállítanunk, ha szükséges. De általában nem szükséges, mert a program felismeri az adattípusokat. Még az „óó:pp” formátumban megadott (03:25) időpontokat illetve időtartamokat is felismeri, és dátum adattípust állít be hozzájuk. A Mező feliratú vezérlőkkel nem kell foglalkoznunk.
Az Emelkedő-Csökkenő vezérlőpárosokkal a sorrend irányát határozhatjuk meg. Az Emelkedő sorrend szöveg adattípusú cellatartalmak esetén ABC sorrendet, számok esetén fordított rangsor szerinti sorrendet (elől a kicsik) jelent. Dátum és idő adattípusú cellatartalmak Emelkedő irányú rendezése kronológiai sorrendet követ.
A „Van fejlécsor” felirat azt jelenti, hogy a táblázat első sorában az oszlopnevek állnak. Ezt általában a program meg tudja állapítani, csak akkor szorul a segítségünkre, ha csupa szöveg adattípusú oszlopból áll a táblázat. Az Egyebek… vezérlővel megnyíló parancstáblán a kis és nagybetűk megkülönböztetését kérhetjük. Ha kérjük, akkor növekvő irányú rendezés esetén egy karakter kisbetűje megelőzi ugyanannak a karakternek a nagybetűjét. A kiskapitális karakter a rendezés szempontjából kisbetűnek minősül.
táblazat formázása
Ami alatt a szegélyek és a háttérszín beállítását értjük. A szegély a cella határvonalán álló vonal. Tulajdonságai a stílus (folyamatos-, szaggatott-, pont-…), a szín és a vastagság. A két művelet hatóköre lehet a teljes táblázat, a kijelölt cellák, illetve az aktív cella. A szegélyezés parancstábláját a Táblázattervezés, Színkeret, Szegélyek, Szegély és mintázat… paranccsal jeleníthetjük meg.
A program automatikusan szegélyezi az új táblázatot folyamatos, fekete, vékony vonallal. Amit azonnal le is törlünk a Szegély és mintázat parancstábla, Szegély lapjának vezérlőjével.
Milyen törlés ez? Folyamatos fekete vonalból lett szaggatott szürke! De, én nem fekete szegélyt nem akarok, hanem semmilyent se! Ez nem szegély! Ez segédvonal! …amely a cellatartalmak szerkesztését segíti. Nyomtatáskor nem fog látszódni! De, ha nem kell, hát nem kell. Tüntessük el. Elrendezés (táblázat), Táblázat, Rácsvonalak megjelenítése.
A következő három Típus-vezérlővel (Körbe, Mind, Rács) a teljes táblázatot tudjuk szegélyezni. A művelet ezért nem igényel kijelölést.
A művelethez tripla-, fekete-, vékony vonalat állítottam be. A Körbe vezérlő csak a táblázat határvonalát vonalazza (a képen jobbra fent), a Mind a táblázat összes celláját mind a négy határvonalán (a képen jobbra középen), a Rács pedig a táblázat határvonalát vonalazza a beállított stílusú vonallal, a táblázat belsejében húzódó cella-határvonalakat pedig a beállított színű és vastagságú folytonos vonallal (a képen jobbra lent).
Ha csak a kijelölt cellákat kívánjuk szegélyezni, akkor a vonal tulajdonságainak megadása után az Egyéni Típus-vezérlőt használjuk, majd a vonalak pozícióját, a bekezdés-szegélyezéshez hasonlóan, a Szegély és mintázat parancstábla Szegély lapjának jobb oldalán álló Minta területen állíthatjuk be.
Az Elrendezés (táblázat), Táblázat, Tulajdonságok, Táblázat, Beállítások…, Cellák közötti távolság vezérlő segítségével dupla szegélyű táblázatot hozhatunk létre. Dupla szegély alatt azt értem, hogy a táblázat és a cellák szegélyvonalai elválnak egymástól.
A képen felül az eredeti táblázatot, középen a szóban forgó vezérlőt, alul pedig az átalakított táblázatot vizsgálhatjuk. A táblázat szegélyezésének lépései a következők. (1) Kijelöljük a táblázatot. (2) Megjelenítjük a Szegély és mintázat parancstáblát. (3) Rákattintunk az Egyéni Típus-vezérlőre. (4) Beállítjuk a cellák határán használandó vonal tulajdonságait. (5) Megadjuk a vonalak pozícióját a Minta területen. A tábla határán is húz vonalat a program, de nem foglalkozunk vele. (6) Beállítjuk a táblázat határán használandó vonal tulajdonságait. (7) Megadjuk a vonalak pozícióját.
A kijelölt cellák háttérszínét a Kezdőlap, Bekezdés csoport és a Táblázattervezés, Táblázatstílusok csoport, festékesvödröt ábrázoló, Árnyékolás (?!) vezérlőjével adhatjuk meg.
szépészeti jótanácsok
A táblázat beszúrása után azonnal ki kell kapcsolni az automatikus oszlopszélesség-szolgáltatást! Az oszlopok, az első oszlop kivételével, ha lehetséges, legyenek azonos szélességűek! A sorok, az első sor kivételével, ha lehetséges, legyenek azonos magasságúak! A különböző magasságú cellatartalmak okozta diszharmóniát függőleges igazítással enyhítsük!
A szegélyre és a háttárszínre vonatkozó tervünket mindig osszuk el kettővel! A csiribiri formázás elvonja a figyelmet a táblázatban álló adatokról. A szegélyvonal ne legyen hangsúlyos, mert a hangsúlyos szegélyezés ketrec-hatást kelt! A „sötét háttér - világos betű” páros a profik formázása, mi maradjunk a „világos háttér - sötét betű” párosnál!
Az oszlopnevek sorát szegélyezéssel vagy háttérszínnel finoman különítsük el!
margitfalvi.arpad@gmail.com
