táblázat (öt)
2023-01-18 Word 2021
szövegből táblázat
A cím egy számítástechnikai művelet elnevezése. Szöveg alatt strukturált karakterláncokat kell érteni. A struktúra, tehát a szerkezet, jellemzői a következők. (1) A szöveget sorok alkotják. A Wordben bekezdések. (2) Minden sor azonos számú elemből épül fel. (3) A sorok azonos pozícióban álló elemei általában azonos adattípusúak. (4) A sor elemeit egy meghatározott karakter különíti el egymástól. Ezt a karaktert hívhatjuk „elválasztó-” vagy „határoló karakternek”, de semmiképpen sem „cellahatároló”-nak, ahogy a program nevezi. (5) A szöveg első sora általában a sorok azonos pozícióban álló elemeinek nevét tartalmazza.
A fenti képen a karakterláncokat bekezdések és tabulator leütések strukturáljak. A Beszúrás, Táblázat, Szövegből táblázat… paranccsal indíthatjuk a kijelölt szöveg táblázattá alakítását.
A Szövegből táblázat parancstábla Sorok száma feliratú vezérlője inaktív, mert a sorok számát a program határozza meg. Az oszlopok számát is, de azt módosíthatjuk. De minek? Van egy elég gyakori helyzet, amikor azért jól jön ez a lehetőség!
Egy hosszú, egy-két szavas bekezdésekből álló felsorolást kell a dokumentumba illesztenünk, de úgy, hogy ne tegye tönkre a tartalmazó oldalak írásképét.
Mit lehet ilyenkor csinálni? Táblázatot! Kijelöljük a negyven bekezdésből álló felsorolást és Beszúrás, Táblázat, Szövegből táblázat… A negyven maradék nélkül osztható néggyel és öttel. Akkor kérhetünk négy vagy öt oszlopot. Négy oszlop tíz, öt oszlop nyolc sort eredményez.
A kép a már formázott és tulajdonságaiban módosított táblázatot mutatja. A táblázat és a szövegtörzs között azonos magasságú térközök állnak, amelyeket a táblázatot megelőző- és az azt követő bekezdésben deklaráltam.
táblázatból szöveg
A „táblázatból szöveg” művelet a táblázat adataiból strukturált karakterláncokat hoz létre. Az aktív táblázat szöveggé alakítását az Elrendezés (táblázat), Adatok, Szöveggé alakítás utasítással kezdeményezhetjük. A megjelenő Szöveggé alakítás parancstáblán a határoló karaktert adhatjuk meg.
A fenti táblázatot konvertáltam strukturált karakterláncokká, a parancstáblán található, mind a négy vezérlővel. A képen alul, balról jobbra haladva a Bekezdésjel-, a Tabulátorjel-, a Pontosvessző- és a Más vezérlővel (perjel) készült konvertálások állnak. A négy átalakítási lehetőség sajátosságai a következők.
(Bekezdésjel) Az egy cellában álló bekezdések a konvertálás után a cellában elfoglalt helyük sorrendjében követik egymást a dokumentumban. A sorokra felosztott cella a konvertálás során üres bekezdéseket generál. A táblázatban beállított bekezdésformázásokat az átalakítás nem érinti. Például, a jobbra igazított bekezdés a konvertálás után is jobbra lesz igazítva.
(Tabulátorjel) A konvertálást követően a karakterláncok soronként egy-egy, balra igazított bekezdésben állnak. A karakterláncok balra igazító tabulátor pozíciókhoz vannak illesztve. A tabulátor pozíciók távolságát az „előző oszlop” szélessége és a bal oldali cellamargó összege adja. A cellában létrehozott bekezdések, valamint a cellák sorokra történő felosztása a konverzió során új sorokat generál. A karakterláncok az átalakítás után a táblázat oszlopaival megegyező struktúrát alkotnak. Kivéve, ha egy vagy több cellában „plusz” bekezdések álltak!
(Pontosvessző) Egyet fizet kettőt kap. Ahogy a képen is megfigyelhetjük: a pontosvessző mellé még egy szóközt is kaptunk.
A beállított bekezdésformázások tehát, csak a bekezdéses konvertáláskor érvényesülnek, a másik három esetben törlődnek. Nem úgy a betűformázások, amelyek egyik konvertálási típus esetén sem vesznek el. Sőt, még az elválasztó karakterek is öröklik azokat.
táblázat másolása és feltöltése vágólappal
A Word programban készített táblázatot nevezzük Word-táblázatnak! A Word-táblázat vágólappal másolható és mozgatható. Az Excel fájlból egyszerű Másolás és Beillesztés művelettel áthozott táblázat a dokumentumban Word-táblázattá válik! Magyarán, mintha a Wordben készült volna.
Nem csak a táblázat másolásakor, de az adatokkal való feltöltésekor is jól jöhet a vágólap. A program az aktív cellába másolja a vágólap tartalmát.
A táblázat első cellája aktív. Beillesztem a vágólapon lévő három bekezdést. Rendben van. De én nem így szeretném! A három bekezdés, bekezdésenként, a vágólapon elfoglalt sorrendjükben, az első oszlop első három cellájába kerüljön! Oké. Akkor tessék kijelölni az első három cellát!
A több cellára kiterjedő vágólapos feltöltés csak egy-egy bekezdéssel működik. És csak akkor, ha a kijelölt cellák száma és orientációja megegyezik a vágólapon álló bekezdések számával és orientációjával. Például, a vágólapon lévő három vízszintes tájolású bekezdés beillesztéshez három egy sorban álló cellát kell kijelölni a táblázatban. De, hogy állhatnak vízszintesen a bekezdések a vágólapon? Úgy, hogy egy másik táblázat valamelyik sorából másoltuk ki őket.
Ha a fenti szabályokat betartjuk, akkor akár cella-tartományokat is másolhatunk a táblázatunkba.
képlet a táblázatban - fogalmak
Ahol számok vannak ott számolnak is. Ez a Word-táblázatra is igaz. A számolás itt is képlettel történik, csak az egyenlőségjel nem a képlet végén, hanem a képlet elején áll. És általában nem a számok szerepelnek a képletben, hanem az őket tartalmazó cella azonosítója. Két cella-azonosító rendszert használhatunk. Ízlés szerint.
Mindkét rendszerben a cellát a táblázatban elfoglalt pozíciója azonosítja: melyik sorban és melyik oszlopban áll. A képen felül ábrázolt rendszerben a tartalmazó oszlopot az angol ABC betűivel, a tartalmazó sort a sorszámával, azaz az indexével adjuk meg: <oszlop betűjele><sor indexe>.
A képen alul ábrázolt rendszerben az oszlopot is az indexével határozzuk meg. Az azonosító elején álló „s” betű a sort, az „o” az oszlopot jelenti: S<sor indexe>O<oszlop indexe>.
Ha nem egyetlen cellával, hanem szomszédos cellák tartományával akarunk számolni, akkor a tartományt a bal felső sarkában és a jobb alsó sarkában álló cella azonosítójával adjuk meg. Másként fogalmazva, a cella-tartományt első és utolsó cellájával azonosítjuk. A két azonosítót kettőspont választja el. Például, az S2O2:S4O4 azonosító egy kilenccellás tartományt határoz meg.
A képletben álló műveleti jelek a következők: + (összeadás), - (kivonás), * (szorzás), / (osztás), ^ (hatványozás), = (egyenlő összehasonlításban), <> (nem egyenlő), < (kisebb), > (nagyobb), <= (kisebb vagy egyenlő), >= (nagyobb vagy egyenlő). Az összehasonlítások eredménye, ha a megfogalmazott állítás (A1>A2) igaz, akkor egy (1), ha nem igaz, akkor nulla (0).
A cella-azonosítókon és a műveleti jeleken kívül függvények is szerepelhetnek a képletben. A függvény névvel azonosított kis program, amely a felhasználó által megadott adatokkal végez műveleteket. Ezek az adatok a függvény argumentumai. Zárójelek között állnak és pontosvessző választja el őket egymástól. A függvény általános alakja, azaz a szintaktikája: <függvénynév>(<argumentum1>;<argumentum2>…). A függvény nevét nagybetűkkel szokás írni, de kisbetűsen is megérti a program.
A képen a program táblázat-függvényeit tanulmányozhatjuk. A szürke sávban a függvény szintaktikája áll, a fehérben pedig az eredménye. (*) A ROUND második argumentumában a kerekítendő szám-karakter pozícióját kell megadnunk.
A képen a színes téglalapok egy-egy számkaraktert szimbolizálnak. A téglalapok alatt pedig a függvény második argumentumának értékeit vizsgálhatjuk. A képen látható argumentum-értékek a következő kerekítést eredményezik: ezresekre (-3), százasokra (-2), tízesekre (-1), egészre (0), tizedekre (1), századokra (2), ezredekre (3).
(**) Az IF függvény két alternatíva közötti automatikus választást teszi lehetővé. Első argumentuma egy logikai adattípust (0/1) eredményező kifejezés. Ha ennek a kifejezésnek a kiértékelése IGAZ logikai értéket ad, akkor a második argumentum-, ha HAMIS logikai értéket ad, akkor a harmadik argumentum kiértékelése lesz a függvény eredménye.
A Microsoft függvény-listájában szereplő TRUE és a FALSE kifejezések, nem függvények, hanem a logikai értékek angol elnevezései: IGAZ és HAMIS. Ezeket a szavakat a képletekben szerepeltethetjük. A TRUE értéke egy (1) a FALSE-é nulla (0).
A képletet tartalmazó cellával szomszédos egysoros, illetve egyoszlopos tartományt négy kifejezéssel adhatjuk meg a függvény argumentumában. Below: a képlet cellája alatt álló cellák az első üres celláig. Above: a képlet cellája felett álló… Left: a képlet cellájától balra álló… Right: a képlet cellájától jobbra álló…
A képletben könyvjelző (Beszúrás, Hivatkozások, Könyvjelző) is szerepelhet. A táblázatban a könyvjelző nem helyet azonosít hanem tartalmat. Egy cella tartalmát. Deklarálása előtt a cellát (!) ki kell jelölni!
képletek kezelése
A képletet nem tudjuk közvetlenül a cellában szerkeszteni, csak az Elrendezés (táblázat), Adatok, Képlet utasításra megjelenő Képlet parancstáblán.
A függvényeket és a logikai értékeket valamint a könyvjelzőket a parancstábla vezérlőivel is beilleszthetjük a képletbe. A Számformátum lista elemeivel a képlet eredményének megjelenítését szabályozhatjuk.
A standard megjelenítés (# ##0) csak az eredmény egész részét mutatja, a szám-karaktereket hármas csoportosításban. Ha a szám tört részét is láttatni akarjuk, akkor tegyünk vesszőt a beépített kód után és írjunk be annyi nullát a mezőbe, ahány szám-karaktert megjeleníteni szeretnénk. A százalékos és a pénzes megjelenítésben is így szabályozhatjuk a tört rész szám-karaktereinek számát. A képletben vétett szintaktikai és szemantikai hibákra az okézást követően a cellában megjelenített üzenet figyelmeztet.
Figyelem, figyelem! A képletekben szereplő cellák tartalmának változásai után a képletet aktualizálni kell! A frissítés előtt aktiváljuk a képletet tartalmazó cellát, vagy jelöljük ki a képleteket tartalmazó cellákat. A frissítés billentyűje az F9-es. A program egyáltalán nem aktualizálja a képleteket. Csak egyetlen esetben: a képlet módosítását követően. A módosítás is a Képlet parancstáblán történik.
És sajnos a táblázat szerkezetének módosítását követően is nekünk kell átírni a táblázat összes képletét a módosuló cella-azonosítók miatt. A képlet eredményének törlése egyet jelent a képlet törlésével.
... és legyen világbéke!
margitfalvi.arpad@gmail.com
