a statisztikai értékek feldolgozása

A példáinkban szereplő kimutatások forrása egy borászat 2028. első negyedéves értékesítéseit tartalmazó, „eladások” nevű adatbázis-táblázat. Mezői a következők. AZ: a számla sorszáma. Dátum: a vásárlás napja. Név: a vásárló neve. Tétel: a tétel sorszáma a számlán belül. Fajta: a vásárolt bor szőlő-fajtája. Évjárat: a termés éve. Egységár: egy üveg bor ára. Üveg: vásárolt palackok száma. Ár: a tétel ára.

A tétel meghatározott fajta, meghatározott évjáratú borának vásárlását jelenti. Például, az első vásárló (Bodrogi Roland) számlája két tételből áll, vett egy karton (6 üveg) 2025-ös és két karton (12 üveg) 2027-es ezerjót. A számlákat színezéssel (feltételes formázás) különítettem el.

A statisztikai mező egy képleten alapuló számított objektum a kimutatásban. A program a felhasználó által kiválasztott művelet függvényével vizsgálja a statisztikai mező csoportjait, amelyeket a sor- és oszlop mezők tételei határoznak meg. Képletének általános alakja: STATISZTIKAI FÜGGVÉNY(adat-csoport). Tehát, ahány csoport annyi képlet, és annyi eredmény, vagy másként fogalmazva, annyi statisztikai érték.

A kimutatás legyen táblázatos elrendezésű, töröljük a szokásos kimutatásstílust (Nincs) és kapcsoljuk ki az automatikus oszlop-szélesség állítást!

A „Hónap (dátum)” automatikus nevet „hónapok”-ra módosítottam. A részösszeg-címkék feletti vonalat fehér szegély-vonallal takartam el. A statisztikai értékek celláit halványkékkel színeztem és halványszürke vonallal szegélyeztem.

Mielőtt belevágnánk a témánk részleteibe, vezessünk be egy egyszerű név-rendszert a statisztikai értékek azonosítására!

Az elnevezések magukért beszélnek, de azért a biztonság kedvéért két magyarázat. Az első név az „e5j”, amelynek jelentése: ezerjó eladások 2025 januári összege. Az utolsó név az „m7m”, amelynek jelentése: merlot eladások 2027 márciusi összege.

A kimutatás statisztikai értékeivel további számításokat végezhetünk. A feldolgozáshoz használt képletet, ebben az esetben is, a program állítja össze, nekünk csak a művelet paramétereit kell beállítanunk. A számítás eredménye a statisztikai érték cellájában, azt felülírva, jelenik meg. Talán ezért nevezi a program a statisztikai értékek feldolgozását „megjelenítésnek”?!

Az eljárás-lista alatt a mező- és a tétel-lista áll. Utóbbi kettő csak akkor aktív, ha a kiválasztott számítás paraméter megadását igényli. Az aktív mező-lista a forrás táblázat minden oszlopát tartalmazza, de természetesen a számítás paramétere csak a kimutatásban szereplő mező lehet. Ha véletlenül mellényúlunk, akkor a program a statisztikai értékeket a #HIÁNYZIK hibaértékre cseréli.

Az eljárások bemutatását a leginkább használatosakkal kezdem és a ritkábban használatosakkal folytatom. A „göngyölített összeg” paraméteres eljárás. A mi kimutatásunk esetében három (csoportosító) mező jöhet szóba paraméterként. Vegyük sorra őket! Az első legyen az évjárat!

Ahogy látjuk, ha paraméterként a belső sormezőt választjuk, akkor a program függőlegesen „göngyölít”. És úgy tesz, mintha a külső sormező nem is létezne.

Paraméterként a külső sor mezőt választva, a program a belső sormezők azonos címkéjű tételeit, részösszegeit és végösszegeit göngyölíti, függőlegesen.

Igen vízszintesen. És nem csak a statisztikai értékek, hanem a részösszegek és a végösszegek is összeadódnak.

Paraméterként meg kell adnunk a számítás dimenzióját meghatározó mezőt és a számítás viszonyítási alapját adó tételt. A tétel-deklaráció lehet abszolút, a mező egy tetszőleges tételét megnevezve, vagy relatív, a képletet tartalmazó tétel egyik szomszédjának a pozícióját megadva: előző, következő. Számítsuk ki a havi bevételek változását évjárat és fajta szerint, az előző hónaphoz képest!

Így néz ki a művelet deklarációja. És így az eredményé.

A statisztikai értékek feldolgozásának eredményét a számítások lista Normál tételével törölhetjük. Az utasítás hatására a kimutatásban megjelennek a feldolgozatlan statisztikai értékek. Ha a feldolgozás módját, tehát az eljárást módosítjuk, akkor nem kell visszaállítanunk az eredeti állapotot, mert azt a program elvégzi helyettünk, mielőtt az új eljárás eredményeit megjelenítené.

Az „eltérés” nevű számítással a statisztikai értékek és a viszonyítási alap különbségeit képeztük. A változást százalékosan is megadhatjuk a „százalékos eltérés” eljárással. A művelet paraméterei ebben az eljárásban is viszonyítási mező és a viszonyítási tétel. Cseréljük le az „eltérés” számítást a „százalékos eltérés” eljárásra! A paramétereket ne módosítsuk.

A jobb olvashatóság érdekében a szokásos két tizedes karaktert, számformátummal, egyre korlátoztam.

Ha már a százalékos megjelenítésnél tartunk, folytassuk egy másik százalékos megjelenítéssel! A mező-paraméter most is a hónapok mező legyen!

Nem biztos, hogy az eljárás nevéből mindenki erre a számításra következtet. Én például, azt feltételeztem, hogy az első összeg, a januári, lesz a száz százalék...

A „százalék” nevű számítás a mező-paraméterében megadott mező tételeinek statisztikai értékeit a mező egy másik, relatív vagy abszolút módon meghatározott, tételének statisztikai értékéhez hasonlítja és az eredményt százalékos formában jeleníti meg. Válasszuk most is a hónapok mezőt és annak január tételét!

A két eljárás azonos csak a dimenziójuk eltérő. A program az egy sorban illetve az egy oszlopban álló statisztikai értékeket a sor illetve az oszlop végértékéhez viszonyítja majd az eredményt százalékosan jeleníti meg. Próbáljuk ki az „oszlopösszeg százaléka” eljárást.

A „végösszeg százaléka” számítás a statisztikai értékek nagyságát adja eredményül a kimutatás egészére jellemző statisztikai érték százalékában.

A belső csoportosító mező tételei statisztikai értékének százalékos megjelenítése a külső csoportosító mező tartartalmazó tételének statisztikai értékéhez viszonyítva. Paraméterként a külső csoportosító mezőt kell megadnunk.

Az azonos oszlopban illetve sorban álló statisztikai értékek és összegek százalékos megjelenítése a saját oszlopuk illetve soruk végösszegéhez viszonyítva. Az eljárások nevében a dimenziók össze vannak keverve! Ha az oszlopokat akarjuk vizsgálni, akkor a sorösszeg, ha a sorokat, akkor az oszlopösszeg nevű eljárást kell választanunk! Vizsgáljuk most a kimutatásban az oszlopokat!

A számítások listájában találunk két rangsoroló megjelenítést is: „A legkisebbtől a legnagyobbig rangsorolva…”, „A legnagyobbtól a legkisebbig rangsorolva…”. A két eljárás a paraméterként megadott mező tételeinek statisztikai értékeit rangsorolja, azaz meghatározza az egyes statisztikai értékek a rangsorban elfoglalt helyének sorszámát. A program nem tesz igazságot: az azonos statisztikai értékek sorszáma is azonos lesz. A rangsorban az azonosakat követő statisztikai érték sorszáma úgy lesz megállapítva, mintha a rangsorban előtte állók különböző nagyságúak lettek volna. Például, 1-2-2-2-5.

Tehát, megállapíthatjuk, hogy 2025-ös évjáratú ezerjó eladások februári bevételei voltak a legmagasabbak és januárban a legalacsonyabbak. Az ezerjó eladások bevételei, az összes évjáratot figyelembe véve, hónapról-hónapra emelkedtek. Ez a tendencia érvényesül az összes fajta eladásaiból származó bevételeinknél is.

Viccesen fogalmazva, egy versenysorozat jegyzőkönyvét látjuk. Az évjáratok a saját (szőlő)fajtájuk évjárataival versenyeztek. A januári versenyen az ezerjó évjáratok között a 2027-es lett a győztes és a 2025-ös az utolsó. A furmint évjáratainak versenyét a 2026-os évjárat nyerte és a 2027-es lett a harmadik. A versenysorozat (Végösszeg) nyertese az ezerjó kategóriában a 2026-os évjárat. A furmintban 2025-ös.

Most a (szőlő)fajták azonos évjáratai versenyeztek egymással. A januári versenyt a 2027-es kategóriában az ezerjó nyerte, a merlot előtt. A februári 2027-es versenyen az ezerjó lett az utolsó és a merlot az első. A fajták januári versenyét, tehát az összes évjárat eladásait figyelembe véve (részösszegek), a furmint nyerte.

Az index a számítástechnikában jelenthet sorszámot és viszonyszámot is. Ez az eljárás egy viszonyszámot képez. Illetve nem egyet, hanem minden statisztikai értékhez egyet. Képlete: statisztikai érték * tábla érték / sor érték * oszlop érték.

A számítás képletéből kiindulva, megállapíthatjuk, hogy az index egytől való eltérése mutatja a vizsgált statisztikai érték és a vele egy sorban és egy oszlopban álló értékek nagyságától való eltérését. Például az ezerjó 2025-ös évjáratának februári eladásaiból származó árbevétel, mind saját kategóriájában (ezerjó, 2025-ös évjárat havi eladásai), mind a többi kategória februári érbevételei közül is magasan kiemelkedik. Ezt mutatja az 1-től felfelé jelentősen eltérő 1,33 indexe (számformátummal a tizedesjegyek megjelenítését kettőre korlátoztam). Az ezerjó, 2027-es évjáratának februári árbevétele, a maga 0,77-es indexével, meglehetősen alacsony a saját kategóriájának havi, és a többi kategória februári árbevételeihez képest.

Ne felejtsük el, ez nem a statisztikai értékek rangsora, hanem az indexeké. Nagyon halkan, talán azt is mondhatjuk, hogy az Index eljárás a statisztikai értékek „harmonikus” rangsorát mutatja.